Határon túl
Semjén Zsolt: Nem engedjük el üldözött magyarjaink kezét+VIDEÓ
A kormányfőhelyettes átadta a Külhoni Magyarságért Díjakat
A nemzeti ünnep alkalmából átadott kitüntetésnek három üzenete is van, egyrészt jelenti a nagyszerű emberek értékelését, másrészt az adott nemzetrész elismerése, jelzése annak, hogy a magyar állam figyel rájuk, szereti, az egyetemes magyar nemzet meghatározó részének tekinti őket – jelentette ki Semjén Zsolt.
A díjnak van egy politikai üzenete is, mégpedig az, hogy üldözött magyarjaink kezét nem engedjük el. A mostani kitüntetések politikai üzenete szándékolt és tudatos, ugyanis azok az „erdélyi barátaink” kapják az elismeréseket, „akiket koncepciós módon hurcoltak meg”. Ezek az emberek magyarságukért üldöztetés szenvednek, és ezt azért csinálják velük, hogy megfélemlítsék a magyarságot: ne vállaljon közéleti szerepet. Világos jelzést küldünk barátainknak és ellenfeleinknek, hogy nem engedjük el az üldözött magyarok kezét. Akkor van megmaradás, ha a magyarság minden egyes nemzetrésze megmarad, ha elvész valamelyik, akkor „az egyetemes magyarság csonkul”.
Az ünnepségen tíz Külhoni Magyarság Díjat adtak át, amelyet a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes javaslatára a kormányfő adományoz a külhoni magyar közösségek érdekében végzett közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos, valamint a gazdasági önszerveződés területén végzett kiemelkedő munkáért.
A díj azt jelzi, jó irányba tartunk
A Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az elismerés odaítélése megerősítette a hitüket abban, hogy jó úton indultak el, és Budapest odafigyel a tevékenységükre, értékeli azt.
Antal Árpád az MTI-nek péntek délután telefonon azt mondta, az elmúlt években a másik három kitüntetett erdélyi településvezetővel együtt azon dolgoztak, hogy a térség versenyképessé váljon, Székelyföld és a székelyek érzékeljék a fejlődést és ott megvalósuljanak a nemzetpolitikai célok; ebben fontos szerepe volt és van azon vállalásuknak, hogy a polgármesterség mellett közösségi vezetők is.
Arról, hogy ők később Csíkszeredában kapják meg a díjat, a sepsiszentgyörgyi polgármester úgy nyilatkozott: jelzésértéke van annak, hogy az elismerést Székelyföldön vehetik át.
Idén kitüntetést kapott négy erdélyi politikus Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere, Mezei János Gyergyószentmiklós volt polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere és Szőke Domokos Csíkszereda alpolgármestere.
Tevékenységük méltatása mellett az is elhangzott, hogy Antal Árpád András ellen egy 2014 decemberi politikai nyilatkozata miatt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni igazgatóság bűnügyi eljárást kezdeményezet. Ezt 2016 májusában vádemelés nélkül zártak le. Mezei János ellen 2015 januárban indult korrupcióellenes ügyészségi vizsgálat, vádat emeltek ellene, de állítólagois tetteit azóta sem tudták bizonyítani. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ellen 2015 áprilisában az országos korrupcióellenes ügyosztály vizsgálatot indított.
A négy kitüntetett nem tudott jelen lenni az ünnepségen, a díjakat később veszik majd át.
Díjat vehetett át a Felvidéken élő egyetlen jezsuita szerzetes, Puss Sándor, aki a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Az atya egész életét a nehéz sorsú emberek megsegítésének és a fiatalság nevelésének, tanításának szenteli. Puss Sándor a kárpátaljai, ezerötszáz lakosú – felerészben magyar ajkú közösségben – Ráton gyermekotthont alapított jezsuita társaival.
Kitüntették Zelei Miklós írót, aki 1994-ben kezdte kutatni a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét. A kettézárt falu anyagának gyűjtése során jelentős emberi jogi küzdelem bontakozott ki, hogy a rendszerváltás után is fennálló vasfüggönyt bontsák le, a faluban nyissanak határátkelőt. Ebben Zelei Miklós oroszlánrészt vállalt. Szelmencen 2005. december 23-án megnyílt átkelő.
Díjat kapott a felvidéki Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (Svédország) is.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
Zelei Miklós: Az elismerés a munka folytatására inspirál
Zelei Miklós író, újságíró, a Külhoni Magyarságért Díj egyik idei kitüntetettje szerint "az elismerés mindig programot ad, (...) a munka folytatására inspirál".
A díjhoz kapcsolódó méltatás szerint Zelei Miklós a kárpátaljai magyarságért, - a második világháború végén a szovjet-csehszlovák vasfüggönnyel kettévágott - Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetének feltárásáért, a két falu közötti határ megnyitásáért végzett munkájáért vehette át az Orbán Viktor kormányfő által adományozott elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Potápi Árpád Jánostól, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárától pénteken Budapesten, a Magyarság Házában.
A díjátadó után a kitüntetett az MTI-nek elmondta, a véletlen hozta úgy, hogy Szelmenc történetével kezdett foglalkozni. Az 1990-es évek elején hallott először a faluról, majd 1994-ben odalátogatott, és a két falut elválasztó sorompónál állva eldöntötte, hogy megírja a történetet. Így született meg A kettézárt falu című dokumentumregény, amelynek hatására jelentős emberi jogi küzdelem bontakozott ki Ukrajnában, Szlovákiában, Magyarországon és a világon sokfelé annak érdekében, hogy Szelmencen a rendszerváltás után is fennálló vasfüggönyt bontsák le és a faluban nyissanak határátkelőt.
Kezdetben rajta kívül senki nem bízott abban, hogy bármilyen hatása lehet majd a munkájának. Ám végül 2005. december 23-án nemzetközi gyalogos-biciklis, reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartó átkelő nyílt Szelmencen. Szelmenc történetének jelentése a többi között az, hogy "a legreménytelenebb küzdelmekben is érdemes felvenni a harcot", mert nincs előre megírva a kudarc.
Zelei Miklós a két falu sorsát színdarabban is feldolgozta, a Zoltán újratemetve című mű ősbemutatója 2013-ban volt Zsámbékon, Vidnyánszky Attila rendezésében. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy augusztus 27-én ismét Zsámbékon adják elő a darabot.
Elmondta azt is, véleménye szerint probléma, hogy a határon túli magyar nemzetrészek nem ismerik egymás 1920 utáni történetét. A megismertetésben sokat tudnának segíteni a színházak, ha saját történeteikkel járnák egymás városait. Így fel lehet támasztani a valódi kulturális kapcsolatokat, ez kulturális népi diplomácia lenne.
Kitüntetést kapott az egyetlen felvidéki jezsuita szerzetes is
A Külhoni Magyarságért Díjban részesült Puss Sándor, az egyetlen felvidéki jezsuita szerzetes, a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja is a felvidéki és a kárpátaljai magyarságért végzett szolgálatáért, a rászorulók önzetlen segítéséért, a fiatalok érdekében végzett áldozatos munkájáért.
Az MTI-nek úgy fogalmazott, bátorításként tekint a díjra, amely azt mutatja, hogy van értelme dolgozni. Hozzátette, az elismerés bátorításként hathat másokra is, hogy merjenek mellé állni, és elhiggyék, hogy fontos, amit tesz.
Puss Sándor a méltatás szerint 1989-ig titokban dolgozott szerzetesként Pozsonyban, majd később az Országos Onkológiai Intézetben segítette a haldoklókat. Egyetemi tanárként Pozsonyban, Budapesten és Nagyszombatban tevékenykedett. A kárpátaljai Ráton gyermekotthont alapított, jelenleg négy családi házban mintegy harminc gyerekről gondoskodnak. Könyveket ír és szerkeszt, a Jóindulat - Dobroprajnost' Polgári Társulás alapítója és vezetője. Rendszeresen adománygyűjtést szervez a rászoruló családok javára.
Elmondása szerint az elődei adják az erőt a munkájához, hiszen a jezsuiták mindig bátrak voltak, sok köztük a vértanú, az áldozat.
Tevékenységei közül kiemelte a Csallóközben, Ekecsen létrehozott könyvtárat, amelyben elhunyt magyar papok és szerzetesek könyveit gyűjti össze.
Beszélt arról is, hogy nemrég helyezték át Kassára, ahol megkeresték a környékbeli papok, hogy létrehozzanak egy egyházi iskolát, mivel 200 kilométeres körzetben nincs ilyen intézmény. Úgy néz ki, ez a terv nemsokára megvalósul.