Határon túl

Felújított műemlék templomokat adtak át Erdélyben

Öt, a magyar kormány támogatásával, a Rómer Flóris Terv keretében felújított római katolikus műemlék templomot szenteltek fel és adtak át vasárnap Erdélyben.

Felújított műemlék templomokat adtak át Erdélyben
Az erdélyi Szentdemeter magyar támogatásból, a Rómer Flóris-terv keretében felújított temploma
Fotó: Facebook/Teleki László Alapítvány

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyéhez tartozó értékes műemlék épületek teljes körű felújítása idén fejeződött be a Teleki László Alapítvány felügyelete alatt. A Maros megyei Szentdemeter, Székelybő, Názna-Marosszentkirály, a Hargita megyei Csíkrákos és a Hunyad megyei Nagyág templomát ünnepi szentmisén szentelték újjá az Építési és Közlekedési Minisztérium és az alapítvány képviselőinek jelenlétében.

A központi szentmisét Szentdemeteren tartották, ahol Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök adott hálát a felújításért.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára beszédében azt hangsúlyozta: sziklára, megfelelő alapra kell építeni a házat és a hazát is. Meglátása szerint ez a biztos alap a közösség, ami a nemzetépítéshez, templom-helyreállításhoz is kell, ezért támogatja a magyar kormány a Kárpát-medencei műemlékek felújítását.

Rámutatott, hogy a támogatáson túl egy új védelmi és ösztönzőrendszert is megteremtettek, az új átfogó építési és örökségvédelmi törvényt ősszel fogadhatja el a parlament. „Ebben olyan műemlék-nyilvántartás felállítását írjuk elő, ami a teljes Kárpát-medence magyar vonatkozású műemlékállományát feldolgozza annak minden pontos részletével” , jelentette ki, hozzátéve: ennek köszönhetően minden magyar többet tudhat meg a műemlékekről, ami arra ösztönözheti, hogy felkeresse őket.

Kitért arra is, hogy a templom nemcsak műemlék, hanem a magyarság megmaradásának szilárd alapja Erdélyben és máshol is. „Összetartozásunk üzenetét is jelentik ezek az épületek” – fogalmazott az államtitkár, emlékeztetve, hogy Szentdemeter a magyarság végpontja volt minden időkben, innen kezdődik a szász vidék.

Hozzátette: annak is üzenete van, hogy míg Európa-szerte templomokat zárnak be, rombolnak le vagy kocsmát nyitnak benne, addig a Kárpát-medencében felújítják ezeket, mert „ezek a falak és az Istenhez fordulás tartotta meg a magyarságot”, és ezek jelentik a jövőt. Köszönetet mondott a szakembereknek, és további műemlékek felújítását ígérte.

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója emlékeztetett arra, hogy 1999 óta foglalkoznak a határon túli műemlékek megmentésével. A felújítás azért fontos, mert a felépített kövek etnikai környezete megváltozhat, de a magyarság egykori jelenlétét bizonyítják, a könnyen eltűnő levéltári dokumentumoknál is jobban.

„A köveket nem lehet ilyen könnyen eltüntetni, de bizony, ha nincs tető a templom fölött, a kövek is összeomolhatnak” – mondta az igazgató, aki szerint ezért kell a magyar kormánynak segíteni a felújítást. Felidézte: a nagyági templom egy aranybánya munkaközösségét szolgálta, mára dévai magyarok népesítik be újra. Hangsúlyozta: ez is jelzi, hogy a munkának értelme van, és folytatni kell.

A templom és a hit megtartásának fontosságát hangsúlyozta Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök, Varga András Adorján, Balavásár község polgármestere és Móring József Attila, a testvértelepülés Somogyvár országgyűlési képviselője is. A gyulafehérvári érsekség részéről Veres Stelian gazdasági igazgató mondott köszönetet.

A felújítás folyamatát ismertető Kiss Lóránd falképrestaurátor elmondta: a 13. századi templomhajónak két pici ablakát, bejáratát is megtalálták, amit részben láthatóvá is tettek. A késő gótikus stílusban készült falképek is láthatók, míg a padló, az üvegablakok és a barokk oltárkép felújítása még hátravan.

A vasárnap átadott római katolikus templomok a 13-18. századból valók, különleges középkori elemekkel rendelkeznek.

Kapcsolódó írásaink