Határon túl

Világszerte megemlékeznek a magyar közösségek

Pásztor István: Hatvan év kellett ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok

A világ számos pontján tartanak megemlékezéseket a magyar közösségek az 1956-os forradalom 60. évfordulóján, amelynek méltó megünneplésében a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasai is közreműködnek - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság szombaton.

Az Egyesült Államok legnagyobb városaiban tartanak ünnepségeket a magyar kolónia tagjai, a legtöbb helyen a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjasok segítségével, koordinálásával. New Yorkban a világhírű Manhattan hídra vetítenek az 56-os forradalommal kapcsolatos vizuális művet. Minnesotában, Denverben, Miamiban és Seattle-ben is összegyűlik a magyar közösség, miként a kanadai Wellandban, Venice-ben, Montreálban és Corkban. A windsori ünnepségen lejátsszák Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és más vezetők videoköszöntőit is. 

csikszereda
Kelemen Csongor, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének a tagja, 56-os elítélt beszédet mond a forradalom 60. évfordulójának évfordulóján tartott megemlékezésen Csíkszeredában, az 1956 téren - MTI Fotó: Veres Nándor

Pásztor István: Hatvan év kellett ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok
Az ember a szabadságát nem annak meglétében, hanem annak hiányában érzékeli, a szabadság kivívása pedig nem egyetlen csata, hanem folyamatos küzdelem - hangsúlyozta  szombaton Szabadkán az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke, aki szerint hatvan év kellett ahhoz, hogy helyükre kerüljenek dolgok.
Az igazság, a gazság és az igazságtalanság nem megtörténtekor látszik, hanem az időben hátra tekintve. Nem ahhoz kellett hatvan év, hogy "tudjuk, hogy mi volt az igazság, a gazság és az igazságtalanság", hanem ahhoz kellett hat évtized, hogy értelmezni lehessen, a helyén lehessen kezelni az eseményeket - fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy 1956 októberét követően mintegy húszezren indultak meg Magyarországról az akkori Jugoszlávia irányába, és a vajdasági magyarok voltak az elsők, akik befogadták a menekülőket. A palicsi befogadótábor helyén minden évben megemlékeznek az egykor ott elszállásoltakról. A határon túli magyarok közöl elsőként a vajdaságiak emeltek emlékművet az 1956-os forradalomnak - hívta fel a figyelmet a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A politikus a magyar alaptörvényt idézve kiemelte, hogy "mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjad", ezért a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján is meg kell említeni a magyar alaptörvény módosítását. Az alkotmányt annak érdekében változtatják meg, hogy "erőteljes rögzítésre kerüljön a nemzeti önazonosság, az állami szuverenitás, és az alkotmányos identitás", és a vajdasági magyarságnak is beszélnie kell róla, hiszen "részei vagyunk a nemzetnek".
Pásztor István felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarok több mint 60 százaléka részt vett a népszavazáson. "Mert a szavak és cselekedetek összeérnek, és a nemzeti ünnepen hatványozottan kirajzolódnak azok a szabad szemmel láthatatlan momentumok, amelyek bennünket eggyé tesznek. A vajdasági magyarok most is - mint 1956-ban - a nemzet mellé álltak" - hangoztatta.
A megemlékezésen Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete arról beszélt, hogy a magyarok nem tűrik a rabságot, és mindig hajlandók küzdeni a szabadságért, "a szabadság a legfontosabb nemzeti értékünk".
A nagykövet úgy fogalmazott: "nem hagyjuk, hogy más államok, nemzetek érdekei befolyásoljanak bennünket, mi tudjuk csak kizárólag, hogy mi hogyan szeretnénk élni. A szabadságot ma is, holnap is mindennap meg kell védeni, szerencsére napjainkban döntően már nem fegyverrel, hanem érvelve, közéleti, politikai, kulturális eszközökkel, és ebben minden magyarra szükségünk van".
Pintér Attila felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata soha nem volt ilyen jó, hiszen a két ország és a két nép érdekei megegyeznek. Hozzáfűzte, Budapest nagyra értékeli, hogy a szerb kormány számos lépést tett a kisebbségi jogok érvényesítése, így a magyar kisebbség érdekében. Leszögezte: Magyarország továbbra is kiáll Szerbia európai integrációja mellett

Dél-Amerika sem marad ünnep nélkül: a brazil Jaraguá do Sulban és Sao Paulóban is megemlékeznek a hősökről, miként Argentínában a Córdobai Magyar Körben is - írták.

Ausztráliában Perthben, Afrikában Fokvárosban is összegyűlnek a magyar diaszpóra tagjai október 23-án. Az ünnepségek legtöbbjén olyanok mesélnek élményeikről, emlékeikről, akik a szabadságharcot követő terror elől menekülve voltak kénytelenek elhagyni Magyarországot. E személyes beszámolók közelebb hozzák a diaszpórában élők számára a forradalom napjainak eseményeit - emelte ki az államtitkárság.

Európa minden fővárosa és nagyobb települése megemlékezik a magyar szabadságharcról. Stockholmban, Malmőben és Koppenhágában a Körösi Csoma Program ösztöndíjasai segítettek megszervezni az ünnepségeket. Olaszországban Firenzében, Bolognában és Milánóban is tartanak megemlékezéseket. Ünnepségek lesznek Németország, Svájc, Franciaország és Nagy-Britannia legjelentősebb városaiban is.

A környező államokban élő magyar közösségben sok helyütt istentisztelettel, közös imával emlékeznek a 60 évvel ezelőtti eseményekre. Prágában a Szent Péter és Pál bazilikában celebrál Dominiki Duka bíboros, prágai érsek, Csehország prímása szentmisét az 1956-os forradalom és Mindszenty József emlékére 23-án.
Ahol erre mód van, a magyar anyanyelvű intézmények, iskolák adnak teret az ünneplésnek, mint Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Ahol hivatalosan már nincs magyar oktatás, ott vasárnapi iskolához hasonlóan, egyfajta történelemóraként tekintenek az évfordulóra, amelynek keretében átadják a legfiatalabb generációk számára a nemzet legfontosabb történelmi emlékezetét. A máramarosszigeti Leőwey Klára Elméleti Líceum a Rákóczi Szövetséggel közösen történelmi vetélkedőt szervezett az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.

Potápi Árpád János Londonban: Addig legyőzhetetlennek hitt hatalommal szálltak szembe a barikádokon harcolók
A barikádokon harcolók 1956-ban az összetartozás erőt adó érzésével szálltak szembe egy olyan hatalommal, amelyet addig mindenki legyőzhetetlennek tartott - mondta szombat este Londonban Potápi Árpád János.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ) által szervezett központi megemlékező rendezvényen mondott ünnepi köszöntőt a londoni Szent István Házban.
Kijelentette: hatvan évvel ezelőtt sem azok a fiatalok, akik október 23-án reggel elindultak a Műegyetemtől, sem azok a munkások, budapesti polgárok, akik napközben csatlakoztak a tömeghez, nem tudhatták, hogy olyan cselekedetet visznek véghez, amelynek a mai napig csodájára jár majd a világ.
A rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad kellő távlatot nyújt ahhoz, hogy 1956 hősei immár elfoglalhassák méltó helyüket a nemzet emlékezetében, és visszakaphassák a forradalom dicsőségét azok, akiket az megillet: a magyar nép egyszerű fiai - fogalmazott ünnepi beszédében a Miniszterelnökség államtitkára.
Potápi Árpád János szerint ezen a napon minden évben újból és újból meg kell köszönni a bátor helytállást mindazoknak, akik a szabadságjogok kivívásáért az utcára vonultak, akik a barikádokon harcoltak, és annak a 2600 magyar embernek, aki a harcokban elesett. Köszönet illeti azokat a tízezreket is, akiknek börtönt, üldöztetést kellett elszenvedniük - tette hozzá.
Az államtitkár köszönetet mondott Nagy-Britanniának is azért a fogadtatásért, amelyben az 1956 után menekülni kényszerülő magyarokat részesítette. "Nem felejtjük el, hogy a brit egyetemek szinte versenyeztek egymással abban, hogy melyikük tud több magyar egyetemistát befogadni, és azt sem, hogy az érkezőket átsegítették a nyelvi akadályokon, támogatva mielőbbi elhelyezkedésüket" - mondta.
Az államtitkár szerint 1956 legfőbb tanulsága az, hogy az összefogásban rejlik a legnagyobb erő. Mindazok, akik annak idején a budapesti eseményekről tudósítottak, az első helyen emelték ki az egymás iránti figyelmet, a bajtársiasságot. A szovjet tankok 1956 legnagyobb vívmányát már nem vehették el: a magyarság soha nem látott összefogása képes volt a nemzet megtartására az üldöztetés és a megtorlás éveiben is. Nemcsak a barikádokon tudtak összekapaszkodni a magyarok 1956 őszén, példa nélkülinek mondható az a szolidaritás is, amellyel a menekülő magyarok egymást, a már kinn élők pedig az érkezőket segítették - hangsúlyozta Potápi Árpád János.
Hozzátette: az egymásért vállalt felelősség kivételes megnyilvánulása volt, ahogy a Nagy-Britanniába érkező csaknem tízezer menekültet fogadta az ottani magyar közösség.
A nemzetpolitikai államtitkár a szombat esti londoni rendezvényen 5 millió forintos támogatást ajánlott fel a MAOSZ-nak.
Potápi Árpád János az MTI-nek elmondta: az angliai magyar szervezet valószínűleg saját működésének finanszírozására, valamint az iskolák fenntartására és a cserkészet támogatására fordítja majd az összeget. Hozzátette: egyszeri, erre az évre szóló pótlólagos támogatásról van szó.
A késő estébe nyúló megemlékező rendezvényen Angliában élő magyar gyerekek rövid színielőadással elevenítették fel 1956 eseményeit.