„Legyen március 15. hivatalosan is minden magyar ünnepe!”

Erdély-zászlóért büntetett a román csendőrség
Erdély-zászlót vivő ünneplőket emelt ki a csendőrség a kolozsvári március 15-i felvonulás tömegéből - közölte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A csendőrség Fancsali Ernőnél, az EMNP kolozsvári szervezetének elnökénél és négy másik felvonulónál kifogásolta az Erdély-címeres kék-piros-sárga lobogót. Fancsali Ernő az MTI-nek elmondta, a csendőrök arra hivatkoztak, hogy a rendezvényt szervező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem tette lehetővé, hogy a magyar és a székely zászlón kívül más zászlókkal is vonuljanak az ünneplők. Hozzátette: azt kérték tőle, hogy vonja be a zászlót, vagy távozzon a felvonulók közül. Mivel a felkérésnek nem tett eleget, őt és egy másik Erdély-zászlót vivő felvonulót 500 lejes (35 ezer forint) bírsággal sújtották. Az EMNP helyi vezetője elmondta: azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy nem engedelmeskedett a szervezők kérésének. Megjegyezte, a csendőrök nem kifogásolták a zászló használatát, így továbbra is lobogtathatta Erdély zászlaját Kolozsvár főterén, de ezt csakis az ünneplő, felvonuló tömegtől távol tehette. A politikus hozzátette, már tavaly is kifogásolta a csendőrség az Erdély-zászlókat, de akkor - az ünnepi rendezvény egyik szónoka lévén - engedelmeskedett a felszólításnak, és bevonta a lobogót. Kijelentette, a bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítését fogja kérni a bíróságon. Kolozsváron hagyományos módon felvonulással kezdődik, ünnepi istentisztelettel folytatódik, majd az egykori Biasini szálló előtt tartott beszédekkel és koszorúzással fejeződik be az ünnepi események sora. Az egykori szálloda falán emléktábla őrzi, hogy Petőfi is vendége volt az épületnek. 

"Március 15. a romániai magyar közösség számára örök értékű üzenettel bír. Ez a mi kisebbségi jogainkért és szabadságunkért vívott örökös küzdelmünk szimbóluma. Éppen ezért azt akarjuk, hogy az állam hivatalosan is ismerje el nemzeti ünnepünket. Legyen március 15. hivatalosan is minden magyar ünnepe!" - idézte Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét a szövetség hírlevele.
A szövetségi elnök rámutatott: 2017-ben a forradalom ünnepe az erdélyi magyarok számára a jogaikért és szabadságukért folytatott harc egyik fontos pillanata.
"Ahol nincs jogállam, ott nincs szabadság. Az a közösség, amelynek vezetőit félreállítják, amelynek iskolái ellen lejárató kampányt folytatnak, nem szabad. Az a közösség, amelyet megfosztanak jogaitól, előbb-utóbb eléri béketűrésének határát, és küzdeni fog. Ezt kell tennünk nekünk is. Ha meghátrálunk, eltipornak. Küzdenünk kell céljainkért, ki kell állnunk egymásért, ki kell állnunk önmagunkért" - hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A törvénytervezet, amely a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánítaná március 15-ét, lehetővé tenné a magyarlakta települések és megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék.
A romániai munkáltatóknak kérésre szabadnapot kellene biztosítaniuk március 15-én magyar alkalmazottaik számára, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolhatna be a román közszolgálati televízió és rádió.
A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója által aláírt törvénytervezetet szerda reggel iktatták a bukaresti parlamentben. A törvénytervezet először a szenátusba kerül, ahol a szakbizottságokban, majd a plénum előtt megvitatják.
A Kovászna megyei önkormányzat keddi közleménye szerint március 15. már 2011 óta szabadnap a megyei önkormányzatnál dolgozó köztisztviselők és közalkalmazottak számára, amelyet a kollektív munkaszerződésben rögzítettek.

Magyar Levente: A kormány kiáll a kárpátaljai magyarok jogainak korlátozása ellen
Amellett, hogy fenntartjuk az Ukrajna iránti barátságot és feltétlen elköteleződést, a leghatározottabban ki fogunk állni minden olyan törekvéssel szemben, amely a kárpátaljai magyarok élet- és érvényesülési lehetőségeit, magyarként való megmaradását korlátozzák, vagy korlátozással fenyegetik - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerdán Beregszászon, a március 15-i megemlékezésen.
A város központjában álló Petőfi-szobornál tartott ünnepi rendezvényen Magyar Levente hangsúlyozta: "azok közé a népek közé tartozunk, amelyek számára a régmúlt dicsőséges eseményei nemcsak emlék, nemcsak piros betűs ünnep a kalendáriumban, amelyekről illik és meg kell emlékezni, hanem olyan események, amelyek a mai körülmények között is aktuális üzeneteket hordoznak számunkra, és amelyekből igyekeznünk kell minden alkalommal erőt meríteni a ma küzdelmeihez."
A kárpátaljai magyarságot illetően ez különösen aktuális, hiszen nincsen a magyar nemzetnek még egy olyan része, amelyik annyi kihívással és nehézséggel nézne szembe, mint a kárpátaljai magyarság - tette hozzá.
Közölte, a magyar kormány idén tovább folytatja a tavaly beindított gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében 2016-ban kétmilliárd forintból több mint ezer kárpátaljai magyar vállalkozó részesült támogatásban.
"A mai napon elindítunk egy 20 milliárd forintos programot, vagyis 2017-ben 70 millió eurónyi magyar költségvetési támogatás és kedvezményes hitel érkezhet azzal a céllal Kárpátaljára, hogy az itteni vállalkozásokat elsősorban az ipar és a mezőgazdaság területén érdemben segítsük, olyan vállalkozásokat hozzunk létre közösen, amelyek ezerszám fognak munkahelyet kínálni az itt élőknek, ezerszám tudnak majd az itt élő családoknak perspektívát kínálni, mutatva, hogy van boldogulás, van magyar jövő Kárpátalján" - fejtette ki Magyar Levente.
Megjegyezte: a gazdaságfejlesztési program sok tízezer, a mezőgazdaság területén tevékenykedő olyan embernek kínálhat piacot, akik nap mint nap küzdenek, azért hogy a felszínen maradjanak.
Ez óriási lehetőség, amellyel Kárpátaljai soha korábban nem szembesült - mondta.
Az államtitkár emellett kijelentette: "Folyamatosan őrködnünk kell afölött, hogy a megszerzett jogainkat ne korlátozzák, mert erre folyamatosan történnek kísérletek".
Kifejtette: miközben a magyar kormány Ukrajna iránti szolidaritása töretlen, ami kifejeződik a vízummentesség kérdésében is, és miközben fenntartja az Ukrajna iránti barátságot és feltétlen elköteleződést, a leghatározottabban ki fog állni minden olyan törekvéssel szemben, amelyek a kárpátaljai magyarok életlehetőségeit, érvényesülési lehetőségeit, magyarként való megmaradását korlátozza vagy korlátozással fenyegeti.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője a 169 évvel ezelőtti magyar forradalmi események és az Ukrajnában jelenleg zajló folyamatok között párhuzamot vonva azt emelte ki, hogy nem lehet egy soknemzetiségű országban a stabilitást és belső biztonságot megteremteni, ha nem biztosítják az ott élő nemzeti kisebbségek jogait.
"Emiatt érthetetlenek számunkra azok a tervezett intézkedések, amelyek a háború sújtotta, belső gondokkal küszködő Ukrajnában megpróbálják visszavonni, szűkíteni a meglévő jogainkat" - mondta. Rámutatott: a kárpátaljai magyarság kiáll anyanyelvű oktatási és nyelvi jogainak megvédése mellett, és kiáll amellett, hogy legyen joga a kettős állampolgársághoz. Ennek kapcsán bejelentette, hogy több mint 60 ezer aláírás gyűlt össze a kárpátaljai magyarság szerzett jogainak megóvása érdekében, hála a magyar szervezetek és történelmi egyházak összefogásának.
Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi konzulátusának főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a nemzeti ünnep alkalmából a határon túli magyarokhoz címzett levelét.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-ére a honlapján tette közzé az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. A szövetség már a 2017-es kívánságlista fejlécébe beleírta, amit a legfontosabbnak tart: legyen béke, szabadság és egyetértés!

A kiáltványban azt írják, az erdélyi magyarság új alkotmányt kíván, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget. Ugyanakkor jogállamot is kíván: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását. A harmadik pont egy etnikumközi szerződés szükségességéről szól, amely tartósan biztosítja a békés román-magyar együttélést. A negyedik pontban azt kéri, hogy az alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, több kultúrájú ország.
Az RMDSZ által megfogalmazott aktuális erdélyi magyar követeléslista ötödik pontja a személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását kéri, a hatodik pedig arra vonatkozik, hogy legyen a magyar a második hivatalos nyelv Erdélyben, és a magyarok szabadon használhassák közösségi szimbólumaikat, jelképeiket.
A szövetség ugyanakkor több tiszteletet kér a helyi közösségeknek, nagyobb hatásköröket az önkormányzatoknak. A nyolcadik pontban a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését kéri. A kilencedik a minőségi anyanyelvi oktatás biztosítására vonatkozik minden magyar gyermek számára a bölcsődétől az egyetemig.
A kiáltvány tizedik pontja az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti pályák korszerűsítését kéri. A 11. pont jóléti államot, és tisztes megélhetést kér minden korosztálynak. A 12. pont rögzíti azt a követelést, hogy legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.
Amint a követeléslista végén a szövetség közölte: "A szabadságharc üzenete örök értékű. A 12 pontban megfogalmazott célok évről-évre alkalmazkodnak a jelenhez. Hiszen ma is küzdenünk kell jogainkért, szabadságunkért. A végső cél nem változik, az akadályok és eszközök igen. Ezekhez kell alkalmazkodnunk". 
Amint a követeléslistát közzétevő Főtér.ro portál felhívta rá a figyelmet: az RMDSZ nem sorolta az erdélyi magyarság 12 legfontosabb aktuális törekvése közé az autonómia elérését. Erre a célra csak utal néhány pontban a kiáltvány.     (Forrás: http://12pont.rmdsz.ro/) 

Kelemen Hunor: Az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből
Kelemen Hunor szerint "az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből". A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Nagyszalontán, Kossuth Lajos szobra előtt mondott beszédet a nemzeti ünnepen.

Úgy vélte: a szabadság Romániában nem sziklaszilárd építmény, hanem inkább folyamatos gondozást igénylő kert. "Nem egyszer kell megépíteni, hanem évről évre, újra és újra. Vannak göcsörtös öreg fái, azokat metszeni kell. És újakat telepíteni is szükséges" - állapította meg.
Kijelentette: Romániában ma "kemény harcot vív a látható állam a láthatatlan állammal, a választott politikusok az erőszakszervezetek titkos koalíciójával", és míg a látható hatalmat, a politikusokat le lehet váltani, az erőszakszervek titkos koalíciója nem váltható le parlamenti választásokon.
Kelemen Hunor úgy vélte, ma Románia válaszút előtt áll. "Választania kell a jogállam, a parlamentáris demokrácia és a láthatatlan, de autoriter hatalom között. Választania kell a jogkövető és az emberi jogok tiszteletére épülő, illetve a demagóg, populista retorika mögött meghúzódó jogtiprás között. Választania kell a szabadságjogok vagy azok perverz korlátozása között" - részletezte a politikus.
Úgy vélte, a romániai magyaroknak nem érzelmi alapon kell választ adniuk arra, hogy mit akarnak és nem egyik vagy másik politikai tábornak tetsző álláspontra kell helyezkedniük. "Az autoriter politika gyomját, élősködőit el kell távolítani a szabadság kertjéből. Különben előbb a gyepet, aztán a fákat is megtámadják és elpusztítanak mindent" - vélekedett a szónok. Hozzátette: a hatalmi ágakat szét kell választani, és az alapvető emberi és szabadságjogokra kell építeni.

Pásztor István: Meg kell tartanunk nemzeti identitásunkat
"Különös keresztútján állunk újra az időnek, az európai történelemnek, a szülőföldünkön alakuló eseményeknek: meg kell tartanunk nemzeti identitásunkat, amiért harcba mentek március idusának hősei" - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke ünnepi beszédében szerdán Szabadkán.
A vajdasági központi megemlékezésen a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke kiemelte: "március 15. a nemzet nemzetté válásának és vállalásának, saját sorsunk akarásának és irányításának ünnepe. A módszerek, a lehetőségek változnak, változhatnak, a cél sohasem".
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte, hogy a nemzeti függetlenség, szuverenitás és az ország megerősödése szempontjából a magyarságnak ma is hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, mint 169 évvel ezelőtt. "Például amikor a magyar szuverenitást Brüsszelből vonják kétségbe, mondván, hogy ők mondják meg, nekünk kikkel kell együtt élnünk". Semjén Zsolt leszögezte: a nemzeti szuverenitás azt jelenti, hogy "a magyar nemzet majd eldönti, hogy kivel akar együtt élni és kivel nem".
 Hozzátette: ma az ország megerősítése a feladat, az erős Magyarország pedig azért kulcsfontosságú, "mert mi egyetemes magyar nemzetben gondolkodunk és az csak akkor tud megmaradni, ha minden egyes nemzetrésze megmarad". Ha bármely nemzetrész megrokkan vagy eltűnik, akkor az egyetemes magyarság lesz pótolhatatlanul szegényebb, csonkább, és az egyetemes magyar nemzet fennmaradása kerül veszélybe - fűzte hozzá.
A magyar patriotizmus lényege a nemzetrészek lokálpatriotizmusa - hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki szerint éppen ezért a forradalom és a szabadságharc történetét sem lehet szétszabdalni nemzetrészek szerint. Mindazonáltal fontos az is, hogy "minden nemzetrész külön is tudatosítsa magában a saját értékeit, a saját hőstetteit, mindazt, amit ő adott az egyetemes magyarságnak". 
A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a külhoni nemzetrészek támogatását az erős Magyarország teszi lehetővé, de hasonlóan fontos szempont az, hogy "az adott nemzetrészek meg tudják szervezni önmagukat, képesek legyenek az ott élő magyar emberek értékeinek és érdekeinek kifejezésére". Mint mondta: a Délvidéken erre van példa, mert erős, szervezett magyarság él Szerbiában, amely meg tudja szervezni saját kulturális autonómiáját, és akit komolyan vesznek Belgrádban. 
Semjén Zsolt hozzátette még, hogy a magyar kormány mindenben támogatja a délvidéki magyarságnak azokat a kulturális autonómia-törekvéseit, amelyek a magyarság megmaradását biztosítják. A magyar nemzet soha nem kért olyat, amire ne tudnánk példát mondani az Európai Unióban - folytatta, "mert ha másnak lehet, akkor nekünk is lehet, ha másoknak jár, akkor nekünk is jár". 

"Beszélhetünk-e ma Romániában jogállamiságról, ha az oktatási törvénynek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásra vonatkozó paragrafusait öt év után sem léptették érvénybe, és ezért senkit sem vonnak felelősségre? Milyen jogállam az, ahol csupán ügyészi eljárással, végleges bírósági döntés nélkül a megszűnés határáig lehet eltolni egy iskola működését? Ahol a marosvásárhelyi római katolikus líceum jövőjét veszélyeztetik? (.) Milyen jogállam az, ahol az ügyész a szülők és a gyermekek vallási hovatartozásáról érdeklődik és megtiltja, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek a vallatás részleteiről. Valós-e a jogállam, ha a Románia által ratifikált, kisebbségekre vonatkozó egyezményeket nem tartják be? Ha az alkotmánybíróság döntései csupán papírra vetett betűk maradnak?" - sorolta a sérelmeket.
Kelemen Hunor megállapította: Romániában ma nem beszélhetünk jogállamról, egyre távolabb vagyunk attól, amiért 1989-ben utcára mentünk, amiért 1848 forradalmárai fellázadtak. "Ez lassan a posztmodern rabság, a posztmodern feudalizmus" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Román barátainak üzente: a magyar szabadság az ő szabadságukból semmit sem vesz el. "A mi szabadságunkkal, hogy magyarként megmaradva éljünk őseink földjén, szülőföldünkön, nem csorbul az ő szabadságuk. Nem bűn az, ha valaki szereti saját nemzetét, s tudnia kell úgy szeretni azt, hogy ne a másik rovására tegye" - jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: ma a 21. század eszközeivel, az érvek súlyával kell harcolni a szabadságért.
A Kossuth-szobornál elmondott beszédet több száz fős közönség tapsolta meg. A nagyszalontai ünnepség fáklyás felvonulással zárult.

Bukarest azt kérte diplomatáitól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnepen
A bukaresti külügyminisztérium körlevélben kérte a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő román diplomatáktól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon - erősítette meg szerdán az MTI-nek Paul Ciocoiu külügyi szóvivő a Hotnews.ro értesülését.

A hírportál szerint a román külügy kezdeményezése "szöges ellentétben áll" a magyar fél magatartásával, amely tavaly eltiltotta diplomatáit a román nemzeti ünneptől. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter arra hivatkozott: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén (Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári románnemzetgyűlés napján).
 A szóvivő megjegyezte, nem arról van szó, hogy a bukaresti tárca utasításba adta volna a diplomatáknak a magyar fogadásokon való részételt, csak "egy útmutatásról van szó, összhangban Teodor Melescanu román külügyminiszter február végi budapesti látogatásán elhangzott nyilatkozatával".
A román diplomácia vezetője akkor kérdésre válaszolva nem akarta kommentálni magyar kollégája decemberi döntését, ám úgy vélekedett: biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten.
Romániában a nacionalista pártok évtizedeken keresztül március 15-ét románellenes ünnepként próbálták betiltatni, arra a - magyar szakértők által történelemhamisításnak minősített, de Romániában folyamatosan ismételt - meggyőződésre alapozva, hogy a '48-as magyar forradalmárok negyvenezer román civilt öltek meg az erdélyi Szigethegységben. 
Tény, hogy a történelmi sorsforduló ellenséges táborokba sodorta a két népet, az erdélyi románság szembefordult a magyar forradalommal, és a császárhűségtől remélte nemzeti jogai biztosítását.
Az 1990-es évek elején még közfelháborodást váltott ki Romániában, amikor az erdélyi magyarok megünnepelték március 15-ét, de az utóbbi két évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a mindenkori román miniszterelnök március 15-én köszönti magyar polgártársait. Sorin Grindeanu kormányfő idei ünnepi üzenetében úgy vélekedett: valósággá válhatnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra.

 A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok, továbbá Magyarország pozsonyi nagykövetsége, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte megemlékezésen több százan gyűltek össze délután. A Radnai Béla keze munkáját dicsérő szobornál először Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnöknek a külhoni magyarokhoz intézet ünnepi szavait, majd Koncsol László író mondott beszédet.
 Koncsol László, felidézve az 1848-as eseményeket, párhuzamba állította a magyar forradalmat és szabadságharcot a 19. század és a későbbi időszak forradalmaival, illetve a jelenkor eseményeivel.
  "Örök reformokért kiált Európa, jó és figyelmes orvosokért, akik meghallgatják és komolyan veszik panaszait" - hangsúlyozta Koncsol László, a reformokat építő és éltető erőnek nevezve. Az író ezt követően a forradalom 12 pontját a tízparancsolathoz hasonlítva azt mondta: mindkettő olyan eszmény, amely örökké élni fog, és amelyért küzdeni kell.  A megemlékezés a koszorúzással és a Himnusz eléneklésével zárult.  A központi megemlékezést megelőzően Magyarország pozsonyi nagykövetségén Áder János államfő által a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas rangú állami kitüntetéseket adtak át négy neves felvidéki magyar közéleti személyiségnek. Az elismeréseket Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete adta át, méltatva a kitüntetettek tevékenységét, és "a Felvidék lámpásainak" nevezve őket. A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, Méry Margit néprajzkutató, Rózsa Ernő volt politikus és a Csemadok volt tiszteletbeli elnöke, Kovács László pedagógus, történész, illetve Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság alapító elnöke kapták meg.