Központi helyen van a szórványmagyarság a nemzetpolitikában

 A nemzetpolitikáért felelős államtitkár felidézte, egy november elején elfogadott országgyűlési határozat nyomán először tartják meg hivatalos formában az eseményt a teljes Kárpát-medencében. A politikus rámutatott, Erdélyből, Böjte Csaba ferences atyától származik a kezdeményezés, amelyet később a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) karolt fel. Javaslatukra Erdélyben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulóját, november 15-ét a szórványmagyarság napjává nyilvánították.

A politikus fontosnak nevezte, hogy ne csak különféle programokkal, hanem gazdasági eszközökkel is támogassák a szórványban élők „helyben maradását”, hiszen sokan elhagyják szülőföldjüket, így elveszítik kultúrájukat, identitásukat is. „Sokat tehetünk azért, hogy a magyarság egy fejlődő korba lépjen a következő években, évtizedekben” – közölte. A rendezvényre Erdélyből, Szlovéniából a Muravidékről, Horvátországból, Kárpátaljáról és a Felvidékről látogattak el a szórványmagyarság képviselői. Az államtitkár korábban megfogalmazta azt is, a szórvány kérdése központi helyet foglal el a nemzetpolitikában.

Az Országgyűlés elnöke szerint ha nem sikerül megállítani vagy lassítani a szórványban a magyarság fogyását, belátható időn belül ezeken a területeken a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni. Kövér László tegnap este a Duna Televíziónak kifejtette, az elmúlt húsz évben a Magyarország jelenlegi területén élők száma jelentősen csökkent. Ez a fogyás még nagyobb mértékű lett volna, ha a Kárpát-medence más magyarlakta területeiről nem érkeztek volna hozzánk a magyarság képviselői. A fideszes politikus szerint ki kell harcolni az európai fórumokon a nemzeti kisebbségek egyenrangúsághoz való jogát, mert ha ez sikerül, talán nem kell állandó partizánharcot vívni a szomszédos országok politikusaival.