Határon túl
Kijev: Azok ellenzik a nyelvtörvényt, akiket Magyarország pénzel
Az ukrán kormány benyújtotta a parlamentnek a középfokú oktatásról szóló törvényjavaslatát
A tárcavezető szerint a Kárpátalján kialakult nyelvi helyzet a gyerekekre nézve diszkriminatív.
"Nyilvánvaló, hogy például a magyarok nem akarnak semmin se változtatni - minden tantárgy legyen magyar nyelvű az iskolákban. Már látjuk, hogy ez hova vezetett. Nagyon gyakori a tanárok ellenállása, hiszen nem titok, hogy a magyar állam fizet az ukrán tanároknak a magyar nyelvű oktatásért" - fogalmazott Hrinevics a Novoje Vremja ukrán rádiónak adott interjújában.
A rádió abból az alkalomból szólaltatta meg a minisztert, hogy szerdán a kormány benyújtotta a parlamentnek a középfokú oktatásról szóló törvényjavaslatát.
A Novoje Vremja tájékoztatása alapján az előterjesztés az Európai Unió tagországainak nemzetiségeire - így a magyar kisebbségre - vonatkozóan azt javasolja, hogy a 12 osztályos iskolákban az ötödik osztályban éves szinten a tanóráknak legalább a 20 százalékában el kell kezdeni ukrán nyelven az oktatást, és ezt fokozatosan növelni, hogy a kilencedik osztályig elérje a tantárgyaknak minimum a 40 százalékát. A felső tagozatosoknál pedig a tanítási idő legalább 60 százalékában ukrán nyelven kell folynia az oktatásnak.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége a kisebbségi jogok szavatolására szólította Kijevet
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) azzal felhívással fordult csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnökhöz és az ukrán kormányhoz a tervezett nyelvtörvénnyel összefüggésben, hogy biztosítsa a nem ukrán nyelvű és nemzetiségű polgárok jogait, illetve a nyelvük és kultúrájuk megőrzését.
A szervezet levelében azt írja, hogy valamennyi demokratikusan és európaian gondolkodó ember számára nagy horderejű volt Ukrajna függetlenségének létrejötte, és mindenki abban reménykedett, hogy feltartóztathatatlanul Európába vezet a fiatal állam útja. Ez a remény jogosult volt a nemzeti kisebbségek vonatkozásában is, ugyanis különösen a magyarok számára elképzelhetetlen az ellenségkép Ukrajnával szemben.
"Most annál nagyobb aggodalommal tölt el minket az a tény, milyen ellenséges magatartást tanúsít (Ukrajna) kormánya a nemzeti kisebbségekkel szemben. Ukrajnának ugyanakkor szüksége van szövetségesekre, barátokra. Éppen ezért érthetetlen a jószomszédságnak a tőkéjét kockára tenni, nevezetesen az áldatlan nyelvtörvénnyel" - áll a Deák Ernő elnök, Bihari Szabolcs alelnök és Klement Kornél alelnök által aláírt levélben.
A NYEOMSZSZ szerint Ukrajna új oktatásügyi törvényének 7. cikkelye kiváltképpen a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolai oktatás ellehetetlenülését célozza, ami már csak azért is érthetetlen, mivel az ukrán népnek szenvednie kellett az oroszosítás miatt.
"Már csak ezért is elvárható lenne, hogy az ukrán kormány felismerje és tapintattal, ráérzéssel kezelje a nemzeti kisebbségek ügyét. Megértse és megbecsülje, fejlődésükben ne akadályozza őket. Vagyis szemmel tartja és biztosítja a nem ukrán nyelvű és nemzetiségű polgárok jogait, biztosítja nyelvük és kultúrájuk megőrzését. Nem asszimilálja, hanem integrálja őket" - írja a NYEOMSZSZ, és arra szólítja Kijevet, hogy ne csak az ukrán nép, hanem az Ukrajna területén élő valamennyi nemzeti kisebbségnek viselje gondját. A szervezet elvárja Kijevtől, hogy megszüntet minden olyan lépést, amely a nemzeti kisebbségek elemi érdekei ellen irányul, és helyt ad a jogos panaszok orvoslásának.