Megnyílt a Bácsszentgyörgy és Haraszti közötti határátkelőhely

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ünnepségen hangsúlyozta: Szerbia mára Magyarország legfontosabb partnerévé vált a nyugat-balkáni térségben.  A jó kapcsolat alapja, hogy a szerb kormány erőforrásként és nem tehertételként tekint a vajdasági magyarokra, akárcsak a magyar kormány a Magyarországon élő szerb nemzeti közösségre - mondta.

A magyar kormány azt gondolja, hogy Szerbiának igenis az Európai Unióban van a helye, és ennek a véleményének hangot is ad - fogalmazott. Azt mondta, ha minden szomszédos ország olyan tisztelettel viszonyulna, és csak megközelítően annyi jogot adna a területén élő magyar nemzeti közösségeknek, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medencében sokkal kevesebb feszültség lenne. 

Beszélt arról is, helytelennek tartja, hogy az Európai Bizottság 2025-ben jelölte meg a szerb csatlakozási folyamat végét, holott Szerbia ennél sokkal hamarabb készen áll majd, amihez a magyar kormány minden támogatást biztosít.

A határátkelőhelyről szólva hangsúlyozta: ha egy ország nem tudja megvédeni a határait, nem tudja garantálni polgárainak biztonságát. Ennek különös jelentősége van most, amikor az ENSZ-ben zajló viták során "azt próbálják lenyomni a torkunkon", hogy a határsértés nem bűncselekmény, hanem adminisztratív kérdés - fogalmazott.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarországra a jövőben is csak szabályosan, a nemzetközi és a magyar előírásoknak megfelelően, a határátkelőhelyeken lehet átjönni. A magyar honvédek és rendőrök a határainkon megnyilvánuló betörési kísérleteket ezután is "vissza fogják verni". A határsértést továbbra is szigorúan büntetik majd, és a magyar nemzeti szuverenitás ellen elkövethető egyik legsúlyosabb bűncselekménynek tekintik majd. Nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első - jelentette ki.

Ugyanakkor a tisztességes szerb és magyar embereket, akik jó szándékkal és a szabályok betartásával akarnak átkelni egyik országból a másikba, határátkelőhelyek építésével segítik - emelte ki. Hozzátette: Bácsszentgyörgy és Haraszti között eddig 50 kilométert kellett autózni, hogy meglátogathassák egymást az emberek, a jövőben azonban már csak néhány percnyi útra lesznek egymástól. 

A 164 kilométernyi magyar-szerb határszakaszon mostantól már nyolc határátkelőhely van. Bácsszentgyörgynél reggel hét és este hét óra között kelhetnek át Szerbia, Magyarország és az Európai Unió többi országának polgárai.  Szijjártó Péter bejelentette: még idén elkezdik megépíteni a Kübekháza és a vajdasági Rábé közötti határátkelőhelyet. 

Ivica Dacic szerb miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter azt mondta: Magyarország és Szerbia kapcsolatai "történelmi csúcsot" értek el. Az új határátkelőhely pedig további lehetőségeket jelent. Kiemelte: Szerbia továbbra is következetesen a sokoldalú és jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében lesz érdekelt, mivel mindkét ország megértéssel viseltet a tartós értékeket képviselő nemzeti kisebbségek iránt.  A Szerbia és Magyarország közötti, már nagyon sok kihíváson átesett "együttműködés hídját" tovább erősítik majd - jelentette ki. 

A szerb külügyminiszter szerint országuk mindent elkövet, hogy a kiérdemelt helyet foglalhassa el a nemzetközi közösségben. Azt mondta, elszántak abban is, hogy az Európia Unió támogatásával együttműködjenek a pristinai hatóságokkal Koszovó státusának rendezéséről, de a várt eredmény eddig elmaradt. Szerbia nyíltan és minden rejtett cél nélkül állt hozzá a tárgyalásokhoz, de Pristina különböző külföldi támogatók segítségével elhalasztja, nem teljesíti a brüsszeli párbeszédből eredő kötelezettségeit - mondta. 

Beszélt arról is, hogy véleményüket a közös európai keresztény elvekre építve alakítják, és örömét fejezte ki, hogy Magyarország megérti törekvéseiket. Meg van róla győződve, hogy a két ország közötti együttműködésnek még számos olyan területe van, amelyet a kölcsönös bizalomra építve fejleszthetnek - jelentette ki Ivica Dacic. 

Szijjártó Péter a nap folyamán korábban Zomborban a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának szerződés-aláírási ceremóniáját nyitotta meg, ahol hangsúlyozta: a magyar közösségeknek a lakóhelyükön kell megerősödniük, a gazdasági megerősödés pedig megállítja az asszimilációt és megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat is. Hozzátette: a vajdasági gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan magyar kormány nélkül, amely a határon túli magyarokra mint erőforrásra, és nem mint teherre tekint.

Mint mondta: szégyenteljesnek tartja, hogy a magyar országgyűlési választási kampányban vannak olyan pártok, amelyek óriásplakátokon üzenik meg, hogy nem számítanak a határon túliakra. "Minket érdekel az Önök véleménye, azt szeretnénk, ha elmondanák, milyen jövőt szánnak Magyarországnak" - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a mostani kormány azt szeretné, ha az új összetételű országgyűlés kifejezné az egész magyar nemzet politikai akaratát, és ez csak úgy tud megvalósulni, ha az anyaországi szavazatok mellett a határon túliak szavazata is ott lesz. Arra szólította fel a vajdasági magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az április 8-i választáson.

A gazdaságfejlesztési program nem jöhetett volna létre egy olyan szerb kormány és államfő nélkül sem, aki támogatja ezt a programot - folytatta Szijjártó Péter. A szerb vezetés példátlan gesztusokat tett és kézzel fogható döntéseket hozott annak érdekében, hogy a Szerbia és Magyarország közötti történelmileg is terhelt időszak a történelmi sikerek időszakává váljon - fejtette ki. Megfogalmazása szerint "semmifajta túlzás nincs abban a mondatban, hogy Magyarország és Szerbia között a kétoldalú kapcsolatok soha nem voltak olyan jók, mint most", és ebből a jó kapcsolatból emelkedett ki a vajdasági gazdaságfejlesztési program.   

A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy más határon túli területeken is elindultak a gazdaságfejlesztési programok, ám a vajdasági jár a legelőrébb, és az összes közül ez a legsikeresebb. Kiemelte, a program minden vajdasági magyar települést el tudott érni, és a programmal Szerbia gazdaságának a fejlődéséhez is hozzá tudtak járulni. A számokról szólva rámutatott, hogy a kedden aláírt pályázati szerződések nélkül eddig 22,2 milliárd forintnyi támogatásról írtak alá szerződést, amelyek nyomán 45 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Összesen 6488 kisvállalkozóval, valamint 23 nagyvállalkozóval kötöttek szerződést.

Kedden a közepes léptékű, 15-150 millió forint keretösszegű pályázatok győztes indulóival kötöttek szerződést. A 197 sikeres pályázattal 4,2 milliárd forintos támogatás valósul meg, amely nyomán 12 milliárd forintnyi beruházás jön létre. A legtöbben nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekre, valamint az állatállomány bővítésére pályáztak. Ezek hosszú távon is fenntartható beruházásoknak számítanak, amelyek hosszú távon erősítik a magyar nemzeti közösségeket. 

Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország az utóbbi években nagy utat tett meg, és Európában a probléma részéből a megoldás részévé vált. Magyarország erős ország, és abban a térségben helyezkedik el, amely a növekedés motorja Európában, foglalkoztatási rekordokat dönt, és az európai gazdasági átlag felett teljesít. Hozzáfűzte: azt szeretnék, ha az anyaország ereje a határon túlon is érezhető lenne, a gazdaságfejlesztési program pedig az a híd, amelyen keresztül a határon túl élők is erősödni tudnak.

A magyar kormány a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) karöltve valósítja meg a gazdaságfejlesztési programot a Délvidéken. Pásztor István, a VMSZ elnöke rámutatott, hogy a program nemcsak gazdaságfejlesztésről, hanem közösségfejlesztésről is szól, amelynek célja a vajdasági magyar közösség megerősödése.

Mint mondta, ez a közösség emberemlékezet óta nem részesült ilyen mértékű anyaországi támogatásban. A nagyszámú sikeres pályázat pedig bebizonyította, hogy a vajdasági magyar közösségnek olyan vállalkozói rétege van, amely érvényesülni kíván a saját szülőföldjén, és saját elképzelései vannak ennek megvalósítására, a pályázatok pedig találkoztak a vállalkozók elképzeléseivel.