Határon túl

Kövér László: Riasztó mértékű a népességfogyás a szórványban

"Ha nem sikerül lassítani a népességfogyást, eltűnhet a szórványból a magyarság"

Az Országgyűlés elnöke szerint ha nem sikerül megállítani vagy lassítani a szórványban a magyarság fogyását, akkor belátható időn belül ezeken a területeken a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni. 

Kövér László a Duna televízióban vasárnap, a magyar szórvány napján rendezett tematikus napon felvételről sugárzott interjúban kifejtette: az elmúlt 20 évben a Magyarország jelenlegi területén élők száma jelentősen csökkent. Ez a fogyás még nagyobb mértékű lett volna, ha a Kárpát-medence más magyarlakta területeiről nem érkeztek volna hozzánk a magyarság képviselői. A mi népességfogyásunkat mérsékelték, de eközben a saját közösségük fogyott - mutatott rá az Országgyűlés elnöke. 

A házelnök megjegyezte: ha összevetik a tömbben és a szórványterületeken élők fogyását, akkor azt látni, hogy míg Kovászna és Hargita megyékben ez a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 6-8 százalék közötti volt, addig a szórványban 25 százalékos, ami elég rémisztő adat. Azt mutatja, ha nem tudják megállítani vagy lassítani ezeket a folyamatokat, akkor belátható időn belül ezeken területeken a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni - figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke.

Kövér László arról, hogy szükség van-e önálló szórványpolitikára, úgy vélekedett: ami jó Magyarországnak, az egész biztosan jó a külhoni magyaroknak is. Csak egészben szabad gondolkodni - jelentette ki az Országgyűlés elnöke, aki szerint ez nem jelenti azt, hogy ugyanazokat az eszközöket kell alkalmazni a tömbben élő magyarság megerősítésére, mint a szórványban.

Kitért arra is, hogy az utódállamok egy részében tudatos, állami szintű politika zajlik a magyarság asszimilálására az iskolarendszer elsorvasztásán keresztül. Egyetértett azzal, hogy az iskolarendszeren keresztül lehet az asszimiláció lassítását elérni.

Hozzátette: ki kell harcolni az európai fórumokon a nemzeti kisebbségeknek az egyenrangúsághoz való jogát, annak elismerését, hogy igenis vannak kollektív jogai azoknak a nemzeti közösségeknek, amelyek összességében 50-60 milliónyian vannak az unió mai területén. 

Az Országgyűlés november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A magyar parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: mi vagyunk a legnagyobb határon túli kisebbséggel bíró nemzet. Ha ennek a problémának az elismerését sikerül elérni az európai fórumokon, akkor talán nem kell állandó partizánharcot vívni a szomszédos országok politikusaival, hanem evidencia lesz hogy nekünk lehetőségünk, jogunk, - és nem csak mi szempontunkból - erkölcsi és jogi kötelességünk, hogy közreműködjünk az ottani oktatási rendszer támogatásában.

Kövér László hangsúlyozta: nagyon komoly összefüggés van a gazdaság és a megmaradás között, akkor tudják a szülőföldön való megmaradást elősegíteni, ha az egyúttal lehetőség is, azaz a szó legjobb értelmében boldogulni tudnak az ottani magyarok.

A gazdasági fejlesztés, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése a megmaradás és a nemzeti önazonosság megtartásának nagyon fontos eszköze, de ehhez is partnerek kellenek - rögzítette. 

Kövér László arról, hogy lát-e lehetőséget a magyarság fogyásának megállításra vagy esetleg visszafordítására, úgy fogalmazott: ha 500 évre visszatekintünk, másról sem szól a történelmünk, mint a megmaradásról, az identitás megőrzéséért való szakadatlan küzdelemről. Bár egyáltalán nem vagyunk jól, de mégiscsak itt vagyunk, magyarul tudunk beszélgetni a kolozsvári, kárpátaljai, délvidéki magyarokkal és még nagyon sok helyen a világon - emelte ki.

Összegzése szerint erős Magyarország nélkül nincs erős magyar nemzet, életképes határon túli közösség, diaszpóra, ami a megmaradás reményével nézhet a jövőbe. Elsősorban Magyarországot kell megerősíteni, az itt élő magyar közösségnek kell az életerőnek olyan jeleit mutatni, ami - ha ez korábban megvalósult - pozitívan sugárzott ki a határokon túlra - mondta az Országgyűlés elnöke. 

Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában azt mondta: erkölcsi kötelességünk megakadályozni a szórványban élő magyarság fogyását. Úgy fogalmazott, a szórvány magyarságra nagy figyelmet kell fordítani, ezért is indult számos kormányzati program.
A szórványban élők megtartásának egyik legfontosabb feltétele a magyar állampolgárság, "ugyanis ez olyan közjogi kötődést ad a magyar nemzethez, ami generációról generációra megmarad", a másik pedig, hogy úgynevezett "szórvány központokat" kell létrehozni, elsősorban iskolákat, líceumokat - fejtette ki Semjén Zsolt.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar szórvány napja alkalmából, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által a Magyarság Házában vasárnap rendezett konferencián elmondta, hogy a kormányzat különböző programokkal kívánja segíteni a Kárpát-medencében szórványban élő magyarság megmaradását.
Hozzátette, hogy a határon túli magyarság fele, több mint egymillió ember szórványban él.
Az államtitkár a szórványban élő magyarokat segítő programok között említette a Petőfi Sándor programot, amelynek keretében 50 ösztöndíjas segíti művelődésüket, oktatásukat. A Határtalanul program keretében magyarországi, illetve határon túli iskolások látogathatják meg egymást, illetve a Szakképzés éves program nyomán 128 határon túli diák tölthette egy hónapos szakmai gyakorlatát Magyarországon.
A Lehet Más a Politika szerint a szórvány az, amelyet támogatni kell Magyarországról, illetve a határon túl, tömbben élő magyar közösségek részéről is. A párt közleménye szerint a szórványban élő magyar nyelvű kisebbség a többségi nemzetekhez képest hátrányos nyelvi, oktatási helyzetben van, és a leépült intézményrendszerrel folyamatos asszimilációnak, elvándorlásnak van kitéve. 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom