A román parlament elé kerül Székelyföld autonómiatervezete

A Miniszterelnökség közleménye

Üdvözlöm Kulcsár Terza József képviselő úr lépését, amellyel az RMDSZ frakció Magyar Polgári Párti tagjaként a román parlament elé terjesztette a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és elfogadott Székelyföld autonómia statútumát.
Lépése az európai szubszidiaritás elvének, valamint a szuverenitás tiszteletben tartásának megfelelve nem csupán Románia és Magyarország között segíti elő a párbeszédet az önigazgatás kérdésében, hanem előmozdítja az együttműködést a romániai magyar pártok, mozgalmak, civil szervezetek között.
A beadvány alapján a pártpolitikai szempontokon túli székely értékek és érdekek szem előtt tartásával lehet a Székely Nemzeti Tanács a továbbiakban is kezdeményezője a társadalmi párbeszédnek Székelyföldön, mely alapján teljes konszenzus teremthető.
Bízom abban, hogy az erdélyi pártok között az alapelvekben körvonalazódó egyetértés, továbbá a kisebbségvédelmi kezdeményezés melletti közös kiállás mérföldkővé emeli képviselő úr törvényjavaslatát, s egyben egy új szakasz nyitányát jelenti a nemzetek Európájává formálódó európai közösségen belül az őshonos kisebbségek sorskérdései feletti párbeszédben, s az azt követő szabályozásban.

Dr. Szili Katalin

Erről a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáján szerzett parlamenti mandátumot és az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja, közleményben tájékoztatta a sajtót. A politikus a Székelyföld Autonómia Statútumát abban a formában terjesztette a parlament elé, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kidolgozta és elfogadta.

"Bízom abban, hogy ez nemcsak annyit fog jelenteni, hogy Székelyföld autonómiájának ügye a román parlament elé kerül, hanem lehetőségként szolgál majd arra nézve, hogy egy érvek mentén történő párbeszéd nyomán a többségi nemzet is elismerje és elfogadja a teljes nemzeti szabadsághoz való jogunkat" - írta a statútum beterjesztését hírül adó közleményében az MPP politikusa.

Kifejezte meggyőződését, hogy a székelységet megilleti az önrendelkezés joga, annak gyakorlására ígéretet kapott az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatban is, és ennek a közösségi akaratnak a megjelenítésére minden alkalmat meg kell ragadniuk a székelység választott képviselőinek.

Kulcsár-Terza József az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: becsületbeli kérdésként kezeli az ügyet. "A Székely Nemzeti Tanácsnak tagja vagyok, úgy gondolom, ezt be kellett nyújtani, és mikor kérnénk számon a gyulafehérvári ígéreteket, ha nem most, a centenárium éve előtt?" - tette fel a szónoki kérdést a képviselő, kifejezve reményét, hogy - a korábbi alkalmaktól eltérően - a bukaresti parlament ezúttal nem fogja érdemi vita nélkül elvetni a tervezetet.

Arra a kérdésre, hogy megpróbálta-e meggyőzni párttársát, Biró Zsolt MPP-elnököt vagy az RMDSZ-frakció többi tagját, hogy ők is aláírják a törvényjavaslatot, Kulcsár-Terza József azt mondta: egyeztetett frakciótársaival, elmondta nekik, miért tartja szükségesnek a tervezet előterjesztését, de szerinte nem őt kell kérdeni arról, miért egyedül az ő aláírása szerepel az iktatott törvénytervezeten.

Az időzítés tekintetében Kulcsár-Terza József elmagyarázta: a parlamenti munka során mindig adódnak más szempontok, amelyek szintén fontosak a magyarság számára - mint az anyanyelv-használati küszöb módosításáról szóló kezdeményezés vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye - és ezek miatt várt az ülésszak végéig.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumáról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.

A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.