RMDSZ: Ma már van vesztenivalónk

„Mi olyan országot akartunk és akarunk építeni együtt a többségi társadalommal, amelyben mindenki szabadon őrizheti nemzeti identitását, élhet annak minden egyes sajátosságával, és sem anyanyelvének, sem szimbólumainak használata nem von maga után büntetést” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök a Kolozsvári Magyar Operában tartott gálán. A közönség tapsát váltotta ki azzal, hogy a Nagy Zsolt volt távközlési miniszterre és tanácsadójára, Kerekes Gáborra kirótt börtönbüntetést igazságtalannak nevezte, és szolidaritásvállalásra biztatott.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében köszönetet mondott azért, hogy az RMDSZ kiállt az etnikai alapon szerveződő pártok gondolata mellett. Úgy vélte, csak az etnikai alapú határon túli magyar pártok biztosíthatják a nemzetrészek fennmaradását. Semjén Zsolt nyomatékosította, a Kárpát-medencei magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek Európa más országaiban nem léteznek, vagy nem általánosan elfogadottak. „Ha elfogadnánk, hogy van valami, ami másnak jár, de nekünk nem, azt fogadnánk el, hogy másodosztályú polgárok vagyunk az Európai Unióban” – mondta Semjén.

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke hosszasan idézett abból a szándéknyilatkozatból, amelyet az RMDSZ alapítói 1990. január 13-án fogalmaztak meg. Megállapította, az akkor megfogalmazott célok ma is érvényesek. Azt tartotta viszont jelentős különbségnek, hogy míg az erdélyi magyarságnak huszonöt évvel ezelőtt nem volt vesztenivalója, ma már van, hiszen ez idő alatt az RMDSZ-nek jogokat sikerült kivívnia, részben sikerült visszaszerezni az államosított egyházi, közösségi vagyont, és intézményhálózatot épített ki. „Azzal az elégtétellel vagyok itt, hogy amit tőlünk el akarnak venni, iskolát, himnuszt, azt mi vívtuk ki” – jelentette ki Markó Béla. Reményik Sándor versét átköltve kijelentette, az elmúlt huszonöt év feljogosítja a közösséget arra, hogy ne hagyja az iskolát, a templomot, az egyetemet, a színházakat, a zászlót, a himnuszt, a magyar feliratokat, a szólásszabadságot, a visszaszerzett javait.

Az RMDSZ-t Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is köszöntötte.

Az ünnepségen az RMDSZ életműdíjat adott át Kántor Lajos kolozsvári irodalomkritikusnak, valamint a kortárs erdélyi magyar kultúráért díjjal tüntette ki Bogdán Zsolt színművészt, Bartha Ciupe Ernő képzőművészt, Jánk Károly költőt.

Stratégiai partnerség az autonómiáért

Stratégiai partnerségre lép egymással az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette be közös sajtóértekezletén szombaton a két szervezet vezetője, Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke és Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Mint arra Tőkés rámutatott, a partnerség célja egy integrált autonómiaképviselet létrehozása, a két szervezet összefogása pedig egy jelzés értékű első lépés annak az „új magyar egységnek” a kialakítása felé, amely hatékonyabbá teheti az erdélyi autonómiaküzdelmet. Tőkés László hozzátette, a részletekről még tárgyalnak. (MH)

Szilágyi Zsolt lett az EMNP elnöke

A Marosvásárhelyen ülésező harmadik országos küldöttgyűlése Szilágyi Zsoltot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) korábbi alelnökét és államfőjelöltjét választotta a párt elnökévé – jelentette a távirati iroda. A területi szervezetek korábban öt politikust – köztük Szilágyi Zsoltot és a novemberi államfőválasztás után lemondott Toró T. Tibor eddigi elnököt – jelölték a párt élére. A távozó elnök köszöntő beszédében azt mondta: Szilágyi Zsolt lehet az az integráló személy, aki új hitet és lendületet adhat az EMNP-nek a további építkezéshez, és a 2016-os választásokon való jó szerepléshez. (MH)