Ukrán határőr videózott a beregszászi állampolgársági eskütételen

 A megyevezető a 112.ua ukrán televíziós csatorna kedd esti műsorában elmondta, hogy a videofelvételt készítő hivatásos határőr maga is magyar állampolgársági esküt tett a beregszászi konzulátuson. Kérdésre válaszolva nem tartotta kizártnak, hogy a határőr beépített ügynökként megbízást teljesített - adta hírül szerdán a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A "videobotrányt" Hennagyij Moszkal "mesterségesen keltettnek" és értelmetlennek nevezte egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unióba törekszik. Hozzátette, Ukrajnában a kettős állampolgárság de facto létezik, míg de jure nincs. Úgy vélte, az ukrán parlamenti képviselők legalább fele rendelkezik második állampolgársággal, és a törvényhozás ezért nem akarja jogilag rendezni a kettős állampolgárság kérdését.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szeptember 19-én közzétett egy videofelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja őt vissza. Közölte: a tervek szerint szeptember 26-án tárgyal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel az ügyről New Yorkban.

A mostani nem az első eset, amikor felvétel kerül ki kárpátaljai magyar külképviseleten történt állampolgársági eskütételről. 2011-ben az ungvári magyar főkonzulátuson állampolgársági esküt tett kárpátaljai magyarok első csoportjából valaki csoportképet készített az esemény résztvevőiről, és a felvételt átadta az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU). A fénykép alapján a szolgálat munkatársai elkezdték telefonon kihallgatásra beidézni a frissen honosított személyeket. Azokat, akik nem tettek eleget a jogsértő módon tett felszólításnak, otthonukban keresték fel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiltakozására a hatóságok akkor rövid időn belül felhagytak a kettős állampolgárok zaklatásával és a kérdés feszegetésével.

Amennyiben az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarországon dolgozó ukrán konzult - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának helyszínén az ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel való kétoldalú találkozója kapcsán.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) kezet fog Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel találkozójukon az ENSZ-közgyűlés 73. ülésszakán New Yorkban 2018. szeptember 26-án. MTI Fotó: KKM / Mitko Sztojcsev

Hangoztatta, hogy mindaz, ami a beregszászi képviseleten történt, illetve Magyarország ukrajnai képviseletein történik a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, mind a magyar, mind a nemzetközi joggal teljes mértékben összhangban van. Az, hogy a magyar állampolgárságra jogszabály szerint jogosult emberek állampolgárságot kapnak, semmilyen magyar vagy nemzetközi jogszabállyal nincsen ellentétben. 

"Hamis és hazug az a hivatkozás az ukrán fél részéről, amely azt a látszatot kelti, mintha a magyar állampolgárság megadása a Kárpátalján élők számra valamifajta nemzetközi joggal ellentétben állna" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Kijelentette azt is, hogy Ukrajna mintegy másfél éve a folyamatos jogsértés állapotában van. Alapvető nemzetközi jogszabályokat sértenek meg azzal, hogy sorozatosan veszik el az ott élő nemzetközi kisebbségektől a már megszerzett jogaikat. Ennek a politikának az egyik kárvallottja az ottani magyar nemzeti közösség is: az elmúlt egy-másfél esztendőben azt kellett tapasztalni, hogy az állam irányításával a magyarok elleni gyűlöletkeltést célzó politika kezdődött meg. 

Új dimenziót jelent a kétoldalú kapcsolatokban, hogy az ukránok titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik kárpátaljai külképviseletén. Ez demokratikus országok között a legalapvetőbb együttműködési normák felrúgását jelenti - mutatott rá Szijjártó Péter.

A kormány kitart azon politikája mellett, hogy mindaddig blokkolja Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg nem változtatnak a magyarok elleni gyűlöletkeltési politikán - szögezte le. Hozzátette: "világossá kell tenni, hogy Ukrajna semmilyen indokkal sem sértheti meg a nemzetközi jogszabályokat".

Szijjártó Péter úgy vélte, amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, addig az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, hogy ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen, jelenlegi támogatottsága ugyanis nagyon alacsony. 

Ebben a kérdésben a jövő évi választások hozhatnak változást - fűzte hozzá. Egy héttel ezelőtt a YouTube videomegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter ezt követően azzal fenyegetőzött, hogy Kijev kiutasítja a konzult.

Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza - jelentette ki Pavlo Klimkin külügyminiszter szerdán, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának helyszínén.

"Javasoltam, hogy saját maguk hívják vissza a konzult. Amennyiben erre hamarosan nem kerül sor, úgy hazaküldjük" - idézte a TASZSZ orosz hírügynökség Klimkint.

Az ukrán tárcavezető hangsúlyozta, hogy egyetlen kulcsfontosságú kérdésben sem sikerült megállapodni a magyar féllel.

A két ország viszonyában az okozott újabb feszültséget, hogy egy héttel ezelőtt a YouTube videomegosztón egy rejtett kamerával készült felvétel jelent meg, amelyen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek a beregszászi konzulátuson. Pavlo Klimkin ezt követően azzal fenyegetőzött, hogy Kijev kiutasítja a konzult.

A beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai valójában nem sértették meg a nemzetközi jogot - vélekedett Dmitro Tuzsanszkij magyar-ukrán kapcsolatokkal foglalkozó ukrán szakértő az UNIAN hírügynökségnek adott interjújában a külképviseleten készült magyar állampolgársági eskütételről kiszivárogtatott videofelvétellel kapcsolatosan, amely újabb feszültséget okozott a két ország viszonyában.

Tuzsanszkij szerint nem ismert, hányan rendelkeznek több útlevéllel Ukrajnában, magyarral vagy akár románnal, izraelivel, amelyeket csak az országon kívül használnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "őszinte meggyőződése szerint az ukrán állampolgárok magyar útlevelének százalékos aránya az orosz útlevelekkel összehasonlítva meglehetősen elhanyagolható". Hozzáfűzte: tény, hogy több százezer ukrán más államnak fogadott hűséget, még ha formálisan is. A szakértő kifejtette: a magyar kormány politikájának lényege a nemzet egysége a kettős állampolgárság intézményén keresztül, vagyis az, hogy a magyar útlevél birtokában Magyarország állampolgárainak érezzék magukat a Romániában, az Ukrajnában, a Szerbiában élő magyarok. Ezt a nemzetegységet pedig nem területi alapon, hanem jogi úton, azaz a kettős állampolgársággal, politikailag, azaz társadalmi szervezeteken keresztül és gazdaságilag, azaz különböző támogatások útján valósítja meg. Ezért nem szabad párhuzamot vonni a Krímben és a Donyec-medencében történtek és Kárpátalja között, mert Magyarország nem támaszt területi követeléseket Ukrajnával szemben - szögezte le.

Tuzsanszkij szerint a bizalomnak helyre kell állnia a két ország között, ezért fontos, hogy Kijev ne lásson szakadárokat a magyarokban Kárpátalján vagy Budapesten, és a magyar fővárosban ne úgy értékeljék az ukrán politikusokat, akik asszimilálni, és megalázni akarják a magyarokat.

Az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak komolyan kell venniük az Ukrajnában zajló jogsértéseket, fel kell emelniük szavukat a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében, és meg kell állítaniuk az ellenük irányuló támadásokat - hangsúlyozta Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

A kárpátaljai politikus felháborítónak nevezte, hogy az ukrán államhatáron egyre gyakoribbá vált a kárpátaljai magyar értelmiségiek, újságírók, képviselők és közalkalmazottak elleni önkényes zaklatás. Az átvizsgálások hivatali felhatalmazás és jegyzőkönyvek nélkül történnek, s a magyar közösség megfélemlítésére irányulnak - húzta alá.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ukrán nacionalista weboldal nyilvános adatbázisába kárpátaljai magyar önkormányzati és járási képviselők személyes adatait töltötték fel, és a nép ellenségeinek nevezték őket, amellyel súlyosan megsértik az érintettek személyiségi és adatvédelmi jogait, ami törvénytelen, és amit "az Európai Unió sem nézhet tétlenül".

Mint közölte, az unió az orosz veszélyre hivatkozva hajlamos szemet hunyni az erősödő ukrán nacionalizmus, a kisebbségi jogok folyamatos csorbítása, a nemzeti kisebbségek beolvasztására tett nyílt és radikális lépések, az emberi és polgári alapjogok megsértése, megfélemlítések, terrorcselekmények, titkosszolgálati eszközökkel való vegzálások fölött. Mindezek próbára teszik a nehéz gazdasági körülmények között élő mintegy 150 ezer fős kárpátaljai magyarság megmaradását - jelentette ki a néppárti politikus. 

"Az ukrán hatalom kettős játékot játszik és kétarcúan kommunikál. Míg az állam nyugat felé toleranciát mutat a kisebbségekkel szemben, addig a valóságban a kárpátaljai magyar közösség legnehezebb és legkiszolgáltatottabb időszakát éli ma át Ukrajnában" - fogalmazott.

Bocskor Andrea tájékoztatása szerint levélben fordul az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőihez, hogy vegyék védelmükbe a kárpátaljai magyar közösséget.