Határon túl

Megnyílt a Bácsszentgyörgy és Haraszti közötti határátkelőhely

Szijjártó Péter: Minden vajdasági magyar települést elért a kormány gazdaságfejlesztési programja

Új magyar-szerb határátkelőhely nyílt Bácsszentgyörgy és a vajdasági Haraszti (Rastina) között kedden.

szijjártó bácsszentgyörgy
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Bácsszentgyörgy és a vajdasági Haraszti közötti határátkelőhely megnyitóján. Fotó: MTI/Sóki Tamás
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ünnepségen hangsúlyozta: Szerbia mára Magyarország legfontosabb partnerévé vált a nyugat-balkáni térségben.  A jó kapcsolat alapja, hogy a szerb kormány erőforrásként és nem tehertételként tekint a vajdasági magyarokra, akárcsak a magyar kormány a Magyarországon élő szerb nemzeti közösségre - mondta.

A magyar kormány azt gondolja, hogy Szerbiának igenis az Európai Unióban van a helye, és ennek a véleményének hangot is ad - fogalmazott. Azt mondta, ha minden szomszédos ország olyan tisztelettel viszonyulna, és csak megközelítően annyi jogot adna a területén élő magyar nemzeti közösségeknek, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medencében sokkal kevesebb feszültség lenne. 

Beszélt arról is, helytelennek tartja, hogy az Európai Bizottság 2025-ben jelölte meg a szerb csatlakozási folyamat végét, holott Szerbia ennél sokkal hamarabb készen áll majd, amihez a magyar kormány minden támogatást biztosít.

A határátkelőhelyről szólva hangsúlyozta: ha egy ország nem tudja megvédeni a határait, nem tudja garantálni polgárainak biztonságát. Ennek különös jelentősége van most, amikor az ENSZ-ben zajló viták során "azt próbálják lenyomni a torkunkon", hogy a határsértés nem bűncselekmény, hanem adminisztratív kérdés - fogalmazott.

Hazánkba ezután is csak a jogszabályoknak megfelelően lehet belépni

A miniszter hangsúlyozta: Magyarországra a jövőben is csak szabályosan, a nemzetközi és a magyar előírásoknak megfelelően, a határátkelőhelyeken lehet átjönni. A magyar honvédek és rendőrök a határainkon megnyilvánuló betörési kísérleteket ezután is "vissza fogják verni". A határsértést továbbra is szigorúan büntetik majd, és a magyar nemzeti szuverenitás ellen elkövethető egyik legsúlyosabb bűncselekménynek tekintik majd. Nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első - jelentette ki.

Ugyanakkor a tisztességes szerb és magyar embereket, akik jó szándékkal és a szabályok betartásával akarnak átkelni egyik országból a másikba, határátkelőhelyek építésével segítik - emelte ki. Hozzátette: Bácsszentgyörgy és Haraszti között eddig 50 kilométert kellett autózni, hogy meglátogathassák egymást az emberek, a jövőben azonban már csak néhány percnyi útra lesznek egymástól. 

Még az idén elkezdik megépíteni a Kübekháza és Rábé közti határátkelőt

A 164 kilométernyi magyar-szerb határszakaszon mostantól már nyolc határátkelőhely van. Bácsszentgyörgynél reggel hét és este hét óra között kelhetnek át Szerbia, Magyarország és az Európai Unió többi országának polgárai.  Szijjártó Péter bejelentette: még idén elkezdik megépíteni a Kübekháza és a vajdasági Rábé közötti határátkelőhelyet. 

Ivica Dacic szerb miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter azt mondta: Magyarország és Szerbia kapcsolatai "történelmi csúcsot" értek el. Az új határátkelőhely pedig további lehetőségeket jelent. Kiemelte: Szerbia továbbra is következetesen a sokoldalú és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében lesz érdekelt, mivel mindkét ország megértéssel viseltet a tartós értékeket képviselő nemzeti kisebbségek iránt.  A Szerbia és Magyarország közötti, már nagyon sok kihíváson átesett "együttműködés hídját" tovább erősítik majd - jelentette ki. 

A szerb külügyminiszter szerint országuk mindent elkövet, hogy a kiérdemelt helyet foglalhassa el a nemzetközi közösségben. Azt mondta, elszántak abban is, hogy az Európia Unió támogatásával együttműködjenek a pristinai hatóságokkal Koszovó státusának rendezéséről, de a várt eredmény eddig elmaradt. Szerbia nyíltan és minden rejtett cél nélkül állt hozzá a tárgyalásokhoz, de Pristina különböző külföldi támogatók segítségével elhalasztja, nem teljesíti a brüsszeli párbeszédből eredő kötelezettségeit - mondta. 

Beszélt arról is, hogy véleményüket a közös európai keresztény elvekre építve alakítják, és örömét fejezte ki, hogy Magyarország megérti törekvéseiket. Meg van róla győződve, hogy a két ország közötti együttműködésnek még számos olyan területe van, amelyet a kölcsönös bizalomra építve fejleszthetnek - jelentette ki Ivica Dacic. 

A magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük

Szijjártó Péter a nap folyamán korábban Zomborban a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződés-aláírási ceremóniáját nyitotta meg, ahol hangsúlyozta: a magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük, a gazdasági megerősödés pedig megállítja az asszimilációt és megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat is. Hozzátette: a vajdasági gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan magyar kormány nélkül, amely a határon túli magyarokra mint erőforrásra, és nem mint teherre tekint.

"Azt szeretnénk, ha elmondanák, milyen jövőt szánnak Magyarországnak"

Mint mondta: szégyenteljesnek tartja, hogy a magyar országgyűlési választási kampányban vannak olyan pártok, amelyek óriásplakátokon üzenik meg, hogy nem számítanak a határon túliakra. "Minket érdekel az Önök véleménye, azt szeretnénk, ha elmondanák, milyen jövőt szánnak Magyarországnak" - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a mostani kormány azt szeretné, ha az új összetételű országgyűlés kifejezné az egész magyar nemzet politikai akaratát, és ez csak úgy tud megvalósulni, ha az anyaországi szavazatok mellett a határon túliak szavazata is ott lesz. Arra szólította fel a vajdasági magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az április 8-i választáson.

"Magyarország és Szerbia kétoldalú kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, mint most"

A gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan szerb kormány és államfő nélkül sem, aki támogatja ezt a programot - folytatta Szijjártó Péter. A szerb vezetés példátlan gesztusokat tett és kézzel fogható döntéseket hozott annak érdekében, hogy a Szerbia és Magyarország közötti történelmileg is terhelt időszak a történelmi sikerek időszakává váljon - fejtette ki. Megfogalmazása szerint "semmifajta túlzás nincs abban a mondatban, hogy Magyarország és Szerbia között a kétoldalú kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most", és ebből a jó kapcsolatból emelkedett ki a vajdasági gazdaságfejlesztési program.   

Minden vajdasági magyar települést el tudott érni a gazdaságfejlesztési program

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy más határon túli területeken is elindultak a gazdaságfejlesztési programok, ám a vajdasági jár a legelőrébb, és az összes közül ez a legsikeresebb. Kiemelte, a program minden vajdasági magyar települést el tudott érni, és a programmal Szerbia gazdaságának a fejlődéséhez is hozzá tudtak járulni. A számokról szólva rámutatott, hogy a kedden aláírt pályázati szerződések nélkül eddig 22,2 milliárd forintnyi támogatásról írtak alá szerződést, amelyek nyomán 45 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Összesen 6488 kisvállalkozóval, valamint 23 nagyvállalkozóval kötöttek szerződést.

Legtöbben mezőgazdasági gépekre és az állatállomány bővítésére pályáztak

Kedden a közepes léptékű, 15-150 millió forint keretösszegű pályázatok győztes indulóival kötöttek szerződést. A 197 sikeres pályázattal 4,2 milliárd forintos támogatás valósul meg, amely nyomán 12 milliárd forintnyi beruházás jön létre. A legtöbben nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekre, valamint az állatállomány bővítésére pályáztak. Ezek hosszú távon is fenntartható beruházásoknak számítanak, amelyek hosszú távon erősítik a magyar nemzeti közösségeket. 

Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország az utóbbi években nagy utat tett meg, és Európában a probléma részéből a megoldás részévé vált. Magyarország erős ország, és abban a térségben helyezkedik el, amely a növekedés motorja Európában, foglalkoztatási rekordokat dönt, és az európai gazdasági átlag felett teljesít. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha az anyaország ereje a határon túlon is érezhető lenne, a gazdaságfejlesztési program pedig az a híd, amelyen keresztül a határon túl élők is erősödni tudnak.

Pásztor István: A vajdasági magyar közösség emberemlékezet óta nem részesült ilyen mértékű anyaországi támogatásban

A magyar kormány a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) karöltve valósítja meg a gazdaságfejlesztési programot a Délvidéken. Pásztor István, a VMSZ elnöke rámutatott, hogy a program nemcsak gazdaságfejlesztésről, hanem közösségfejlesztésről is szól, amelynek célja a vajdasági magyar közösség megerősödése.

Mint mondta, ez a közösség emberemlékezet óta nem részesült ilyen mértékű anyaországi támogatásban. A nagyszámú sikeres pályázat pedig bebizonyította, hogy a vajdasági magyar közösségnek olyan vállalkozói rétege van, amely érvényesülni kíván a saját szülőföldjén, és saját elképzelései vannak ennek megvalósítására, a pályázatok pedig találkoztak a vállalkozók elképzeléseivel.

A vajdasági gazdaságfejlesztési programra a magyar kormány eleinte 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget, így a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások összege már eléri a 75 milliárd forintot. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve e folyamat visszafordítása.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom