RMDSZ: Nem maradt következménynek nélkül Tudose nyilatkozata

Előrehozott választásokat követel a jobbközép
A bukaresti parlamentben ellenzékben lévő jobbközép pártok előrehozott választásokat sürgettek kedden, miután az egy éve kormányzó szociáldemokraták hétfőn második miniszterelnöküket, a június óta tisztségben lévő Mihai Tudosét is eltávolították a kormány éléről. Ludovic Orban, az államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt mondta, kizárólag a Szociáldemokrata Pártot (PSD) terheli a felelősség a Romániában állandósult politikai válságokért és "katasztrofális kormányzásért". A PNL fő célja a PSD eltávolítása a kormányból, ezért előrehozott választások mielőbbi kiírását kérik az államfőtől, ha pedig ez alkotmányos akadályokba ütközne, készek megszavazni bármilyen kormányt, amelyben a PSD nem vesz részt.

Az RMDSZ elnökét az Agerpres hírügynökség szólaltatta meg kedden, miután előző este Tudose bejelentette lemondását.
Kelemen Hunor nem akarta kommentálni a Szociáldemokrata Párt (PSD) döntését, a kormányfő lemondását viszont természetesnek tartotta, miután pártja megvonta tőle a politikai támogatást. Kifejtette: a PSD-ben több belső konfliktus is felütötte a fejét, többet veszekedtek, mint amennyit kormányoztak, ezért várható volt egy ilyen végkifejlet.

"Tudose elkövetett néhány alapvető hibát, többek közt azt a bizonyos múlt heti nyilatkozatot. Én nem vagyok annyira naiv, hogy azt képzeljem: sokat nyomtak a latban azok a sértő kijelentések, de végül mégsem maradtak következmények nélkül" - idézte az Agerpres az RMDSZ elnökét.

Azt, hogy az RMDSZ támogatná-e a PSD következő kormányfőjelöltjét, csak annak nevesítése után fogja eldönteni a magyar érdekképviselet.

"A felelősség ebben a pillanatban a többségi koalíciót terheli, amelynek szem előtt kéne tartania, hogy meglehetősen nehéz időszakot élünk gazdasági szempontból, a költségvetést megszavazták, de sok a kérdőjel, jövő évben pedig Románia az EU elnöki tisztségét tölti be, amire teljesen felkészületlen" - vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint nem valószínű, hogy előrehozott választásokra kerülne sor.

Mihai Tudose a PSD hétfői végrehajtó bizottsági ülése után mondott le. Az ülés előtt - kormányfői tisztségben tett utolsó nyilatkozatában - azt állította: félreértették, akik úgy értelmezték, hogy akasztásról beszélt az erdélyi magyar pártok múlt heti autonómianyilatkozata kapcsán.

Megerősítette: nem lehet szó Románia valamely részének autonómiájáról, de ő nem valakinek a felakasztásáról beszélt, hanem arról, hogy azoknak az állami tisztségviselőknek a mandátumai fognak a "zászló mellett lobogni", akik nem alkalmazzák a törvényt.

Iohannis a védelmi minisztert nevezte ki ideiglenes miniszterelnöknek

Tudose csak kedden értesítette hivatalosan az államfőt lemondásáról: az erről szóló iratot személyen vitte az elnöki palotába.
A 2016-os parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD), amely hétfőn megvonta a bizalmat Tudosétól, eredetileg Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította.
A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is kudarcot vallott. Iohannis szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége.
Jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívja a parlamenti pártokat.
A filozófus végzettségű, politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor a PSD-t vezető Liviu Dragnea házelnök egyik bizalmi embere. Két éve a jobboldali Klaus Iohannis államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, hogy nincs megfelelő végzettsége. Az elnök tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor - az addig a gazdasági tárcát vezető - Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte.
Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja Románia következő kormányát. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, a jobboldali államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással.
Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfő-jelöltjét elutasítja, Iohannis számára - másfél évvel a következő elnökválasztás előtt - mégis kockázatos lenne szembeszállni a PSD-ALDE szociálliberális koalíció akaratával.
Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha az alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Basescu elnöksége idején.
A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Iohannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali, vagy pártfüggetlen kormányfő-jelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Ciolos szakértői kormánya idején, a PSD viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért.