Határon túl

„Akkor tudtunk előre lépni, amikor nem engedtük, hogy mások irányítsanak”

Rétvári Bence Királyhelmecen tartott ünnepi beszédet

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc mának szóló üzeneteit hangsúlyozták a nemzeti ünnephez kapcsolódó királyhelmeci, prágai és csúzai ünnepségeken, amelyeken felszólaltak a magyar kormány képviselői is. 

Magyarország akkor tudott előbbre lépni, amikor maga vette kezébe saját sorsának irányítását és nem engedte, hogy azt mások tegyék - jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára szombaton Királyhelmecen (Královsky Chlmec).

Az EMMI államtitkára erről azon az ünnepi megemlékezésen beszélt, amelyet az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kezdetének közelgő évfordulója alkalmából tartottak a jelentős többségében magyarok lakta kelet-szlovákiai városban szombaton.

A megemlékezés a Millenium téren, Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzásával kezdődött, majd a Bodrogközi Magyar Közösség házában kulturális műsorral átszőtt ünnepséggel folytatódott.  Az ünnepségen elhangzott köszöntőjében Rétvári Bence a márciusi ifjak az 1848-as szabadságharchoz fűzött reményeiről beszélt, rámutatva: sokuk számára a célul kitűzött szabadság csak álom volt, de olyan álom, amely később megvalósulhatott. 

Az EMMI államtitkára elmondta: a magyarság a szabadságért folytatott,  több évszázados  küzdelmének  legfőbb üzenete, hogy Magyarországnak -  függetlensége és nemzeti érdekei miatt -  ügyelnie kell arra, hogy soha egyetlen hatalmi központtal se kerüljön közvetlen összetűzésbe, ugyanakkor ne bízza saját sorsát egyetlen nagyhatalomra sem.

Prágában együtt emlékeztek meg a magyar és cseh szervezetek

Együtt emlékeztek meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról szombaton délután Prágában a csehországi magyar szervezetek.

A nemzeti ünnep alkalmából a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ), valamint a többi magyar szervezet tagjai, a prágai magyar nagykövetség diplomatái és a magyar kulturális központ képviselői koszorúkat és virágcsokrokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Kisoldali téren lévő emléktáblájánál, amely az 1989-es rendszerváltás után a csehországi központi márciusi megemlékezés hagyományos színhelye. Az 1985-ben leleplezett tábla a későbbi nagyságos fejedelem prágai diákéveire emlékeztet.

Szesztai Dávid, a magyar nagykövetség tanácsosa az ünnepségen felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. 

Az Ady Endre Diákkör az idén is többnapos „márciusi bulira” hívta meg Prágába több Kárpát-medencei magyar egyetem és főiskola diákszervezeteinek képviselőit, akik szintén szép számmal vettek részt a megemlékezésen, és koszorúkat helyeztek el a táblánál. Az ünnepségen nagyszámú magyarországi turista is megjelent, akik a szabadnapokat Prágában töltik, és értesültek az eseményről.

A magyar himnusz közös eléneklése után az ünnepség résztvevői átvonultak az Óvárosban lévő Görgey Artúr-emléktáblához, ahol szintén ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra került sor. 

Horvátország több településén is megemlékezéseket tartottak a magyar kisebbségi szervezetek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szombaton.

Csúzán koszorúztak a horvátországi magyarok

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) Csúzán tartotta központi ünnepségét, amelyen megkoszorúzták Ács Gedeonnak, Kossuth tábori lelkészének síremlékét a csúzai református temetőben, valamint a kultúrotthon falán lévő Kossuth-domborművet. Ezt követően alkalmi műsorra került sor a művelődési ház nagytermében.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében elmondta: a magyar nemzethez való tartozásnak és a '48-as örökséghez való hűségnek számos bizonyítékát adták a drávaszögi és csúzai magyarok.

Kiemelte, hogy a délszláv háború idején, mint megannyiszor a történelem folyamán, újra helyt tudtak állni, tanúbizonyságát adva emberiességnek és magyarságnak. Védték otthonaikat, hittek a gondviselésben és a jövőben, és ezért lehetett az újrakezdés valóság.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy a horvát-magyar kapcsolatok végre új esélyt kaptak” - hangsúlyozta, majd hozzátette: „jó érzéssel tölt el bennünket, hogy Horvátország vezetése odafigyel a magyar nemzeti kisebbségre (.) a mi feladatunk élni ezzel a lehetőséggel, használni minden elérhető eszközt a magyarság jövőjének és boldogulásának biztosítására”.

Jakab Sándor, a HMDK elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a horvátországi magyarság a leggyorsabban fogyó nemzetrész, és kiemelte: a fiatalokra – „a márciusi ifjakra” - vár a nemzetfenntartás feladata.