Határon túl

Novák Katalin: A szétszakított testű magyarság lélekben mégis együtt tud lenni + VIDEÓ

A szétszakított testű magyarság lélekben mégis együtt tud lenni – mondta Novák Katalin köztársasági elnök vasárnap az új marsdeni magyar református templom szentelésén Ausztráliában.

Novák Katalin: A szétszakított testű magyarság lélekben mégis együtt tud lenni + VIDEÓ
Novák Katalin köztársasági elnök az új marsdeni magyar református templom szentelésén Ausztráliában
Fotó: Facebook/Novák Katalin

A köztársasági elnök templomszentelési istentiszteleten mondott beszédet, valamint részt vett a felújított Magyar Ház avatásán Marsdenben.

Novák Katalin megköszönte a résztvevőknek, hogy ápolják és gazdagítják magyarságukat, a magyar nyelvet, és hogy a gyermekeiknek is továbbadják mindezt a templomi, gyülekezeti és kulturális közösségeikben és leginkább a családjaikban.

A magyarság bölcsője a család, ugyanúgy, ahogy a szuverenitásunk és a hit bölcsője is a család – hangsúlyozta.

Novák Katalin emlékeztetett: a magyar közösség összefogott annak érdekében, hogy megmutassa, itt Ausztráliában is nemcsak magyar jelen, hanem magyar jövő is van.

Nyugat-Európában és a világ számos részén templomokat bontanak el, rombolnak le vagy éppen használnak más célra, mint az Isten imádása – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: a magyarok azonban templomokat újítanak meg és új templomokat építenek.

„Új templomokat építünk Magyarországon, új templomokat építünk szerte a Kárpát-medencében” – mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: az elmúlt 10 évben 3200 templomot újítottak fel a magyarlakta területeken, és 200 új templomot építettek.

A köztársasági elnök elmondta: együtt szeretett volna ünnepelni az ausztráliai magyarsággal. „Az összetartozásunk alapja a magyarságunk, az anyanyelvünk, a közös keresztény hitünk, ez köt össze bennünket, ez adja összetartozásunkat” – hangsúlyozta.

Objektum doboz

Balog Zoltán püspök, aki az istentiszteleten igét hirdetett, a közmédiának elmondta: a vasárnap felszentelt templom „az itteni magyarok áldozatkészségéből épült, 80 százalékban ők finanszírozták”. Hozzátette: már 2019-ben elkészült, de a pandémia miatt elhúzódott a hivatalos átadása. Az Összetartozás nevet viselő templomot ezért a reformáció alkalmából szentelik fel – tette hozzá.

Kiemelte, hogy mivel a magyarság a világban szétszórva él, fontos tartani egymással a kapcsolatot, figyelni egymásra. „Itt lehet tanulni azt, hogy a magyarságért áldozatot kell hozni” – hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: az emberek itt készek erre, amikor a hétvégén is tanítják a gyermeküket a vasárnapi magyar iskolában magyarul, amikor a kultúrájukat átadják vagy éppen több száz kilométert utaznak, hogy együtt tudjanak a saját anyanyelvükön imádkozni. „Ez egy megható érzés, amit szeretnénk hazavinni és megosztani az otthoniakkal” – fogalmazott Balog Zoltán.

Kapcsolódó írásaink