A kárpátaljai helyzet is napirenden lesz a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülésén

A diaszpóra több mint száz képviselője érkezik a diaszpóratanács ülésére
A Magyar Diaszpóra Tanács csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pedig pénteken ülésezik Budapesten, a Várkert Bazárban - mondta el a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán. Potápi Árpád János közölte, a diaszpóratanács találkozóját nyolcadik alkalommal tartják, és idén a világ magyar közösségeinek több mint száz képviselője érkezik Budapestre. Az ülés már szerdán elkezdődik a 0. nappal - tette hozzá. A Máért pénteki ülésén a magyarországi és határon túli magyar pártok találkoznak - mondta el az államtitkár.
Potápi Árpád János a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, a diaszpóratanács fő témája a kárpátaljai helyzet mellett a határon túli magyarok részvétele az európai parlamenti és a magyar országgyűlési választáson, valamint a magyarságot érintő gondok, bajok és sikerek.
Azért foglalkoznak kiemelten Kárpátaljával, mert a nemzetrészek közül ez a terület van a legnehezebb helyzetben. A magyarság érdeke és célja azonban az, hogy helyben tartsa a magyarság ezen csoportját, és a nehézségek ellenére se hagyják el szülőföldjüket az ott élők - közölte az államtitkár.

Az állampolgárság és a szavazati jog szintén rendkívül fontos az identitás megőrzésében, erősítésében, jelenleg mintegy egymillió-ötvenezer az új állampolgárok száma - tette hozzá a kormányfőhelyettes. 

Semjén Zsolt a határon túli magyar szervezetek és pártok támogatásáról szólva hangsúlyozta: a törvényes kereteken belül a magyar államnak támogatnia kell őket, nem szabad szégyenlősnek lenni, nem mindegy, hogy van-e magyar képviselet az adott utódállam országgyűlésében, illetve egy-egy településen van-e magyar polgármester, önkormányzati képviselő. 

Az utóbbi évek magyar innovációjaként jellemezte az elindított gazdaságfejlesztési programokat. Úgy fogalmazott: soha nem látott fejlesztések valósulnak meg a külhoni magyar területeken, ezekkel mindenki - a külhoni magyarság, a többségi nemzet és Magyarország is - csak nyer. Ahhoz, hogy a szülőföldjén megmaradjon a magyarság, az is szükséges, hogy "meg tudjon élni" - közölte

A Magyar Diaszpóra Tanácsról szólva kifejtette: a szocializmusban az emigrációt mindig ellenségként kezelték. 1990 után ez ugyan megszűnt, az azonban még mindig fennállt, hogy bár az összmagyar tanácskozó értekezlet, a Máért működött, de ott a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak megjelenni.

A diaszpóratanács a világban szétszóródott magyarság tanácskozó testülete, nekik ugyanis speciális programokra van szükségük - mondta Semjén Zsolt. Ezek között említette a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynek keretében évente mintegy 140 ösztöndíjas utazik ki a diaszpóra közösségeihez. Kitért a Mikes-programra, amelynek keretében hagyatékokat, levéltárakat telepítenek haza, illetve a Julianus-programra, amely a magyarság értékeinek összegyűjtését célozza.

Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is.

Megjegyezte: a Demokratikus Koalíció "habitusából fakadóan" össze-vissza hazudozik a kérdésben. Senkinek nincs két szavazata - szögezte le Semjén Zsolt, aki példaként említette, hogy egy erdélyi magyar nem szavazhat a magyar és román listára is, csak arra, ahol a lakóhelye van.

Jogkiterjesztésről van szó, amelyet az EU is támogat, s amely az unión kívüli, tehát a vajdasági, a kárpátaljai és a diaszpórában élő magyarságot érinti - közölte a miniszterelnök-helyettes, aki úgy fogalmazott: "egy nemzet vagyunk, egy állampolgársággal, a nemzet élete és sorsa minden magyar számára meghatározó".