Gazdaság

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

Kisüzemi ültetvények

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletekben. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

 A szelídgesztenye Magyarországon is honos, azonban nagyon igényes, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a börzsönyi termesztőtájakon. A mogyoróhoz hasonlóan jellemzően kisüzemi növény. Mint azt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tegnap közölte, az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.
Az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe mindössze 215,5 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat-dunántúli megyékben helyezkednek el. A szelídgesztenye perspektivikus gyümölcsfaj, termesztése azonban kockázatos a potenciális betegségei miatt. Az országos éves termésmennyiség kétszáz-ötszáz tonna, mely a kis számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 1000–2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.