Határon túl

A határon túl is megünnepelték az államalapítást

Kelemen Hunor: A kollektív emlékezés nemzeti kötelesség

Kárpátalja-szerte több helyszínen emlékezett meg szombaton az ukrajnai megye magyarsága államalapító Szent Istvánról, a központi ünnepséget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ)hagyományosan a Técsőhöz közeli Aknaszlatinán tartotta, a rendezvényen magyar állami kitüntetéseket adtak át kárpátaljai magyar pedagógusoknak.

Az aknaszlatinai Szent István római katolikus templomban ünnepi szentmisével kezdődő megemlékezésen Nagy Bercel, a Miniszterelnökség össztársadalmi ügyek főosztályának vezetőhelyettese a nemzeti összetartozás és az anyaország külhoni magyarság iránti felelősségvállalásának fontosságát hangsúlyozta. 

Az államalapítás ünnepét méltatva kiemelte: augusztus 20-án "hálát adhatunk Istennek, hogy megáldotta a honfoglalóknak azt az elhatározását, hogy itt hazát találjanak. Tisztelettel emlékezünk Szent István királyra, aki megalapította a keresztény magyar államot". 

Kelemen Hunor: A kollektív emlékezés nemzeti kötelesség
Kelemen Hunor szerint a múltra való emlékezés nem luxus, hanem nemzeti kötelesség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Szilágycsehen (Cehu Silvaniei) beszélt erről az államalapítás ünnepén, ahol egy emlékművet is avattak a település első és második világháborús áldozatainak. Kelemen Hunor úgy vélte, az emlékműállítással azt is kifejezi a közösség, hogy a szülőföldjén, erős közösségként akarja a jövőjét tervezni, alakítani. Az RMDSZ elnöke szerint augusztus 20-án azon is el kell gondolkodniuk a magyaroknak, hogy a Szent István király által megalapított ország miként maradhatott fenn ezer év és sok viszontagság után is. Emlékeztetett arra, hogy a szilágycsehi közösség köztéren szerette volna felállítani világháborús hősei emlékművét, de végül ezt csak a református templomkertben tehette ezt meg, mert a kisváros önkormányzata hat alkalommal is leszavazta az emlékállítást. "Akik ezt a javaslatot leszavazták, még mindig nem értik, nem akarják érteni, hogy ellenszavazatokkal, tiltással egy népet, egy közösséget nem lehet megakadályozni abban, hogy a kollektív emlékezetet ápolja. Úgy gondolom, hogy bár a történelem során románok és magyarok sokszor egymással szemben álltak, de egymás múltjának tiszteletben tartása nélkül nem lehet közös jövőt építeni" - idézte az RMDSZ hírlevele Kelemen Hunor szilágycsehi beszédét. 

A helyi közösségre utalva hozzátette, "Aknaszlatinán különösen nagy tisztelettel és hálával emlékezünk a bányászokra, akik évszázadokon át sokszor az életüket is kockáztatták, amikor leszálltak a Föld gyomrába, hogy fölhozzák annak kincseit".

Ünnepi köszöntőjében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke az ukrán parlament elnöke jelképesnek mondta, hogy a magyar szervezet az augusztus 20-ai központi rendezvényét hagyományosan a magyar határtól távoli bányászvárosban tartja, a Szent István tiszteletére felszentelt templom mellett. Emlékeztetett arra, hogy pénteken volt a 25. évfordulója a moszkvai puccsnak, amely után felbomlott a Szovjetunió. 

A félelmetes világbirodalom azért esett szét, mert hazugságra épült - tette hozzá, rámutatva, hogy "ezzel szemben a mi nemzetünk, a magyar állam ezer éven át fenn tudta tartani magát, és fenn fog maradni a jövőben is".

A megemlékezésen Áder János köztársasági elnök nevében Nagy Bercel állami kitüntetéseket nyújtott át a nemzeti ünnep alkalmából a kárpátaljai magyar oktatás, tudomány és közélet három kiemelkedő szereplőjének.

Kulin Judit, az ungvári 10. sz. Dayka Gábor Középiskola matematikatanára, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola matematika és informatika tanszéke adjunktusa a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásban végzett kimagasló szakmai munkája és elhivatott pedagógiai tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.

Pallagi Magdolna, az Izsnyétei Általános Iskola nyugalmazott tanára a magyar nyelv és kultúra, valamint hagyományok megőrzése iránt elkötelezett tanári pályája, továbbá a kárpátaljai magyarság körében végzett aktív társadalmi tevékenysége elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott.

Tarics Zoltán, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Elektronfizikai Kutatóintézete tudományos titkára, a KMKSZ ungvári alapszervezetének elnöke a kárpátaljai magyar felsőoktatásban végzett tudományos és oktató munkája, valamint a magyar közösség megmaradását szolgáló közéleti tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Pásztor István: A nemzet összetartozásának nincs alternatívája
Amikor az európai válság a vajdasági határ menti településekre is begyűrűzött, a döntéshozatalt legszívesebben elvennék a nemzeti parlamentektől, a kormányok alakításába vagy megbuktatásukba is kívülről szólnak bele, akkor a közösség, a nemzet összetartozásának nincs alternatívája - mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a vajdasági tartományi képviselőház elnöke szombaton Palicson, az augusztus 20-i vajdasági központi ünnepségen. Csak az összetartozás tarthatja meg a nemzetet és a szülőföldet azon az úton, amelyet Szent István alapozott meg - húzta alá. Megfogalmazása szerint Szent István nem tudhatta, hogy akkor lesz a legnagyobb szükség a tanítására, amikor már úgy tűnt, hogy megvalósult a nemzetek egysége Európában. 2016-ban a legfontosabb kérdés számunkra az: lehetséges-e az, hogy az európaiságot mások mércéi alapján kívánják ránk és a régióban élő nemzetekre rászabni. "Ahogy számunkra élő hagyomány a velünk együtt élők elfogadása, úgy idegen tőlünk az, hogy feladva önmagunkat, hamis ideológiák áligazságait szajkózva igyekezzünk úgymond modern, úgymond befogadó európaiak lenni" - hangsúlyozta Pásztor István. A ma Európájában a közös otthonunk biztonsága és léte kérdőjeleződött meg - tette hozzá. A fejekben kell tisztázni, hogy a befogadás kultúrája - amire nemcsak az európaiság eszménye épül, hanem a magyar államiság is Szent István törvénykönyveinek köszönve - felülírhatja-e a tisztes és háborítatlan életet. 

Kárpátalján több helyszínen tartanak ünnepi rendezvényeket augusztus 20. alkalmából. A beregszászi járási Mezőkaszonyban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet első alkalommal szervezett Szent István napi fesztivált. Ungváron, a vár belső udvarában a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet a történelmi egyházakkal közösen tart Szent István napi megemlékezést a koraesti órákban.

Felvidéki magyarokat tüntettek ki Pozsonyban

A szlovákiai magyarság hat kiemelkedő személyisége kapott magas magyar állami kitüntetést a nemzeti ünnep alkalmából, az Áder János köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Cimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete adta át az érintetteknek szombaton a diplomáciai képviselten megtartott ünnepség keretében.

Petrécs Anna színész, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, valamint Komzsík Attila matematikus, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának volt dékánja egyaránt a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Hecht Anna karnagy, pedagógus és Hrubík Béla, a Csemadok volt elnöke, Ipolynyék község polgármestere a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapták. Újváry László lévai pedagógus és Németh Szilvia levéltáros, a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár munkatársa pedig a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vették át.

Erdélyi személyiségek kaptak magyar állami kitüntetést Kolozsváron

Az erdélyi magyar kulturális élet több jelessége kapott magyar állami kitüntetést szombaton Kolozsváron, az államalapítás ünnepén.  Az ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök a magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Hadházi András kolozsvári színművésznek, Kozma Dezső irodalomtörténésznek és Szabó Gyula Miklós közírónak, szerkesztőnek. Ugyanakkor Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Gergely Balázsnak, a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnökének adományozott Pro Cultura Hungarica díjat. A díjakat Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át. 

Az államtitkár a ceremónia után az MTI-nek elmondta: fontos, hogy példamutatásul szolgáljon azoknak az embereknek az élete, munkássága, akik a közösségükért tesznek, küzdenek.     Soltész Miklós kijelentette: az államalapítás ünnepén fontos felidézni, hogy a kereszténység felvétele olyan változást indított el a magyarságban, amely a megmaradás záloga volt, és máig is kihat. Úgy vélte, ki kell emelni Szent István példáját, aki egyfelől tisztelte és befogadta az idegeneket, másfelől azonban a haza megóvására is odafigyelt. "A határok védelme, az államszervezet felállítása ma is fontos része és feladata az életünknek, amikor a migrációs válság közepén kultúrák csapnak össze, és a kereszténység egy számunkra idegen kultúrával versenyez" - jelentette ki.