Semjén: Felelősséget érzünk és viselünk minden magyarért

A kérdéskörben, hogy mit tehet a magyar állam a külhoni magyarokért, a kormányfő helyettese a 25. Bálványosi Szabadegyetemen a magyar állampolgárság minden magyarra való kiterjesztését említette az első helyen. Semjén Zsolt elmondta, hogy ezekben a napokban a hatszázezredik külhoni magyar is letette az állampolgársági esküt, és mivel a tendencia nem csökken, mint ígérte, a jelenlegi kormányzati ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. „Magyarország nem pusztán felelősséget érez, hanem felelősséget is visel az összes magyar állampolgárért” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Mint fogalmazott, „teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia”. Az önrendelkezésről szólva Semjén kifejtette, hogy az autonómia nem valami extrém magyar találmány, hanem az emberi jogok királynője. „Ha mi elfogadnánk azt, hogy létezik olyan jog, ami másnak lehet, nekünk pedig nem lehet, akkor azt fogadnánk el, hogy alábbvalók vagyunk egy másik néppel szemben, ami nem igaz. Nyilván nem Budapestről kell megmondani, milyen autonómiaformák legyenek. Minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia az autonómiakoncepcióját. Magyarország hasonló szerepet kell hogy vállaljon a határontúliakért, mint amilyen szerepet Izrael Állam vállal, amikor a végletekig kiáll. Ha Izraelnek szabad, nekünk is szabad. Kárpátalja magyarsága mögött állunk. Nem folyhat magyar vér egy olyan háborúban, amihez a magyarságnak semmi köze” – zárta előadását Semjén Zsolt.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke megemlítette, hogy alakulata azt reméli, nem szemfényvesztés, ahogyan Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (amely egyébként hivatalosan nem képviselteti magát a rendezvényen) elnöke a közelmúltban lemondott kormányfő-helyettesi tisztségéről, majd rögtön utána azt is bejelentette, hogy elindul a román elnökválasztáson. Toró szerint Kelemennek két dolgot legalább ki kell mondania ahhoz, hogy az EMNP ne vegye komolyan fontolóra egy saját államfő-jelölt elindítását: mit vár el az erdélyi magyarság a román államtól, vagyis például a közösségi jogok gyakorlását, továbbá azt, hogy a magyarok román adófizető állampolgárokként mit kapnak vissza pénzükért Bukaresttől?

Semjén szavaira reagálva a pártelnök hozzáfűzte: az EMNP harminckét központtal működő irodahálózatával partner a magyar állampolgárság egymillió emberre történő kiterjesztésében. Az előadáson a nemzetpolitikai építkezés folytatását kérték a külhoni magyar vezetők, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, valamint Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke. A rendezvényen részt vett Répás Zsuzsanna volt nemzetpolitikai helyettes államtitkár, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is.

Az Unortodoxia – Magyarország megújítása címmel megtartott panelbeszélgetésen részt vett Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár is. Bitay szerint a második Orbán-kormány a „majd évtizedes baloldali katasztrófakormányzás után” határozottan fordította hazánk sorsát jobb irányba, s nemzetpolitikájának része a tudatos agrárpolitika is. „Hazánk történetében nem volt még ilyen léptékű földprogram. Soha, egyetlen kormány sem támogatta ennyi földdel a helyben lakó, állattartást vállaló földműveseket” – hangsúlyozta.

Ma délelőtt Orbán Viktor kormányfő és Tőkés László EP-képviselő tart előadást, amelyet a Duna Televízió és a Kossuth rádió élőben közvetít.

---

Erzsébet-tábort avattak a Hargitánál
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes avatta fel pénteken a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által építtetett Erzsébet-tábort a székelyföldi Hargita hegység lábánál fekvő Ivóban (Izvoare). Az ünnepélyes avatón elmondta, a nemzet közjogi egyesítésén túl – amely az állampolgárság kiterjesztésével valósult meg – az is fontos, hogy a nemzetrészek be tudják lakni a Kárpát-medencét. Semjén hozzátette, az ilyen táborok azt a célt szolgálják, hogy a Kárpát-medence magyar gyermekei „személyes szálakkal kössék össze” a Kárpát-medence régióit. Majtényi László, az alapítvány főtitkára felelevenítette, hogy a program keretében három éve táboroztatnak határon túli gyermekeket Magyarországon, most pedig felépült az első határon túli tábor. A nyolc hónap alatt felépített, kétezer négyzetméteres hasznos területű épület egyszerre százötvenhat gyermek táboroztatására alkalmas. Első lakói Erdély szórványvidékeiről érkeztek, s a jövő évtől magyarországi gyermekeket is várnak. A Kovászna megyei prefektúra megtiltotta a székelyföldi Kézdivásárhely önkormányzatának, hogy megtartsa a mára tervezett székelyzászló-felvonást, a rendezvényről azonban nem mond le az önkormányzat. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Fejér László Ödön, az RMDSZ kézdiszéki parlamenti képviselője csütörtökön jelentette be, hogy „újból lobogni fog két hatalmas székely zászló Kézdivásárhelyen”. A zászlófelvonáson Bokor és Fejér meghívására Semjén Zsolt is részt vesz.

---

Tőkés: Több magyart az elnökválasztásra!
Hiába indult minden elnökválasztáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ennek nem volt politikai haszna, ezért fontos lenne egy olyan magyar jelölt indulása is, aki az autonómiát, az országban szükséges föderális berendezkedést képviselő és megjelenítő jelölt lenne, és aki hitelesen tud megszólalni a románság előtt – fogalmazott a Tőkés László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint végre túllépné a románok ingerküszöbét, ha két magyar jelölt politikai versenyben képviselné a közösség érdekeit. Tőkés László a tavalyi Tusványoson azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett, s véleménye szerint az ellene ezután indult „támadáshadjárat” mutatja a romániai „áldemokratikus társadalom” párbeszéd-képtelenségét. Mint mondta, az autonómia megvalósulásának kulcsa az egységes politikai akarat, ám a harc többtényezős, mivel a románok félelmeit is el kell oszlatni. Az EP-képviselő szerint az erdélyi magyarság elvész az egymással való csatározásban, s mire az ügy eljut Európába, ott csak egy zavaros képet látnak.