A szolyvai tragédiára emlékeztek

A Gulág Emlékbizottság szervezésében Magyarország egész területéről érkezett diákoknak Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság tagja, Gulág-kutató ismertette a kárpátaljai magyar férfilakosság szovjet hatóságok által 1944 novemberében végrehajtott deportálásának előzményeit, lefolytatásának körülményeit és következményeit. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 13-án kiadott 0036. számú parancsában elrendelte a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségű egykori katonák és hadköteles személyek deportálását. Több mint húszezer magyar nemzetiségű férfit hurcoltak el, nagyobb részüket a Kárpátokon túli lágerekbe történő útnak indításuk előtt a Munkácshoz közeli Szolyván tartották fogva egy laktanya területén létesített gyűjtőtáborban, ahol járványos betegségek és éhezés következtében több ezren meghaltak közülük - tette hozzá.

A csupán a nemzetiségük miatt elhurcolt ártatlan emberek pusztulásának helyszínén helyi kezdeményezésre 1990-ben emlékpark létesült. Ennek siratófalára 130 kárpátaljai magyarlakta település közel tízezer áldozatának nevét vésték fel. Dupka György elmondta, 1989 után Kárpátalja száz településén állítottak emlékművet az 1944-es elhurcolás áldozatainak.

A történelmi érdeklődésük alapján kiválasztott középiskolások előtt a szovjet hatóságok által 1945-ben kémkedés vádjával 14 évesen tíz év kényszermunkára ítélt, miskolci születésű Hartmann Klára elevenítette fel azokat a kilenc évig tartó megpróbáltatásokat, amelyeken szibériai és kazahsztáni lágerekben ment keresztül.

A rendhagyó történelemórát záró előadásában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára, a Gulág Emlékbizottság tagja hangsúlyozta, szimbolikus jelentősége van annak, hogy a nemzeti zarándoklat helyszíne a magyar Golgotának is nevezett szolyvai emlékpark, ahol a magyarországi iskolások Gulág-túlélőkkel találkozhatnak, s azok személyes élményeinek megismerése által, ha virtuálisan is, de részesei lehetnek az egykori tragikus eseményeknek - tette hozzá.

A politikus utalt arra, hogy az emlékező rendezvény címe, az Elhallgatott történelem azt jelzi, a tragikus eseményekről évtizedeken át nem volt szabad beszélni, ami - mint fogalmazott - a mai fiatalok számára elképzelhetetlennek tűnhet.

A nemzeti zarándoklat helyszíne azért is fontos - emelte ki az államtitkár -, mert míg Magyarországról minden tizenkettedik embert vitték el a Gulágra, addig Kárpátaljáról minden ötödik magyart, vagyis nem volt olyan magyar család, amelyből ne hurcoltak volna el valakit. A deportált kárpátaljai magyarok harmada elpusztult - mutatott rá.

"Bízom benne, hogy a szolyvai rendhagyó történelemóra a diákok számára tanulságos lesz a saját szabadságuk értékelését tekintve, mert mi ingyen kaptuk a szabadságot, de voltak emberek, akiknek tíz év Gulág után jutott csak egy picike szabadság" - fejtette ki Rétvári Bence. Megjegyezte, a hét évtizeddel ezelőtti tragikus eseményekre való emlékezésnek olyan tanulsága is van, hogy Magyarországnak soha nem szabad jottányit sem engednie a saját függetlenségéből, mert ha az ország függetlenségéből elvesznek, az az emberek szabadságjogainak a csorbítását jelenti.