Határon túl

Szili Katalin: A magyarság érdekében szövetséget kell kötni magunkkal és a szomszédos országokkal

„A magyar kormány komoly törekvéseket tett, hogy életet leheljen a trianoni békediktátum során amputált nemzettestekbe”

Szövetséget kell kötni magunkkal és szövetséget kell kötni szomszédos országokkal is azért, hogy minden magyar és magyar közösség szabadon élhesse meg identitását, bárhol is éljen Európában - mondta Szili Katalin a nemzeti összetartozás napja alkalmából megtartott beszédében a szlovákiai Kisgéresen (Maly Hores) vasárnap.

A határon túli autonómia ügyek egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott hozzátette: a magyar kormány komoly törekvéseket tett annak érdekében, hogy ismét "életet leheljen" a trianoni békediktátum során "amputált" nemzettestekbe. Vagyis a "lelki vérkeringés" beindításán túl gazdaságilag is támogatja a külhoni magyarságot azért, hogy jól érezzék magukat szülőföldjükön - mondta. 

Kiemelte: ennek hátterében az a felelősségtudat áll, amelynek segítségével tovább adhatjuk a következő generációknak őseink kultúráját, a magyar identitástudat megőrzését. Példaként említette: évek óta zajlik az a program, amely segítségével a fiatalok megismerhetik a Kárpát-medence történelmi emlékhelyeit.

Szili Katalin szólt arról is, hogy azoknak az országoknak a többsége, ahol magyarok élnek, ma európai uniós ország. "Azt gondoljuk, hogy a XXI. században ennek megfelelően tudjuk megélni kultúránkat, az anyanyelvi oktatás lehetőségét, az identitás megőrzését, vagyis mindazt, ami mindig is a sajátunk volt" - hangsúlyozta. Mint kiemelte: ennek érdekében szövetséget kell kötni magunkkal és szomszédainkkal is. Ehhez azonban kell egy nyitott Európa is, amely számára fontosak a kontinens 60 milliósra tehető őshonos kisebbségek jogai. Ehelyett Brüsszelben szívesebben foglalkoznak azokkal, akik illegálisan érkeznek az unió területére - mondta. A miniszterelnöki megbízott végül megköszönte a megjelenteknek, hogy őrzik a magyar nyelvet, kultúrát és identitást, amely véleménye szerint reményt ad arra, hogy 100 év múlva is lesz magyar szó a vidéken. 

Furik Csaba, Kisgéres polgármestere (MKP) úgy fogalmazott: Magyarország külhoni magyarokat érintő politikája az utóbbi években nagyságrendeket lépett előre. Megemlítette, hogy a szlovákiai Bodrogköz 25 óvodájából 15 két ütemben magyar támogatásból újul meg, a kisgéresi beruházás már be is fejeződött. Beszélt arról is, hogy a Magyarország által biztosított 5,4 milliárd forintos keretösszegből 1521 gazdasági fejlesztés valósulhat meg a Felvidéken. "Most érezzük, hogy itthon végre otthon vagyunk és nem vagyunk egyedül" - jelentette ki a polgármester. 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom