Határon túl

Semjén Zsolt: A Sapientia megtartó erőt jelent nemcsak Erdélyben

Míg a magyar óvoda „az oktatási piramis” alapját jelenti, a Sapientia „a piramis teteje”

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) meghatározó a magyar megmaradás szempontjából, az új kolozsvári épület felújítása és élettel való megtöltése megtartó erőt jelent nemcsak Erdélyben, hanem az anyaországban is, példa és megtartó erő a többi nemzetrész számára is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Kolozsváron.

Semjén Zsolt: A Sapientia megtartó erőt jelent nemcsak Erdélyben
Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja, Tonk Márton rektor, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány elnöke és Kelemen László, a Hagyományok Háza Alapítvány elnöke (b-j) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és az Erdélyi Hagyományok Házának otthont adó, fejújított korábbi Központi Szálló avatóünnepségén Kolozsváron 2024. április 19-én
Fotó: MTI/Kiss Gábor

A politikus az erdélyi magánegyetem Kolozsvár Főterén álló épületének avatóünnepségén vett részt, mely a Sapientia EMTE-n zajló néptáncoktatás helyszíne és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kolozsvári székhelye is egyben. Ezt a magyar kormány támogatásával vásárolta meg és újította fel az egyetemet fenntartó Sapientia Alapítvány.

Semjén Zsolt beszédében a magyar kormány nevében gratulált és köszönetet mondott az elvégzett munkáért. Rámutatott: gratulációval azért tartozik, mivel leleményességre volt szükség ahhoz, hogy az épület újra „a miénk legyen”, de az építkezésért és az épület élettel való megtöltéséért is gratuláció jár. Köszönettel pedig azért tartozik a magyar kormány, „mert mindez példa és megtartó erő a többi nemzetrész számára is” – jelentette ki a korábbi Központi, majd Melody Szálló felújított épületére utalva.

Rámutatott: a Sapientia a magyar kormány számos sikeres projektjének a sorába illeszkedik, kiemelkedik ezek közül, „mint nemzetmegtartó erő”. Egyrészt földrajzi hálózatot jelent: Székelyföldtől Kolozsvárig jelen van a magyarlakta területeken, ezekbe „életet visz” és „egész Erdélyt összegyűjti”. A teljességre való törekvés a tudományterületekben is tetten érhető, ezek tág spektrumát fedi le – mondta.

„Három szempontból is azt gondolom, hogy a Sapientia meghatározó a magyar megmaradás szempontjából mint egyetem” – jelentette ki Semjén. Közölte: versenyképes tudást ad, és ezáltal megélhetést biztosít az erdélyi magyarság számára, de tudományegyetem és a nemzet egyesítése szempontjából is fontos, hogy legyen egy egységes tudományos magyar nyelv a Kárpát-medencében.

Nemzetpolitikai célokat is szolgál, míg a magyar óvoda „az oktatási piramis” alapját jelenti, a Sapientia „a piramis teteje”. Erdélyben a teljes magyar nyelvű „oktatási piramis” megvan, és ez jelenti a megmaradást a magyar nemzet számára – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Arról is szólt, hogy „sapisnak” lenni, oda tartozni sajátos szolidaritást jelent, a Sapientia „otthon vagyok-érzést” biztosít. „A Sapientián mi, magyarok otthon vagyunk, itt, Kolozsvár Főterén, a Melodyban itthon vagyunk. Mi itt, Kolozsváron itthon vagyunk” – összegzett.

Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke betakarítási ünnephez hasonlította az épületavatót, hangsúlyozva: a közösség hálával tartozik a beért gyümölcsért. Felidézte: az ingatlant a katolikus státustól vették el a román hatóságok, és az, hogy a magyar állam megvásárolta és finanszírozta a felújítását, olyan csoda, amelyet biztos, hogy nem csak emberek akartak.

Az ajándék hálára kell sarkalljon, de ez nem visszafizetés kell legyen. „Mindenki látni szeretné, hogy ez az épület az erdélyi magyar közösséget erősíti abban, hogy megmaradhasson szülőföldjén. Az anyaország ezzel az adománnyal közösséget vállalt velünk, éppen ezért a mi helyes viszonyulásunk ehhez, hogy önmagunkat adjuk mi is ebbe a közösségbe” – fogalmazott.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke történelmi pillanatnak, szimbolikus térfoglalásnak nevezte az épületavatót, hogy a magyarság visszakapta ikonikus épületét.

Felidézte: 1987-ben, elsőéves egyetemistaként sörözni ment először a Melodyba, amikor egy, a kommunista hatóságok által Kolozsvárra telepített, munkahellyel és lakással ellátott moldvai román férfi első fizetésnapján ünnepelni hívta őket. „Ez volt a hosszú nyolcvanas évek, ahol minden a lakosságarány megváltoztatására, közösségünk szétverésére irányult” – emlékeztetett.

A rendszerváltozás óta eltelt 34 év legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy a magyar közösség minden nehézség, megpróbáltatás, külső akadályoztatás ellenére életben tudta tartani a reményt, tudta alakítani saját sorsát, építeni a közösséget. A 2024-es választási évre utalva elmondta: most is fel kell mutatni, hogy „erős közösség vagyunk”.

Tonk Márton rektor arról beszélt, hogy a Sapientiának „stratégiai tervei” vannak, akár egykor a középkori Kolozsvár, négy épületével az egyetem is kapukat nyit minden égtáj felé.

Kelemen László, a Hagyományok Háza Alapítvány elnöke rámutatott: a magyar népi kultúrában „Erdély egy hiteles hely”, nem lehet hagyni, hogy elvesszen.

Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánja azt a felemelő érzést idézte fel, amikor a felújított homlokzaton újra feltárult az egykori Központi Szálló – Hotel Central felirat.

Az épületen külső és belső felújítási munkálatokat végeztek a pincétől a tetőszerkezetig, belső udvarig. Új funkciókat kapott, a pince táncháznak, rendezvényeknek is otthont ad, táncstúdió és konferenciaterem, vendégszobák is vannak benne. A beruházás teljes értéke áfa nélkül mintegy hatmillió lej (474 millió forint) volt.

A kétemeletes épület 1830-ban épült a Főtér északkeleti sarkán, a Bánffy-palota mellett. Kezdetben pénzintézet és üzletek működtek benne, majd szállodává alakították, Jókai Mór, Johannes Brahms és Liszt Ferenc is vendége volt.

Kapcsolódó írásaink