KDNP: Elfogadhatatlan az új ukrán oktatási törvény

Az LMP arra kéri Porosenkót, ne írja alá az ukrán oktatási törvényt
Az LMP arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, ne írja alá az országában elfogadott, a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó oktatási törvényt - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Heltai László, az ellenzéki párt szakszóvivője.
Hozzátette: pártja minden fórumon fellép azért, hogy sem ez, sem más kisebbségellenes intézkedés ne léphessen életbe Európában. Ide sorolta a többi között az Európai Parlamentet, ahol - mint mondta - a többi között az európai kisebbségvédelmi törvény megszületését is támogatják.
Az ellenzéki politikus szerint a kérdésében a magyar kormány és a magyar diplomácia nagyon rosszul vizsgázott, mert semmit nem ért el a tavasz óta készülő jogszabály ellen. Hozzátette: az ukrán döntés számos tekintetben jogtalan, ellentétes például az ukrán-magyar alapszerződéssel és az ukrán alkotmánnyal is. 

Hennagyij Moszkal arra is rámutatott, hogy a most elfogadott oktatási törvény több rendelkezése ellentmond az Ukrajna által Moldovával, Romániával és Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodásoknak, amelyek kötelezik Ukrajnát a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak biztosítására. Az ukrán alkotmány 22. cikke értelmében az új törvények elfogadásánál az alkotmányban rögzített emberi jogok és szabadságjogok nem szüntethetők meg, és nem szűkíthető a létező jogok és szabadságjogok tartalma - emlékeztet, megjegyezve, hogy az ukrán alkotmány 24. cikkelye szerint az állampolgárok egyenlő alkotmányos jogokkal és szabadságjogokkal rendelkeznek, és egyenlők a törvény előtt. "Nem létezhetnek faji, etnikai vagy szociális alapú, nyelv vagy egyéb jegyek szerinti előjogok vagy korlátozások" - írja a kormányzó, kiemelve: az ukrán alkotmány 53. cikke értelmében a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó állampolgároknak törvény szavatolja a jogot az anyanyelven történő tanuláshoz.

"Szeretném különösképpen hangsúlyozni, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek tagjai Ukrajna törvénytisztelő állampolgárai, akik törekednek az államnyelv tökéletes elsajátítására. Erre való tekintettel azzal a kéréssel fordulok Petro Porosenkóhoz, Ukrajna elnökéhez, hogy vétózza meg az elfogadott törvényt, vagy küldje vissza a Legfelsőbb Tanácsnak módosításokkal" - közölte a megyevezető.     

Hennagyij Moszkal úgy véli, védeni kell az ukrán nyelvet, de nem a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek korlátozásával. Szerinte az oktatási törvényt megszavazó honatyák abszolút többsége nem soknemzetiségű régiókból származik, ezért nem érti azok sajátosságait. Kárpátalja soknemzetiségű megye, ahol a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának rendelkezéseit egyszerre három nyelvre - a románra, szlovákra és magyarra - vonatkozóan alkalmazzák, ezért is érthetetlen Ivan Baloga kárpátaljai képviselő álláspontja, aki olyan egyéni választókörzetből jutott a parlamentbe, amelyben a választók jelentős része magyar, és ő mégis a jogaik és szabadságjogaik szűkítése mellett szavazott - írja a kormányzó, megjegyezve, hogy szerinte Ivan Baloga politikai karrierjének ezzel befellegzett.     

A megyevezető közleménye végén név szerint felsorolta, hogy az ukrán parlament tíz kárpátaljai képviselője hogyan szavazott az oktatási törvény elfogadásakor. A listából kitűnik, hogy egyedül Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke voksolt a jogszabály ellen, míg öten igennel szavaztak, ketten nem szavaztak, egy képviselő pedig nem volt jelen.

Varsó figyelemmel fogja kísérni az ukrán oktatási törvény végrehajtását, és "minden szükséges lépést megtesz" a lengyel anyanyelvű oktatás biztosítására - áll a lengyel külügyi tárca honlapján pénteken elérhetővé vált nyilatkozatban.

A dokumentumban leszögezik: a lengyel külügyminisztérium "kezdettől fogva" tudott az ukrajnai törvénymódosítási folyamatról, a témáról kétoldalú találkozókon egyeztettek. Az ukrán fél "következetesen nyomatékosította, hogy a szeptember 5-én megszavazott jogszabály célja nem az, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvei hátrányos helyzetbe kerüljenek".
A lengyel külügyi tárca úgy értelmezi a törvényt, hogy ez az óvodától kezdve a középiskola befejezéséig anyanyelvi oktatást "biztosít" a nemzeti kisebbségek tagjai számára, az anyanyelvi oktatásra "állami és önkormányzati oktatási intézmények vagy kisebbségi művelődési szervezetek" jogosultak.
A külügyi tárca "figyelemmel kíséri majd" a törvény végrehajtási folyamatát, és "minden szükséges lépést megtesz" azért, hogy az Ukrajnában élő lengyelek számára biztosítsa a lengyel nyelvű oktatáshoz való hozzáférést - áll a dokumentumban. Varsó "meg van győződve arról, hogy az ukrán fél betartja majd azt az ígéretét, miszerint a kisebbségi nyelveket illető esetleges szabályzásról egyeztetni fog" - szögezték le.
Az Ukrajnában élő lengyel népességről nem elérhetőek megbízható statisztikai adatok. A lembergi lengyel főkonzulátus honlapján található, a 2001-es helyi népszámlálásra hivatkozó adatok szerint Ukrajnában mintegy 150 ezer lengyel él. A szövegben azonban megjegyzik, hogy a lengyel kisebbségi szervezetek és az egyházi közösségek adatai szerint csak a lembergi főkonzulátus hatáskörébe tartozó területen mintegy 120-150 ezer lengyel élhet. A kresy.pl lengyel hírportál szerint Ukrajnában hat lengyel nyelvű iskola működik - két általános iskola és négy, lengyel nyelvű érettségit adó középiskola.

Az ukrán alkotmányban is garantált alapjogokat sért az az oktatási törvény, amelyet a héten fogadott el az ukrán parlament, és amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásában jelentős változtatásokat tartalmaz - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A szakértő véleménye szerint az elfogadott törvény ellentétes az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződésekkel , a kétoldalú és többoldalú egyezményekkel egyaránt. "A jogszabály sérti továbbá az országban a több évtizede gyakorlatban lévő szokásjogot is, ami mindeddig biztosította a nemzetiségekhez tartozóknak a lehetőséget anyanyelvi oktatásban való részvételre - emelte ki.. 
Tóth Mihály kifogásolta, hogy eddig létezett egy alapjog, amely alapján Ukrajnai állampolgárai maguk, vagy kiskorúak esetben szüleik határozhatják meg azt, mely nyelven kívánnak oktatásban részesülni. Ezt az alapjogot a szakértő szerint a törvény megszünteti. Ezen túlmenően - mint értékelte - az új jogszabály csak az óvodai és az általános iskolák első négy osztályában, azok közül is csak önkormányzati intézményekben engedélyezi - azaz állami oktatási intézményekben egyáltalán nem - a nemzetiségi nyelveken történő oktatást, azt is csak az ukrán, mint állami nyelv mellett. Ez utóbbi kitétel ráadásul nem is értelmezhető a törvényből - jegyezte meg.
A törvényből ugyanis egy homályos engedmény olvasható ki csupán arra vonatkozóan, hogy bizonyos tárgyakat lehet egy vagy két nyelven oktatni, viszont kötelezővé teszi a jogszabály azok oktatását ukrán nyelven is. Ugyanerre tesz utalást a törvény, amely szerint a negyedik osztály után "igény esetén" egyes iskolákban bizonyos tárgyak oktathatók a kisebbség nyelvén a negyediktől fentebbi osztályokban is, de csakis párhuzamosan ukrán nyelvű oktatással. 
Tóth Mihály szerint mindezek alapján nem működhetnek a jövőben nemzetiségi tannyelvű iskolák, csak osztályok vagy csoportok, ahogy a törvény fogalmaz, és mindössze a anyanyelvüket és irodalmukat tanulhatják majd a nemzetiségi gyermekek a saját nyelvükön az oktatás általános (5-9 osztály) es közép (10-11 osztály) szintjein. 
A szakértő diszkriminatívnak nevezte a törvény azon passzusát, amely az úgynevezett őshonos népeknek, mint krími tatároknak az anyanyelvű oktatást a felsőbb osztályokban is engedélyezi, míg a nemzeti kisebbségeknek nevezett népekhez tartozóknak,  köztük a magyaroknak nem. 
Tóth Mihály rámutatott továbbá arra, hogy az újonnan elfogadott oktatási törvény ellentétes a kisebbségek nyelvhasználati jogát szabályozó, jelenleg érvényben lévő ukrán törvénnyel, de jure eltörli a szóban forgó törvénynek az anyanyelvi oktatáshoz való jogra vonatkozó részeit, valamint semmibe veszi az országnak e jogterületen vállalt nemzetközi kötelezettségeit is.

Kisebbségellenesnek, az európai értékek megtagadásának tartja Ukrajna kedden elfogadott új oktatási törvényét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely pénteken kiadott állásfoglalásában tiltakozott az ukrán parlament döntése ellen, teljes szolidaritásáról biztosítva a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséget.

A szervezet elfogadhatatlannak tartja az anyanyelven történő oktatás óvoda és általános iskola szintjére való korlátozását, a kizárólagosságra törekevő, a kisebbségi közösségeknek választási lehetőséget nem biztosító szándékot. Úgy vélik, a kezdeményezés egyértelmű jogtiprás, amely csak arra hivatott, hogy ellehetetlenítse a többség-kisebbség párbeszédét. 
"Mi, kisebbségben élő magyarok államalkotó tényezőkként, értékalkotó polgárokként akarunk élni abban az országban, ahol születtünk, amelynek tagjai vagyunk. Törekvéseinket sosem más ellenében határoztuk meg, hanem a békés együttélés, a fennmaradás és gyarapodás jegyében. Ezután sem kívánunk másként cselekedni" - olvasható az állásfoglalásban.
Az RMDSZ felkérte az ukrán államfőt, "ne mondjon igent az ukrán parlament asszimilációs törekvésére", és ne hirdesse ki a törvényt.
Az ukrán parlament kedden fogadta el az új oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett.