Március tizedike a Székely Szabadság Napja

Pánczél Károly: Az autonómia nem alku tárgya
Az autonómia nem alku tárgya, az autonómia jár - hangoztatta a székely szabadság napján, pénteken Budapesten rendezett megmozduláson az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke. Pánczél Károly (Fidesz) szerint "az autonómia követelését egy őshonos nemzeti kisebbségnek nem szabad feladnia", a román politikának pedig fel kell ismernie, hogy az autonómia nem szeparatizmus, "más jogainak csorbításával nekik nem lesz több". Hangsúlyozta: mihamarabb közmegegyezésen nyugvó tervezetet kell kidolgozni a témában, mert "négy-öt egymással harcoló autonómiaterv olyan, mintha egy sem lenne". A Székelyföldért Társaság megemlékezésén, mintegy ezerfős hallgatóság előtt a politikus a Hősök terén kijelentette: székely hősök vannak és lesznek, ahogy székely szabadság is lesz a közeljövőben. "Az autonómiáról végre nem beszélni kellene, hanem megélni azt" - fogalmazott. Mint mondta, a magyarok "a haladás évszázadának" gondolták a huszadik századot, ehelyett két világháború és két szörnyű diktatúra következett. "Máig érezzük a bőrünkön az 1918 és 1920 közötti vészkorszak", az első világháború elvesztésétől Trianonig tartó évek következményeit - fűzte hozzá.
Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész annak a véleményének adott hangot, hogy a világot ma a hazugság vezérli, például az a valótlanság, hogy szabadok a magyarok Székelyföldön. Székelyföld a székelyeké volt és a székelyeké lesz, most és mindörökké - zárta beszédét.
György-Mózes Árpád, a megmozdulást szervező Székelyföldért Társaság elnöke azt emelte ki, hogy a romániai magyaroknak ugyanannyi jogot kell kapniuk, mint a magyarországi románságnak. A szónok felolvasta hétpontos követelésüket, amelyben egyebek mellett szerepel, hogy Romániában is ismerjék el államalkotónak az őshonos nemzetiségeket, amelyek anyanyelvhasználata a gyakorlatban is valósuljon meg, és a bukaresti kormány folytasson párbeszédet a székelyek küldöttségével.
Országszerte több helyen megemlékeztek a székely szabadság napjáról; többek között Budaörsön, Sárospatakon, Szolnokon voltak rendezvények.

Szabolcs Attila, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke beszédében felidézte, az elmúlt hetekben románok százezrei vonultak az utcákra, mert azt érezték: lopják az országukat. "Román barátainknak üzenem, az erdélyi magyaroktól, a székelyektől a szabadságot is lopják. Pedig ez a minimum" - fogalmazott a fideszes politikus. Úgy vélte, a baszkoktól, flamandoktól, katalánoktól kell megtanulni az "autonómia mesterségét".

Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamad Szövetség politikusa arról biztosította a székelyeket, hogy nincsenek egyedül. Hozzátette: az EFA ugyan Európa-párti, de sajnálatos módon az Európai Unió ma jobbára a tagállamok fővárosainak az érdekeit képviseli, és a fővárosok befolyása a baszkok, katalánok, flamandok és székelyek kárára erősödik. Úgy vélte, ezen változtatni kell. Wouter Patho megnyugtatta a megmozdulás résztvevőit, nem követnek el törvénytelenséget, ha kiállnak az autonómia igénye mellett. Ez szerinte nemcsak jog, hanem kötelesség is a következő nemzedékekkel szemben. "Eljön a székelység ideje, eljön az autonómia ideje! Számíthatnak ránk!" - jelentette ki a flamand politikus.

Aitor Esteban Bravo, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának az elnöke a résztvevők általános elismerését kiváltva jelentette ki, hogy nem kell bánkódni a tüntetőket végig áztató eső miatt. "Ez az eső annak az ígérete, hogy jó lesz az aratás, és szép lesz a székely jövő!" - jelentette ki. Hozzátette, ez év januárjától immár a központosított Franciaországban élő baszk közösség is bizonyos fokú autonómiát élvez. "Ha megtörténhetett Franciaországban, miért ne történhetne meg Romániában is?" - tette fel a kérdést. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a párbeszéd az egyedüli elfogadható eszköz a székely szabadság érvényesítésére, az erőszak soha nem lehet semmilyen törekvés megvalósításának az elfogadott eszköze. "Az erőszak sehova sem vezet, csak elveszi mások szemében az önök szabadságigényének a jogosságát" - fogalmazta meg a baszk szabadságvágy tanulságait.

Izsák Balázs, a megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. Az SZNT nevében Szűcs Péter, a Marosszéki Székely Tanács alelnöke mondott beszédet. Kijelentette: a szabadság először a fejben születik meg. Az egyéni akaratokból összeálló közösségi akarattal hegyeket lehet megmozgatni. "Építjük azt a szabadságot, ami még nincs, de lesz" - jelentette ki az ifjú szónok.

A demonstráción felolvasták Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott levelét is. Az Országgyűlés volt elnöke úgy vélte: az új, önmagára kicsit is adó Európa nem mehet el érzéketlenül és válaszok nélkül az olyan jogos közösségi igények mellett, melyek a szabadságjogok kiteljesítését biztosítják. Szili Katalin elfogadhatatlannak tartotta, hogy "büntetőjogi tényállást faragjon bárki egy közösség, egy nép önigazgatásának, önberendezkedésének megfogalmazásáért".

A több ezres tömeg a magyar és a székely himnusz eléneklése után székely és magyar zászlókat lengetve, rendezett sorokban indult el Marosvásárhely főtere felé, hogy egy több mint két kilométeres felvonulás után képviselői átadják a megmozdulás petícióját a román kormány képviselőjének.

Szakadó esőben kezdődött el péntek délután a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és felvonulás Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékművénél. Ezrek gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a Habsburg-ellenes székely szervezkedés 163 évvel ezelőtt kivégzett vértanúinak emlékművénél, és a prefektusi hivatal elé vonulva nyilvánítsák ki a székelység autonómiaigényét. A csendőrség és a rendőrség nagy erőkkel biztosítja a tömegrendezvényt, amelyre egész Székelyföldről érkeztek autóbuszokkal résztvevők. A megemlékezés bejáratainál a csendőrség megakadályozta, hogy fa zászlórúdra tűzött székely és magyar zászlókkal lépjenek be a résztvevők a tüntetés helyszínére.

A mostoha időjárási viszonyok között megtartott rendezvényen kevesebben vettek részt, mint az elmúlt évek hasonló rendezvényein. A felvonulás után a marosvásárhelyi kultúrpalota dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kitüntetését, a Gábor Áron-díjat az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőinek.

A román kormány és a székely nép legitim képviselői közötti párbeszéd elkezdését követelték petíciójukban pénteken a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők. A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a székely vértanúk emlékműve mellett felállított pódiumon olvasta fel Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, és "Autonómiát!" felkiáltással fogadta el az összegyűlt tömeg. Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját. "Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek" - állapították meg.

Aggasztónak vélték, hogy Székelyföld a belső leszakadás pályájára került abban a fejlesztési régióban, amelyhez jelenleg tartozik. Azt is aggasztónak találták, hogy az autonómia ügyében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösséget ért megaláztatások, a közösségi szimbólumok és intézmények elleni támadások. "Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát!" - áll a dokumentumban. Úgy vélték, Románia érdekeit is szolgálná, ha a székely-magyar közösség történelmi szülőföldjén a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenné a közügyek jelentős részének a megoldását. "Mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg" - hangsúlyozták petíciójukban a megmozdulás résztvevői.

A tüntetők azt követelték, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót, melynek kialakításánál a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezetet vegyék alapul. Kérték, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Tiltakoztak ugyanakkor a székelyföldi oktatási intézmények ellehetetlenítése, az önkormányzatok zaklatása, az anyanyelvhasználat korlátozása, a székely szimbólumok üldözése ellen. A tüntetők egyben kinyilvánították szolidaritásukat a jogállam védelmében Románia nagyvárosaiban szervezett megmozdulásokkal. Azt is követelték, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal."Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!" - zárul a székely szabadság napján Marosvásárhelyen elfogadott petíció, melyet a tömeg "Autonómiát!" felkiáltása szentesített.

Ezen a napon a ma élő székelyek az összetartozást is ünneplik, valamint – a SZNT közleménye szerint – ez a tudatos, közös fellépés, valamint az autonómia napja is. A romániai hatóságok tiltó rendelkezése a szervezők szerint törvénytelen, így az eredeti programnak megfelelően tartják meg az ünnepséget. A program a Székely Vértanúk emlékművének megkoszorúzásával veszi kezdetét, majd a Gábor Áron-díjak átadásával zárul. A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy békésen, méltósággal és a törvényes rend betartásával vegyenek részt az ünnepélyen.

A Fidesz szerint a román hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a székelyek autonómiatörekvéseinek ne legyen helyük és a székely szabadság napját se ünnepelhessék meg méltó módon. Magyarország azonban nem tűri az alapvető nemzetiségi jogok lábbal tiprását - mondta Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese pénteken, a székely szabadság napján tartott budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint Romániában - évek óta erősödő módon - jogellenesen vegzálják a magyarságot. Úgy fogalmazott, a román hatóságok által a székelyekkel szemben alkalmazott, "a puha diktatúrát idéző eszközökre" jó példa, hogy Marosvásárhelyen - ahol a Székely Nemzeti Tanács megemlékezést és tüntetést tart pénteken - a polgármesteri hivatal mindössze tíz ember - de nekik is csak a járdán - vonulását engedélyezte.
Gulyás Gergely megemlítette a székely zászló használatának tiltását is, valamint a marosvásárhelyi római katolikus teológiai gimnázium igazgatója ellen indult "koncepciós eljárást", ami szerinte az iskola ellehetetlenítését célozza. Az intézményért fellépő szülőket is zaklatják a román hatóságok - tette hozzá, úgy értékelve: a Ceausescu-rendszert idézik ezek a fellépések.
A Fidesz képviselője szolidaritásáról biztosította az erdélyi, székelyföldi magyarságot, jelezte, hogy a magyar kormány és a kormánypártok mellettük állnak, majd hangsúlyozta: Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az autonómiatörekvések támogatása.
Arról is beszélt, hogy Romániában "a korrupcióellenesnek nevezett ügyészség, a DNA számos magyar politikus ellen folytat hajtóvadászatot". Ennek legszomorúbb aktualitásaként idézte fel, hogy ellehetetlenítették a tevékenységét Horváth Anna kolozsvári alpolgármesternek, aki ezért lemond.
Gulyás Gergely felháborítónak nevezte, hogy "hatósági zaklatással, koncepciós vádakkal és eljárásokkal teszik lehetetlenné", hogy egy szabadon választott, magyar nemzetiségű képviselő ellássa feladatát a helyi közigazgatásban.
Közölte: tűrhetetlennek tartják, ezért nemzetközi fórumon is tiltakozni fognak az ellen az "általános tendencia" ellen, hogy a román hatalom a székelyföldi magyar politikai vezetők elleni "koncepciós eljárások indítására" használja a korrupcióellenes ügyészséget.