Semjén Zsolt: A nemzet akkor maradhat fenn, ha minden része fennmarad

Fontos a diaszpóra erősítése
A magyar identitás megőrzése érdekében fontos a diaszpóra erősítése, az ott élő, magyar nyelvet és kultúrát oktatók segítése - hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Győrben, a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 16. továbbképzésének nyitó napján a Széchenyi István Egyetemen.
Szilágyi Péter elmondta: míg 2009-ben 9,1 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára az akkori kormány, addig 2016-ban a nemzetpolitikai államtitkárság 73 milliárd forintot szánt erre a célra, ami kormányzati szinten megközelítette a százmilliárd forintot. A források 2017-ben és 2018-ban is nőnek.
Világszerte összesen 212, magyar nyelvet és kultúrát vasárnapi iskolában oktató intézményről tud az államtitkárság, a legtöbb Észak-Amerikában és Nyugat-Európában működik. Idén tavasszal az államtitkárság kérdőívet küldött az intézményeknek; ezeket eddig 113 iskola küldte vissza, ahol összesen ötezer gyermekkel foglalkoznak.
A felmérés szerint az iskolák 58 százaléka nem önállóan bejegyzett szervezetként működik, 85 százaléka pedig nem tagja semmilyen pedagógusszervezetnek és kevesebb mint fele rendelkezik oktatási tervvel. Igény mutatkozik tárgyi eszközök biztosítására, módszertani képzésekre és egyéb kulturális programok támogatására, mert az iskolák 62 százaléka semmilyen támogatást nem kap attól az országtól, amelyikben működik - mondta Szilágyi Péter.
Hangsúlyozta, hogy az eredmények alapján az államtitkárság kidolgoz egy fejlesztési koncepciót, jövőre pedig pályázati programok keretében a jogi személyiséggel rendelkező intézmények igényelhetnek támogatásokat. A fejlesztési koncepció várhatóan a Magyar Diaszpóra Tanács november 9-10-i ülésére készül el.
A nemzeti regiszter weboldalon pedig a hétvégi magyar iskolák tájékoztatókat, tananyagokat és háttéranyagokat tölthetnek le.
A helyettes államtitkár kiemelte: nincs pontos statisztika arról, hogy világszerte mennyien vallják magukat magyarnak, de egy 2011-es felmérés szerint Észak-Amerikában 2 millióan, Lengyelországban pedig 178 ezren. A valós adat ennél nagyobb is lehet - fűzte hozzá.
Szilágyi Péter beszélt arról is, hogy a diaszpórára vonatkozó fejlesztési tervet tavaly fogadta el a kormány; négy stratégiai irányt jelöltek meg: az oktatásfejlesztést, a gazdasági együttműködés erősítését, a diaszpóra megerősítését és egy emigrációs és diaszpóraközpont létrehozását. A diaszpóraközpontban tudásteret és kiállítóteret is létrehoz a kormány.
Közölte: az állampolgársági esküt eddig több mint 845 ezren tették le, 2018. november 9-re pedig meglesz az egymilliomodik eskütétel is.
A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 16. továbbképzésének 11. alkalommal ad otthont Győr. Augusztus 26-ig szakmódszertani előadásokon, személyiségfejlesztő tréningeken és kreatív csoportunkákon vesznek részt, de a kétnyelvűség elméletével és gyakorlatával, valamint a fenntarthatóság pedagógiájával is ismerkednek az oktatók.
A továbbképzésen idén tíz országból 28-an vesznek részt. A legtöbben Ausztriából és Argentínából, de Spanyolországból, Ausztráliából, Kanadából és Lengyelországból is érkeztek magyar nyelvet tanítók.

Az állampolgárság megadását "közjogi acélabroncsnak" nevezte, ami a magyar nemzetet egybefogja. "A magyar útlevél a zsebben", a szavazati joggal pedig minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben - mondta.     

Semjén Zsolt a nemzetegyesítés kulcsfontosságú őrhelyének nevezte a Kőrösi Csoma- és a Petőfi-program ösztöndíjasainak tisztségét. Emlékeztetett, feladatuk az, hogy a határon túli - a diaszpórában, valamint az egykori monarchia területén élő - magyarságot szólítsák meg a helyi magyar csoportok közösségi és kulturális életének megszervezésével, illetve kapcsolják össze életüket az anyaországgal.     

A miniszterelnök-helyettes szerint a magyar történelem első, igazán globális intézményes nemzetpolitikai lépése a két program, melyek keretében idén 30-cal több, összesen 180 ösztöndíjas fiatal indulhat útnak a Kárpát-medencében, továbbá a szórványban élő magyar közösségekhez.     

Arról is beszélt, úgy kell átalakítani a diaszpórában élő szervezeteket, hogy azok már ne csak az 1990 előtti emigránsoké, hanem a később oda érkezőké, például az ott tanulóké, dolgozóké, vagy oda házasulóké is lehessenek. Tiszteljük és nagyra értékeljük az emigráns szervezeteket, hagyományőrzésüket, de e közösségeknek már minden magyar otthonaivá kell válniuk - mondta.     

Az ösztöndíjasoknak egyebek mellett azt javasolta, hogy a harmadik-negyedik generációs magyaroknak először ne Bartók művészetét próbálják meg tolmácsolni, hanem előbb inkább a magyar konyhával ismertessék meg őket, a pörkölttel, a töltött káposztával, és biztassák őket arra is, látogassanak el Budapestre, Kárpát-medence központjába. Semjén Zsolt azt is mondta, az olyan országokból, mint most Venezuela, ahol a magyarok fizikai léte, élete is veszélybe kerülhet, "az a nemzeti érdek, hogy Magyarországra jöjjenek haza". "Készek vagyunk az életkezdéshez segítséget nyújtani, azonnal kiállítjuk az állampolgárságot" - fogalmazott.     

Szerinte Magyarországnak ebben a kérdésben hasonlóképpen kell viselkednie, mint Izraelnek. A világon bárhol élő zsidó biztos lehet abban, hogy bármi történik, Izrael mindig ki fog állni az adott zsidó diaszpóra mellett, továbbá bármi történik, mindig hazamehet Izraelbe - mondta.     Arra hívta fel a figyelmet, hogy a távol a világban élő magyarokat segítik a megmaradásban, az identitásuk megőrzésében, az állampolgárság megadásában, de ha bajba kerülnek, a magyar kormány, állam akkor sem felejti el őket, nem engedi el a kezüket, Magyarországra mindig hazajöhetnek.     

Grezsa István, a Miniszterelnökség (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős) kormánybiztosa azt hangoztatta, hogy a két ösztöndíjprogram - melynek során idén már 180 fiatal rajzik ki szolgálatra a világba, hogy Magyarországot, a magyarságot és a magyar kormányt képviseljék - mára a magyar nemzetpolitika szerves részévé vált.     

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Állampolgárságának tájékoztatása szerint kezdeményezésükre jött létre 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor Program, míg a Petőfi Sándor Program a harmadik ciklusát kezdi. Ismertetésük szerint a két programra idén 530 pályázat érkezett, és kétszáznál több fogadószervezet jelentkezett, ezért emelték meg 15-15 fővel az ösztöndíjasok létszámát. A Kőrösi-program ösztöndíjasai havi 550 ezer, míg a Petőfi-program ösztöndíjasai 400 ezer forintot kapnak.     

Az ösztöndíjas fiatalok az elmúlt években egyebek mellett a Vajdaságba, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Horvátországba, Szlovéniába, Felvidékre, Kárpátaljára és Erdélybe, valamint Latin-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, a Dél-Afrikai Köztársaságba, Izraelbe, Kanadába, az Egyesült Államokba jutottak el, hogy segítsék a helyi magyar közösségek megmaradását, és összekapcsolják őket az anyaországgal.