Határon túl

Kövér László: Létfontosságú a magyar munkaerő megőrzése a Kárpát-medencében

Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma+VIDEÓ

Az Országgyűlés elnöke szerint létfontosságú stratégiai ügy a magyar munkaerő megőrzése a Kárpát-medencében, különös tekintettel a külhoni magyar közösségekre. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: eddig nyolcszázhuszonötezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül.

semjén kmkf
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén. Mellette Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára (j), balról Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: hétszázhatvankétezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy hatvanegy-hatvankétezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt.

Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül huszonkétmilliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál.

Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.

A gazdaságra helyeződik a hangsúly

Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklődés - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.

Rendkívül sikeresnek nevezte összegzésében az identitás és a magyar szervezetek megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor programot és a régi monarchia területére kiterjesztett Petőfi Sándor programot, amelyekben összesen százötvenen vesznek részt. Ezt a számot reálisnak és elegendőnek tartotta Semjén Zsolt.

Szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulás programban idén intézményes keretek között a százezredik magyar diák látogatott el külhoni magyar területre.

Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését. Kinyilvánította a magyar kormány szándékát arra is, hogy ha felvidéki polgármesterek kérik, a magyar állam segítséget nyújt a kisiskolák fenntartásához. Mindkét esetben a cél, az ottani magyarság megmaradásának segítése - mutatott rá.

A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától.

A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának - mutatott rá.

Objektum doboz