Szili Katalin: Egy közösség a nyelvével az identitását is elveszíti

A Határon Túli Magyarságért Alapítvány létrehozásának 25. évfordulója alkalmából rendezett történeti és tudományos tanácskozás megnyitóján Szili Katalin az ukrán oktatási törvényről és a marosvásárhelyi iskolaügyről azt mondta: "semmi más nem történik, mint a jogok szűkítése és a magyarság helyzetének ellehetetlenítése".     

A volt házelnök egyúttal arra kérte az alapítványi fórumon részt vevő határon túli és magyarországi partnerszervezetek vezetőit, képviselőit, hogy közös felhívásban fejezzék ki szolidaritásukat a kárpátaljai és romániai magyarsággal. "El a kezekkel a nyelvünktől, iskoláinktól!" - hangoztatta a politikus.

Az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője a Fidelitas kezdeményezésére szombaton Budapesten.

Böröcz László, a Fidelitas elnöke hangsúlyozta, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ifjúsági szervezetével közösen indítványozni fogják az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetének (YEPP) következő ülésén: az határozatban ítélje el az ukrán oktatási törvény módosítását. Amennyiben ezt elfogadják, a javaslat átkerül az Európai Néppárthoz, amely dönt az állásfoglalás további sorsáról - mondta az kormánypárti ifjúsági szervezet elnöke.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett és csupán az önkormányzati fenntartású iskolák külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnának.

Böröcz László hangsúlyozta: minden kisebbségnek joga van ahhoz, hogy az anyanyelvén tanuljon az óvodától az általános és középiskolán át az egyetemig. Ugyanakkor az ukrán törvénymódosítás ellehetetleníti az anyanyelvi oktatást Kárpátalján, ezért tiltakoznak a jogszabály ellen - mondta Böröcz László.

Dobsa István, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége ifjúsági szervezetének elnöke elmondta, hogy a jogszabály ellen tiltakoztak mind az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselői, mind a szomszédos országok. A törvény - folytatta - ellentétes az 1996-ban elfogadott ukrán alkotmánnyal, amely kimondja, hogy Ukrajnában csak úgy lehet törvényeket elfogadni, hogy azzal alapjogokat nem szűkítenek.

Az alaptörvény szintén kimondja, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek joguk van az anyanyelvük használatához, illetve az anyanyelvi oktatás gyakorlásához - sorolta.

Ebben a helyzetben arra kérik az ukrán államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvény és küldje vissza az ukrán parlament számára módosításra - mondta Dobsa István.

Az új oktatási törvény elfogadásakor az ukrán parlament alapvetően sértette meg a jogalkotás szabályait, a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának "szintjéről" szólt - jelentette ki Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombaton megjelent számában nyilatkozva.

A szakértő az oktatási törvény kapcsán várható fejleményekről szólva elmondta: az ukrán parlament házrendje szerint a képviselői apparátusnak öt munkanap áll rendelkezésére, hogy a házelnök aláírásával ellátva átadja azt az államfőnek aláírásra. Az elnöknek a kézhezvétel után 14 nap áll rendelkezésére vizsgálódásra, mérlegelésre, aminek lejártával alá kell írnia a jogszabályt, ami az ukrán törvények szerint annak kihirdetését is jelenti, vagy indokolt észrevételeivel és javaslataival vissza kell küldenie a Legfelsőbb Tanácsnak - tette hozzá.

Tóth Mihály emlékeztetett arra, hogy e területen már hagyománnyá vált a vázolt előírások laza kezelése. Számtalan esetben nem tartották be ezeket a szabályokat - mutatott rá. Az ukrán törvényalkotásban tapasztalható következetlenség példájaként felidézte, hogy 2014 tavaszán a nyelvtörvényt hatályon kívül helyező jogszabályt a Legfelsőbb Tanács ugyan megszavazta, de a további sorsáról nincs hivatalos információ.

A szakértő kifejtette: az oktatási törvény a kihirdetése napjától lép hatályba, de egyes rendelkezései az átmeneti és záró hivatkozásaiban foglaltak szerinti időrendben emelkednek jogerőre. Például a kárpátaljai magyarok számára érdekes 7. cikkelynek a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó részeit három év alatt fokozatosan kell bevezetni - jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha az államfő nem írja alá a törvényt, és az érvényes szabályoknak megfelelően visszaküldi a parlamentnek, Tóth Mihály elmondta: ebben az esetben a Legfelsőbb Tanács köteles azt újratárgyalni, és vagy elfogadni az államelnök észrevételeinek, javaslatainak megfelelően, vagy kétharmados többséggel megerősíteni az eredeti normaszöveget, illetve bármilyen egyéb normaszöveget elfogadni.

Az oktatási törvény elfogadásakor észlelt szabálytalanságokról szólva a jogász leszögezte, hogy véleménye szerint a törvény 7. cikkelyének elfogadásakor alapvetően sértették meg a jogalkotás vonatkozó szabályait, amelyek szerint kizárólag a megfelelő formában és az elfogadást napokkal megelőzően a képviselőknek írásban tudomására hozott normatív szövegtervezetekről szabad csak dönteni a parlamenti végszavazásoknál. Az adott esetben - érvelt - az ülés szünetében sebtében elkészített, addig senki számára nem ismert, a szószékről felolvasott, illetve korlátozott számban papiroson kiosztott szöveg tartalmáról szavaztak a honatyák. Úgy vélte, magában ez a tény elégséges volna az államelnöki vétóhoz, ha ehhez lenne politikai szándék, vagy törvényerőre emelkedése esetén kifogásolt rendelkezésének alkotmánybíróság általi hatálytalanításához, amennyiben Ukrajna jogállam volna.

"Meglátásom szerint esetünkben a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának "szintjéről" szólt" - hangsúlyozta. Sajnos, be kell látnunk, több oknál fogva Ukrajnában a helyzet úgy alakult, hogy az államnyelv kizárólagosságának kérdése a társadalom meghatározó része (akikre a regnáló hatalom alapvetően támaszkodik) számára egyszerre jelent kulturális, presztízs- és állambiztonsági kérdést is - fejtette ki Tóth Mihály.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.