Tusványos: A kormány a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hangsúlyt

Az iszlám nem tartozik Magyarországhoz
Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke azt mondta: bár a legintoleránsabb európai elitje van most az uniónak, szeretnék, ha ennek ellenére valamiféle toleranciát gyakorolnának a hagyományos európai értékek vonatkozásában. A kereszténységnek mint alapértéknek meg kell nyilvánulnia a társadalompolitikai kérdésekben, nemzetpolitikában egyaránt. Az Európai Unión belül azonban ma már nem csak közös értékeink vannak, a családpolitika, társadalompolitika terén például nem biztos, hogy a skandináv államokkal vannak még közös értékeink - jegyezte meg. Gulyás Gergely kitért arra is: nem gondolja, hogy egy német helyett el kellene döntenie, hogyan viszonyuljon Németország az iszlámhoz. Az iszlám azonban nem tartozik Magyarországhoz, s az alaptörvényből levonható, hogy Magyarország az iszlamizáció alkotmányos tilalma alá esik - mutatott rá.

Az államtitkár megjegyezte: a Tusványosként emlegetett erdélyi rendezvénysorozat a Kárpát-medence egyik legfontosabb nemzetpolitikai műhelye, ahol számos olyan gondolat született a státustörvénytől a kettős állampolgárságig, amelyből később törvény lett, vagy bekerült az alaptörvénybe.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik alapítója az idei mottó - Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában - jelentését részletezte. Rámutatott: itthon voltunk, mert a magyar identitás európai, a földrész közös kultúrájának része. Itthon vagyunk, mert nem kell a magyarságot kioktatni európaiságból, és ahhoz is joga van, hogy ne értsen egyet az aktuális divatáramlatokkal vagy azokkal az önkényeskedő, rossz válaszokkal, amelyeket az Európai Bizottság ad a mostani válságokra. 

Németh Zsolt szerint a magyarok nem euroszkeptikusok, hanem eurokritikusok, hiszen nem rombolni akarnak, hanem építő módon részt venni a közös jövő kialakításában. Az "itthon leszünk" pedig arra utal, hogy Magyarország és a külhoni nemzeti közösségek rendelkeznek egy, a közép-európai összetartozásról és keresztény Európáról szóló jövőképpel, amelyet meg akarnak valósítani - mondta a külügyi bizottság elnöke.

Európának kereszténynek kell maradnia 
Peter Krajnák szlovák oktatási államtitkár arról beszélt, hogy Európa keresztény és annak is kell maradnia. Európának keresztény pilléreken kell állnia - utalt az unió alapítóira, majd hozzátette: a kereszténységnek a mindennapokban és a politikai életben is meg kell nyilvánulnia, a keresztény politikusnak alapvető kötelessége kell hogy legyen a rászorulók megsegítése. Mindannyian közös Európához tartozunk - mondta, és azt kívánta, "értsék meg egymást, és beszéljenek egy nyelvet".

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke rámutatott: a szabadegyetem "polgárai" Európa elmélyülő válságára keresnek választ, ami pedig a nemzetpolitikát illeti, továbbra is úgy vélik: az autonómia a megoldás. Az EMNP politikusa szerint a transzilvanizmus gondolata reneszánszát éli, ehhez próbálnak román szövetségeseket találni.

Tárnok Mária, a Tusványost több mint negyed évszázada szervező Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: idén 24 előadói sátor több száz programja közül válogathatnak a résztvevők, a vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozat gazdag programkínálatának kialakításához pedig 34 partnerszervezet járult hozzá.

Egy erős Magyarország képes gazdasági programokkal támogatni a határon túli közösségeket 

Újabb kereskedőház nyílik Erdélyben 
Augusztus elején irodát nyit a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) Szatmárnémetiben, ez lesz Erdélyben a cég hetedik képviselete-

Eddig mintegy 1400 külhoni magyar fiatal vállalkozót szólítottak meg a vonatkozó tematikus év keretében, a meghirdetett 525 milliós pályázati keretre 964-en jelentkeztek – hansúlyozta Potápi Árpád János a tusványosi előadásában szerdán. A nemzetpolitikai államtitkár kifejtette: szinte minden ágazat képviselteti magát, a legtöbben az agráriumból és a termelői szektorból érdeklődtek. Ezt követte a szolgáltatóipar, a kereskedelem, a turizmus, vendéglátás, de jelen van a design, a rendezvényszervezés és a gasztronómia is. Az 525 millió forintos keretből a 3-6 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra 964-en jelentkeztek, 510-en Erdélyből, a Vajdaságból 154-en, a Felvidékről 146-an, Kárpátaljáról 138-an, Horvátországból heten, Muravidékről 9-en pályáztak.

Aáry-Tamás Lajos: a felnőttoktatás felé nyithatnának az egyetemek
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a fogyó diáklétszámmal küzdő egyetemek a felnőttoktatás felé történő nyitással javíthatnának egyre nehezebb gazdasági helyzetükön.
A biztos a tusnádfürdői, a kárpát-medencei felsőoktatásról szóló pódiumbeszélgetésén fejtette ki nézeteit. Kijelentette: ma az egyetemek egymással vívnak csatát azért, hogy megszólítsák a középiskolát végzettek egyre gyérebb generációit. Ha az idősebb generációkhoz tartozó tanulni vágyókat is megszólítanák, olyan hallgatókat találnának, akik motiváltabbak a fiataloknál, és készek lennének fizetni is a szolgáltatásként kapott tudásért.
Aáry-Tamás Lajos szerint nem kérdés, hogy Magyarországnak támogatnia kell a kárpát-medencei felsőoktatást.
A pódiumbeszélgetésen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora többek között arról számolt be, hogy évről-évre egyre több olyan ukrán fiatal is jelentkezik a magyar tannyelvű tanintézetbe, akiknek távlati céljuk a Magyarországra való áttelepülés. A jelenséget nem tartotta rossznak, mert szerinte Magyarországnak is pótolnia kell azokat, akik elvándoroltak az országból.
Markó Bálint, a kolozsvári román, magyar és német nyelvű Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese szerint nemcsak nyugat felé vándorolnak a fiatalok. Jelenségként mutatta be, hogy a Romániából egykor Nyugat-Európába elvándorolt szülők gyermekei visszajönnek tanulni a romániai egyetemekre.
Flóra Gábor, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese sérelmezte, hogy a román állam még mindig nem vállal részt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fenntartásában, holott ezek az intézmények a Romániában adót fizető erdélyi magyarok számára végeznek közszolgálatot.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet a magyar állam tartja fenn.

Az államtitkár arra számít, hogy 110-130 között lesz a nyertesek száma, ezek fele Erdélyből kerülhet ki, létszámarányosan. Gazdaságilag erős Magyarország képes gazdasági programokkal támogatni a határon túli közösségeket - rögzítette Potápi Árpád János, aki hangsúlyozta: a szülőföldön boldogulást szeretnék elősegíteni, ennek egyik eszköze a szakképzés erősítése. Ennek jegyében hirdették meg a külhoni magyar szakképzés évét, amelynek során az érintett 30 ezer fiatalból közel 10 ezret szólítottak meg, és vontak be a programba.

A regionális öntudatok európai erősödéséről tartottak pódiumbeszélgetést
A regionális öntudatok európai erősödéséről tartottak pódiumbeszélgetést szerda délután Tusnádfürdőn flamand, baszk, bajor, a dél-angliai Cornwall régióbeli korni és erdélyi magyar politikusok, szakértők részvételével.

Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója az általa viselt Szekler land - under construction (Székelyföld - fejesztés alatt) feliratú pólóra mutatva jelentette ki, hogy Európa számos régiója törekszik nagyobb önállóságra. Úgy vélte: az Európai Unióból történő kilépésről tartott brit népszavazás felgyorsíthatja az önállósodási folyamatokat. Valószínűsítette, hogy 2017-ben újabb népszavazást tartanak Skóciában a függetlenedésről, és az Egyesült Királyságnak egy időben kell az elszakadásról tárgyalnia Brüsszellel és Edinburgh-val. A flamand politikus azt sem tartotta kizártnak, hogy Észak-Írország is kiválik az Egyesült Királyságból, és egyesül Írországgal.
Az EFA igazgatója szerint az EU-nak jobban meg kell hallania az állam nélküli népcsoportok hangját. Úgy vélte, nemcsak az államok Európájára van szükség, hanem a közösségek, a régiók Európájára is.
Az európai helyi identitások megerősödését nyugtázta Jose Mari Etxebarria, a spanyolországi Baszk Nemzeti Párt külügyi bizottságának a tagja is előadásában. A politikus a globalizmusra adott válaszként megjelenő populizmust is veszélyesnek tartotta. Úgy vélte, Európa minden nemzetének, népcsoportjának büszkének kell lennie a kultúrájára, és harcolnia kell a jogaiért. Hozzátette, az erdélyi magyarok a baszkok szolidaritását élvezhetik jogköveteléseikben.
Joanie Willett az angliai Cornwall régióban levő Exeteri Egyetem tanára a korni nemzeti közösség öntudatra ébredéséről beszélt. Mint elmondta, a korni nyelv újraélesztése, a korni öntudat megerősítése gazdasági felemelkedést is eredményezett az Egyesült Királyság legszegényebb régiójában.
Harold Amann a németországi Bajorország függetlenségéért küzdő Bajorország Párt sajtófőnöke úgy vélte, a nagy államok inkább a birodalmakhoz hasonlítanak, nem alkalmasak a demokrácia kiteljesítésére. Szerinte a nemzetállamok bűnt követnek el, amikor egységesítik a kultúrát.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az Európai Uniónak, és tagállamainak azt kellene felismerniük, hogy mindenki erősebb lesz a közösségek és a régiók megerősödése által. "Európa akkor lehet erős, ha erős országok, erős nemzetek erős régiók szövetségeként működik. Nem lesz erős, ha egyik nemzet a másik nemzet elnyomása révén akarja céljait elérni"- jelentette ki a politikus.
"Mi Európát gazdagító régió akarunk lenni, ezért tekintünk példaként azokra az országokra, amelyek a közösségi alkotókedvet fölhajtó erőként kezelik" - utalt a székelyföldi autonómiatörekvésekre az EMNP elnöke, megjegyezvén, hogy Romániában gyakran biztonsági kockázatként tekintenek a magyarságra. Szerinte ez a rossz megközelítés eredményezi többek között azt, hogy az ország képtelen a megújulásra, hogy 26 évvel a rendszerváltozás után sem köti össze autópálya Bukarestet Nyugat-Európával.

A kommunista bűnök felelőseinek elszámoltatását sürgették a szabadegyetemenA kommunizmus bűneinek feltárását és a felelősök büntetőjogi elszámoltatását sürgették Tusványoson az Igazságtétel 2.0 című pódiumbeszélgetésének résztvevői.

A pódiumbeszélgetést megelőzően szerdán a tusnádfürdői közösségi házban Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnöke jelenlétében megnyitották az Önkényuralom Európában című vándorkiállítást, amely a fasiszta és kommunista rendszer által elkövetett gyilkosságok statisztikáit állítja párhuzamba több kelet-közép-európai ország esetében. Tőkés László EP-képviselő a kiállítás-megnyitón felidézte: 2009-ben az Európai Parlament is elítélte a totalitárius rendszereket, és kimondta: nem kell kettős mércét használni a nácik és kommunisták viszonylatában, "egyazon értékrendben kell ítéletet mondani mindkettő felett".

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke szerint a történészek számára egyértelmű, kiket terhel a felelősség a kommunizmus bűnlajstromáért, de a politikai döntéshozók büntetőjogi felelősségre vonása még mindig késik. Bár a múlt század ötvenes éveiben a hatalmon lévő kommunisták több mint hetven sortüzet lövettek Magyarországon, és ezek közül húsz halálos áldozatokkal is járt, csak néhány esetben és csak a sortüzek végrehajtóit sikerült elítélni, a tűzparancsot kiadó valódi felelősöket nem, vagyis a történészek által elfogadott következtetéseket a büntetőjogi felelősség szintjén nem sikerült igazolni.
Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai ügykért felelős államtitkára leszögezte: a magyar kormány a fasizmus bűneihez hasonlóan a kommunizmus idején elkövetett bűncselekményeket is elítéli, mert ezek ugyanúgy emberiesség elleni, elévülhetetlen bűnök, mint a holokauszt. A kormány elkötelezett a második világháború utáni történelem feltárásában, akkor is ha időben közelebb van, sőt, "még velünk él". Ám azt is tudomásul kell venni, hogy a demokráciában az igazságszolgáltatás a kormánytól független hatalmi ág - tette hozzá.
Marius Oprea, a romániai kommunizmus bűneit vizsgáló intézet volt igazgatója szerint nagyon nehéz jogállami eszközökkel egy önkényuralmi rendszer működtetőit bíróság elé állítani, amikor mintegy tízezerre tehető azoknak az áldozatoknak a száma, akiket ítélet nélkül végeztek ki. Hozzátette: Romániában mintegy kétmillió ember vált kisebb-nagyobb mértékben a kommunizmus áldozatává, a börtönökben agyonvert politikai foglyoktól kezdve azokig, akiket csak kicsaptak az egyetemről vagy állásukból, mert "megbízhatatlannak" találták őket.
Neela Winkelmanova, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform igazgatója elmondta: eddig tíz európai ország csatlakozott ahhoz az észtországi kezdeményezéshez, amely - a fasiszta háborús bűnösök elszámoltatásának mintájára - nemzetközi büntető törvényszéket hozna létre, hogy a kommunizmus emberiesség elleni bűncselekményeinek felelősei felett ítélkezzen.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, Szerbia hétfőn megnyitotta az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezetét, amelyik az igazságüggyel és az alapvető jogokkal foglalkozik. E tárgyalási fejezetnek része az a kisebbségi cselekvési terv, amelynek kidolgozásában a VMSZ is részt vett. Pásztor István áttörésnek nevezte a dokumentumnak azt a pontját, amely a nemzeti kisebbségek tagjainak arányos alkalmazásáról szól a közszférában és a közvállalatokban.

A politikus szerint már a szerbiai jogrend része, hogy a következő három évben fel kell mérni a kisebbségek jelenlétét a közintézményekben. Ezt követően kell elérni az etnikai arányoknak megfelelő állások biztosítását. Hozzátette: a vajdasági magyarságnak arra kell készülnie, hogy be tudja tölteni az ügyészségeken, a bíróságokon, a rendőrségben és más hivatalokban az őt megillető helyeket. Hozzátette, ha ma kellene tíz magyar bírót felvenni a szabadkai bíróságra, nem lenne meg hozzá a megfelelően felkészült magyar szakember.

Pásztor István elmondta: a Szerb Haladó Pártban (SNS) - mellyel a VMSZ koalíciós tárgyalásokat folytat - nyitottság mutatkozik az arányossági törvény elfogadására. Hozzátette, a készülő koalíciós megállapodás része a törvény "tisztába tétele".

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) újonnan megválasztott elnöke szerint a pártnak az önkormányzatok szintjén kell elérnie a nyelvi jogok alkalmazását, és biztatnia kell a felvidéki magyar lakosságot arra, hogy éljen a nyelvi jogaival. Úgy vélte, sok felvidéki magyarban a közös emlék elhalványul, és nem fogalmazódik meg közös terv a jövőre, márpedig a közös emlékezés és a közös terv adja a nemzetet.

Az MKP elnöke úgy vélte: a Híd magyar-szlovák vegyes párt nem kérte meg eléggé a kormányzati szerepvállalás árát, így a kormányprogramba kevés kisebbségi szempontból fontos kitétel került. Hozzátette azonban, hogy a jogok törvénybe iktatása nem elég Szlovákiában, mert a szlovák állam rendszeresen elszabotálja a törvények alkalmazását.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára, Darcsi Karolina kijelentette, Kárpátalján azért nem lehet kisebbségi jogkövetelésekről beszélni, mert Ukrajna nem jogállam. Példaként hozta fel, hogy a közigazgatás átszervezésről elfogadott törvény tartalmazza, hogy a közigazgatási egységek kialakításánál figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, a törvény végrehajtási utasításaiból azonban már kimaradt ez a kitétel. Arról is beszámolt, hogy Kárpátalján presztízse van a magyar nyelvnek, megtanulásában a más nemzetiségűek is lehetőségeket látnak. Hozzátette, a magyarellenes megnyilvánulásokat rendszerint a Kárpátok hágóin túlról hozzák be a régióba.

Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja a román hatóságoknak a székely szabadság napja kapcsán történt fellépését elemezve kijelentette: Romániában az adóhivatal is, a csendőrség is az egykori Securitate módszereit alkalmazva politikai rendőrségként lépett fel az SZNT ellen. Úgy vélte: nem nyomásgyakorlási eszközként kell tekinteni a nemzetközi szervezetekre, hanem olyan fórumokként, amelyek által párbeszédet lehet kezdeményezni a román állammal.