Közeledés az RMDSZ ellenzékében

Csütörtökön Biró Zsolt MPP-elnök és Toró T. Tibor, az EMNP elnöke vitatkozott egymással a tusnádfürdői 25. Bálványosi Szabadegyetemen. Mint előbbi kifejtette, szükség van arra is, hogy a két – a kormányon levő Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellenzékeként jegyzett– párt képes legyen a közös célok megfogalmazására, továbbá arra, hogy megszólítsák az erdélyi magyar valasztópolgárok azon hatvan százalékát, amely az elmúlt esztendőkben megtartott választásokon nem élt a szavazati jogával. A két alakulat vezetője tegnapi, csipkelődésektől sem mentes vitájuk alkalmával kölcsönösen kérték fel egymást a közeledésre, az erdélyi önkormányzatokban való együttműködésre, de ennek gyakorlati megvalósításáig a beszélgetés alkalmával is tanúsított magatartásuk alapján úgy tűnik, még számos ellenérzést és ellenállást kell leküzdeniük.

A szabadegyetem harmadik napjának második kiemelkedő panelbeszélgetését nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekről folytatta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Szász Jenő, az MPP alapító elnöke, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Potápi szerint a következő nagy feladat a gazdaságpolitika erősítése lesz a magyar nemzetpolitika területén. Jelezte, megkezdték a források áttekintését, és eddig összesen 21 milliárd forintot mutattak ki a tárcáknál, állami cégeknél és közalapítványoknál, amelyet határon túli célokra fordítottak az elmúlt évben. Szász Jenő bevezetőjében kifejtette, hogy ha „a Jóisten a Földet az emberekre bízta, akkor azon belül a Kárpát-medencét a magyarokra, és ezért hűséggel tartozunk a Kárpát-medence iránt, és azt felelőséggel kell unokáinknak tovább adjuk”. Mint mondta, a nemzetegyesítés gondolatát Magyarországon a szűk politikai elit érti, de a kádári örökség a nagy tömegekben „nehéz örökség”. Szász kitért arra is, hogy a polgári kezdeményezésüket az unió visszadobta, és az indított peres eljárásoknál „azzal találták szembe magukat”, hogy Románia az unió oldalán lépett perbe nemzetállami felfogásából fakadóan. Ezzel szemben a magyar állam az ő oldalukon szállt ringbe – tette hozzá.

Tegnap együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet részéről Szász Jenő és a Nemzeti Innovációs Hivatal  részéről Spaller Endre elnök a külhoni kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósítása érdekében.

Eddig több mint 650 ezer magyar állampolgársági kérelem érkezett és már mintegy 600 ezren le is tették az állampolgársági esküt – mondta Wetzel Tamás nemzetpolitikai helyettes államtitkár, aki előadást tartott a szabadegyetemen. Hozzátette, az ősszel elkezdődik az állampolgársághoz kapcsolódó jogrendszer teljes körű áttekintése, ami a jövő év végére zárulhat le.

---

A kisebbségek védelmére kérik Junckert
Levélben kérte európai parlamenti képviselők egy csoportja Jean-Claude Junckert, hogy az általa vezetett, novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottságban külön szakember feleljen a nemzeti kisebbségek védelméért. A levélírók egyike, Nagy József, a szlovákiai Most-Híd vegyes párt képviselője szerint „alakulófélben” van az EP kisebbségi munkacsoportja. A levélírók ennek kapcsán üdvözölték Juncker azon szándékát, hogy alapjogokkal foglalkozó EU-biztost is ki akar nevezni, akinek kabinetjében szerintük egy kisebbségvédelmi szakértőre is szükség lenne. A néppárti frakcióban helyet foglaló Nagy kezdeményezésére hivatkoztak az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozó határozatára is, amely véleményük szerint jó alap lehet az uniós kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához. „Szövegezésében magam is részt vettem, büszke vagyok erre a munkára, valamint arra is, hogy az Európa Tanács által kínált nemzetközi fórumon kiválóan tudtam együttműködni az anyaországi kollégákkal is” – mondta Nagy.
(MH)