A nemzetpolitika volt a téma a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem második napján

A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvény nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője elmondta, jelenleg nem tudható a kárpátaljai magyarság pontos lélekszáma, mert a legutóbbi népszámlálás 2001-ben volt Ukrajnában, és az ország egészére jellemző elvándorlás a kárpátaljai magyarokat is érintette. Örvendetes viszont, hogy nem következett be a kárpátaljai magyarok tömeges menekülése az ukrán válság csúcspontján, amire sokan számítottak - tette hozzá.

A KMKSZ elnöke fontosnak nevezte az általa vezetett szervezet és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti megállapodást a tavaly őszi ukrajnai helyhatósági választások előtt. Mint mondta, az összefogásnak köszönhetően megerősödött a kárpátaljai magyarság politikai érdekképviselete a különböző szintű önkormányzatokban, sikerült erős magyar frakciót létrehozni és fontos pozíciókhoz jutni a megyei tanácsban (közgyűlésben). Szerinte azért is fontos volt a megállapodás, mert a magyar választók a korábbi választásokon ukrán pártok mögé kezdtek felsorakozni.

Brenzovics László kiemelkedő fontosságúként értékelte a magyar kormány támogatását, amelynek köszönhetően sikerül működőképes állapotban tartani a kárpátaljai magyar intézményrendszert. A politikus szerint a kárpátaljai magyarság problémáinak megoldásához rendezni kellene a nemzetiségek helyzetét Ukrajnában.

A KMKSZ elnöke kifejtette: a tapasztalat azt mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság akkor tudja legjobban érvényesíteni az érdekeit, amikor arányához mérten felülreprezentált a különböző szintű önkormányzatokban. Ennek eléréséhez a magyar választók magas részvételi aránya szükséges a voksolások során - emlékeztetett.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökségi tagja egyebek mellett kifejtette: a statisztikai adatok is jelzik, hogy a szlovákiai magyarság egyik legnagyobb problémája az asszimiláció és az elvándorlás, 17 fővel fogynak a magyarok naponta. Ezzel a ténnyel szembe kell nézni, a fő cél e folyamat megállítása, majd visszafordítása - tette hozzá. Úgy vélte, a problémákat nem szabad sem véka alá rejteni, sem kozmetikázni. Az MKP sikertelen választási szerepléseivel kapcsolatban kifejtette: a gond ott van, hogy a szlovákiai magyarság körében vegyes, "szlovmagy" identitás alakult ki. Szerinte ennek a jelenségnek köszönhető a párt alulmaradása a választásokon. Változtatni kell ezen a helyzeten, vissza kell hozni a magyar választókat, ami azért is lehetséges, mert a Most-Híd vegyes párt veszített a lendületéből - mondta Berényi József.

A romániai magyarság helyzetét elemezve Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke a legutóbbi romániai helyhatósági választásokról szólva kifejtette: a romániai közállapotokat jellemzi és a korrupció elleni kampányhoz való ambivalens viszonyt jelzi, hogy az EMNP Tiszta lappal elnevezésű kampánya nem volt sikeres, jóllehet a párt megőrizte mandátumait, pozícióit.

A magyar nemzetpolitikai tézissel kapcsolatban, amely szerint egyben kell tartani az etnikai szavazóbázist, az EMNP alelnöke elmondta, hogy a legutóbbi választáson a magyar szervezetek 107 ezer szavazattal kaptak kevesebbet, mint négy évvel korábban. Szerinte ennek magyarázata az egész Romániára jellemző alacsony választási részvétel. Az etnikai pártok célja az, hogy egyben tartsák a szavazóbázisukat, amely folyamatosan olvad - emlékeztetett, megjegyezve, hogy az EMNP véleménye szerint nem lehet egy tömbben tartani a nemzeti szavazóbázist, minimum két tömb kell. Ugyanakkor a kisebbségi társadalom nehezen viseli el a politikai pluralizmust, holott joga van hozzá, sőt hasznos is lehet számára - fejtette ki. Azon kell dolgoznunk, hogy a pluralizmus elfogadható legyen, mert egy tömbben nem lehet összetartani az etnikai szavazókat - emlékeztetett Toró T. Tibor.         

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője előadásában hangsúlyozta, a külhoni magyar közösségek fogyását az identitás megerősítésével lehet megállítani. A nemzetpolitikának a célkeresztjében is az identitás, az identitáserősítés áll, mert csak ezáltal lehet megerősíteni a külhoni magyar közösségeket - emelte ki. Rámutatott: az identitásnak sok eleme van, és a nemzetpolitika ezeket próbálja felerősíteni a külhoni közösségeknek juttatott oktatási, kulturális és újabban a gazdasági támogatással.         

A szakértő úgy vélte, az előrejutáshoz meg kell vizsgálni minden egyes területet, hogy ott milyen módon lehet segíteni. Hozzátette: a magyar nemzet egységéről beszélünk ugyan, de látnunk kell, hogy különböző országokba szétszakítva különböző körülmények között élnek a magyar közösségek. Ha azt akarjuk elérni, hogy egységesen gondolkodó, egységes identitású magyar nemzetről beszélhessünk, akkor ezekben a közösségekben különböző problémákra kell megtalálni azokat a válaszokat, amelyek egy irányba mutatnak - mondta.         

Répás Zsuzsanna az egyes magyar közösségekben megjelent identitásproblémák kapcsán hangsúlyozta, hogy van remény a negatív tendencia visszafordítására. Pozitív példaként említette, hogy az egész Kárpát-medence összefogott a válsághelyzetbe került kárpátaljai magyarság megsegítése érdekében, és ennek is köszönhetően "ma pluszt jelent magyarnak lenni Kárpátalján". 

A magyar tannyelvű oktatásról tanácskoztak

A magyar tannyelvű oktatás időszerű kérdéseiről tanácskoztak kárpátaljai és más határon túli oktatási szakemberek a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem második napján, pénteken Felsőszinevéren.

A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvény oktatási kérdésekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora előadásában kiemelte: a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás nem szakítható ki az ukrajnai közoktatás egészéből, és ebből adódóan annak minden betegsége jelentkezik a magyar oktatási rendszeren. Itt egy 25 éve tartó bizonytalanságról van szó az oktatási szerkezet és tartalom kapcsán - tette hozzá. Jellemzőnek nevezte, hogy az ukrán közoktatás most is átalakulóban van, és az átgondolatlan reformok miatt káosz uralkodik az ukrán oktatási rendszerben.

Mint a szakember kifejtette, kormányokon átívelve jelenleg is érvényben van az a felsőoktatási felvételi rendszer, amely gyakorlatilag kirekeszti a végzős diákokat a felsőoktatásból, amihez társul a kilátástalan ukrajnai helyzet. Ennek következtében - folytatta - a felvételiző fiatalok nagy része a "lábával szavaz", az ukránok a számukra könnyen elsajátítható szláv nyelvek miatt tízezerszám lengyel és cseh felsőoktatási intézményeket választanak a továbbtanuláshoz, míg a kárpátaljai magyarok Magyarországon tanulnak tovább. Ha így folytatódik, Ukrajna hamarosan ifjúság nélkül marad, mert a fiatalok elhagyják az országot - mondta.

Orosz Ildikó szerint az általános ukrajnai helyzet rányomja a bélyegét a kárpátaljai magyar oktatásra, amit súlyosbít az ukránok mellett a magyarokat is érintő demográfiai hullámvölgy, amire hivatkozva az ukrán oktatási hatóság a kis létszámú iskolák bezárására készül. Rendezetlenek továbbá a kisebbségi nyelvi jogok Ukrajnában, ami hátrányosan érinti a magyar tannyelvű iskolákban tanulókat - emlékeztetett. Hozzáfűzte: a helyzet orvoslása érdekében a KMPSZ kidolgozta a kárpátaljai magyar nyelvű felsőoktatás, iskolai oktatás és szakképzés koncepcióit, amelyek illeszkednek az ukrán oktatási rendszerhez, de tartalmaznak önálló irányelveket is. Ezek megvalósításához a magyar állam nyújt támogatást, mert Ukrajnában nem adottak a feltételek a kárpátaljai magyar oktatási hálózat fejlesztéséhez - mondta el a KMPSZ elnöke.

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke a fórumon ismertette a szlovákiai magyar oktatás helyzetét. Mint közölte, a közoktatási törvény módosításával elhárult a több mint száz magyar iskolát fenyegető bezárás közvetlen veszélye, bár a kis létszámú oktatási intézmények nem menekültek meg teljes egészében a bezárástól. Az SZMPSZ-re továbbra is sok feladat hárul a szlovákiai magyarok anyanyelvű oktatáshoz való jogainak a védelmét tekintve - fűzte hozzá. Jelezte, két héttel ezelőtt olyan anyagot tett le a szakmai szervezet az oktatási minisztérium asztalára, amely jó lehet mind a magyar, mind a szlovák nyelvoktatással kapcsolatban.

A pedagógus szakember azt is közölte, a szlovák oktatási államtitkárral történt legutóbbi találkozóján Kárpátaljára hivatkozva elmondta, hogy egy olyan Európai Unión kívüli országban is, mint Ukrajna, már öt gyerekkel nyitható iskolai osztály, szemben a szlovákiai 11 tanulóval. Bízunk abban, hogy hatékony lesz az együttműködés a szlovák kormány oktatáspolitikusaival, és úgy fog alakulni az elkövetkező években a szlovákiai magyar iskolahálózat, hogy azzal a felvidéki magyarság elégedett lesz a jövőben - hangsúlyozta Jókai Tibor.