Határon túl

Függetlenként indul a marosvásárhelyi választáson a magyarság jelölt

„Nem lehet a kisebbségi kérdést szőnyeg alá seperni”

Függetlenként vesz részt a marosvásárhelyi polgármester-választáson a magyarság előválasztáson kiválasztott jelöltje. Soós Zoltán egy szerdai sajtótájékoztatón beszélt arról, milyen szándékozik részt venni a választásokon.

A tájékoztatón és utána a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozva elmondta, úgy találta, hogy a független indulás a legelőnyösebb. Helyénvalónak nevezte, hogy egyetlen magyar politikai alakulat se sajátítsa ki a tisztséget, és valamennyi alakulat vállalja a jelölt támogatását. Azt is hozzátette: döntése véglegesnek tekinthető. Úgy vélte, a független polgármesterjelölt mellett egy "megfelelően kigondolt" tanácsosi listát kell állítani.

Arra az újságírói felvetésre, hogy függetlenként nem szerepelhet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vagy a pártok közös képviselőjelölt-listáján Soós Zoltán kijelentette: nem tartja magát karrierpolitikusnak, ezért ezt egyáltalán nem látja gondnak.

Sógor Csaba: nem lehet a kisebbségi kérdést szőnyeg alá seperni
Az anyanyelv világnapjához kapcsolódóan rendezett konferenciát szerdán az Európai Parlamentben Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő, aki a rendezvénnyel arra hívta fel az unió figyelmét, hogy nem lehet a kisebbségi kérdést szőnyeg alá seperni. A kerekasztal beszélgetésen Veress Emőd erdélyi ügyvéd, egyetemi tanár az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetéről beszélt, Szigeti Enikő, a szintén erdélyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője főként a közigazgatásban tapasztalt kisebbségi nyelvhasználati nehézségekről tartott beszámolót. A konferencián résztvevők arról beszéltek, hogy a kisebbségi kérdés nem csak az unióhoz újonnan csatlakozott országok sajátja, hanem számos régi tagállam is küzd hasonló problémákkal. Ezzel kapcsolatban Sógor Csaba úgy nyilatkozott, hogy az unió még nem értette meg azt, hogy a kisebbségek ügyének megnyugtató rendezése előnyt jelente nem csak az adott ország, de az unió egésze számára. Noha az Európai Unióban fontos kérdés a kisebbségek ügye, történelmi örökségekből kifolyólag mégis a félelem vezeti a döntéshozókat - vélekedett a képviselő.

A 2015 októberében tartott marosvásárhelyi magyar előválasztáson az RMDSZ jelöltjeként indult Soós Zoltán a szavazatok 62,04 százalékát szerezte meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje, Portik Vilmos 28,9 százalékos támogatottságot ért el. A harmadik jelöltre, a független Barabás Miklósra a választók 8,83 százaléka szavazott. Decemberben az RMDSZ és az EMNP abban egyezett meg, hogy Soós a magyar pártok közös jelöltjeként indul. A két párt január végi egyeztetésén azonban az RMDSZ Soós Zoltán független indulását képviselte, február elején pedig az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke azt jelentette be, hogy Soós az RMDSZ jele alatt indul.

A pártok között továbbra sincs megegyezés arról, hogy közös képviselőjelölt-listát állítanak-e a június 5-én tartandó önkormányzati választásokra.

Marosvásárhelyen él az erdélyi városok között a legnagyobb, mintegy 58 ezer fős magyar közösség, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki. A korábban magyar többségű városban a magyarság az 1990-es etnikai konfliktus által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe. A város élére 2000-ben került először szabadon választott román polgármester az azóta háromszor újraválasztott Dorin Florea személyében.

Közvélemény-kutatás: a vajdasági magyarság nem nagyon érdeklődik a politika iránt
A vajdasági magyar felnőtt népesség közel fele nem vagy csak kis mértékben érdeklődik a politika iránt - ez az egyik legfontosabb megállapítás, amely a zentai központú Identitás Kisebbségkutató Műhely legfrissebb közvélemény-kutatásából kiderült. Az eredmények szerint a megkérdezettek mindössze 4,5 százaléka érdeklődik "nagyon nagy mértékben" a politika iránt. A vajdasági magyar szavazók továbbra is inkább a magyar pártokat tartják szimpatikusnak, ám a válaszadók 20 százaléka azt mondta, van számára szimpatikus szerb párt is. Ezek közül a legnépszerűbb a Demokrata Párt (DS) 6,5 százalékkal, amelyet a Szerb Haladó Párt (SNS) követ 4,8 százalékos támogatottsággal. A DS országos szinten ellenzékben van, míg az SNS a legnagyobb kormánypárt. Vajdasági tartományi szinten viszont fordított a helyzet, ott a DS kormányoz.  A megkérdezettek 37 százaléka válaszolta azt, hogy van olyan vajdasági magyar párt, amely rokonszenves számára, míg 31 százalékuk az öt párt közül egyikkel sem szimpatizál. A legnépszerűbb vajdasági magyar párt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 32,4 százalékkal.