Orbán: Leszámolunk a liberalizmussal

Megköszönte Tusványoson tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök a határon túli magyarok szavazatait. Mint mondta, korábban szép bosszúnak gondolta a december 5-i népszavazással szemben, hogy ha a határon túliak segítségével győznek a nemzeti-keresztény erők. „Ebben sok mindenkinek – a gondviselésnek, a szavazóknak, a törvényalkotóknak és azoknak is, akik ellenünk fordultak, lehetőséget adva arra, hogy a jó felülkerekedjék – szerepe volt” – fogalmazott Orbán, majd a nemzet újabb feladataként azt jelölte meg, hogy a rendszerváltást mint tapasztalatot és ne mint referenciapontot használjuk, hiszen néhány éve világhatalmi, gazdasági átrendeződés történt.

A rendszerváltáshoz hasonló folyamat zajlik, de Orbán szerint ez nem érzékelhető tisztán, mert a világgazdasági válság bekövetkeztekor nem érződött egy nyilvánvaló váltás. Ezt több példával illusztrálta, az amerikai elnököt, a brit miniszterelnököt idézve, akik a liberális eszmék, a globális gazdasági rendszer ellen szóltak többször is. A magyar válasz a kormányfő szerint az, hogy egy munkaalapú állam időszaka következik, amely vállalja, hogy karakterét tekintve nem liberális. „A liberális társadalomszervezés kiindulópontja két ember között arra épül, hogy mindent meg szabad cselekednünk, ami a másik szabadságát nem sérti. De nem világos, hogy ki fogja megmondani, mikortól sérti valami az én szabadságomat. Miután senkit nem jelöltünk ki arra, hogy ezt eldöntse, ezért folyamatosan azt tapasztaltuk, hogy az erősebb döntötte el. Aki gyengébb, azt letaposták” – elemezte Orbán a liberális államforma hátrányait.

Beszédében Tőkés László EP-képviselő vitába szállt azzal a gondolattal, hogy huszonöt év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek. „Nincs másik huszonöt esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van ideje az autonómiának a kisebbségben élő románok javára is” – jelentette ki.

A közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kifejtette, határozottan ellenzi azt az euró­pai politikát, amely elfogadja, sőt támogatja a bevándorlást. „Az a dolgunk, hogy kidolgozzuk a politikákat, amelyekkel pénzügyi segítséget tudunk nekik nyújtani, hogy a saját országukban úgy átalakíthassák a gazdasági rendszerüket, hogy ne kelljen onnan elmenekülni. Tízmillió cigány van munka nélkül Európában. Ha van pénzünk arra, hogy befogadjunk másokat, akkor miért nem fordítjuk arra ezeket a forrásokat, hogy az Európában élő közösségeket oktassuk, neveljük, és bevezessük őket a munkaerőpiacra?” – tette fel a kérdést.

A kormányfő végül azt mondta: óvatos, hogy az erdélyi szervezetek közötti diskurzusban állást foglaljon, szerinte az, hogy egyik-másik oldal vitájában felvonuljon, a magyar nemzetnek és az itt élőknek sem érdekük.

---

Reakciók. Nem kímélte a kormányfőt az ellenzék

Tóbiás József (MSZP): Az az állam, amely nem a szabadság köré szerveződik, előbb vagy utóbb kilép a demokrácia keretei közül. Szélesebb, erősebb, külső és belső kontrollokkal működő demokráciára van szükség. Közjogilag még van az országnak miniszterelnöke és kormánya, de az értékeket tekintve nemcsak a szocialistákkal szakított a miniszterelnök, hanem a liberálisokkal, a konzervatívokkal és mindenkivel, aki a „demokrácia értékrendszerében” keresi a megoldásokat.

Novák Előd (Jobbik): A magyarság ügyéről kellett volna szólnia Orbán Viktornak. A legnagyobb csalódást az okozta, hogy a kormányfő nem beszélt arról, hogy tíz évvel a csatlakozás után az Európai Unió nem jelent gyógyírt a határon túli magyarság számára sem. A miniszterelnök éppen tíz éve, ugyancsak Bálványoson jelentette ki, hogy Románia esetleges uniós csatlakozásánál élni kell akár a vétó lehetőségével is, egy évvel később mégis feltétel nélkül megszavazták azt.

Schiffer András (LMP): Orbán Viktor egész hatalomgyakorlását a cinizmus tartja össze. A helyzetértékeléssel akár egyet is lehetne érteni, a miniszterelnök arról ugyanakkor elfelejtett beszélni, hogy az általa vezetett Fidesz – az SZDSZ-szel szövetségben – az egyik fő felelőse, hogy Magyarországon olyan liberális demokrácia alakult ki, amely nem védte meg például a közvagyont annak fosztogatóitól.

Együtt–PM: A norvég alap által is támogatott civilszervezetek nagyon fontos részei annak a nyugatias Magyarországnak, amelyet Orbán le akar rombolni. Nem ők a külföldi ügynökök, hanem Orbán, aki a norvég civil alap éves támogatásának közel ezerszeresét kapta kölcsön a putyini Oroszországtól az értelmetlen Paks 2 beruházásra. Orbán Putyint „majmolja”.

Demokratikus Koalíció: A szabadságra épülő demokráciával szemben Orbán Viktor szerint a fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés a követendő példa. A miniszterelnök elmeháborodott vagy hazaáruló, vagy mindkettő egyszerre.