Gazdaság
Zöld utat kaphatnak az uniós pályázatok
Seszták Miklós miniszter szerint a magyar külkereskedelmi bank megszerzése a gazdaság függetlenné válásának fontos lépése
A tárcavezető a programok népszerűsítésére biztost nevez ki (Fotó: Kövesdi Andrea)
Már csak az EU jóváhagyására vár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), s valószínűleg szeptember vége, október eleje környékén kiírhatja az uniós pályázatokat – mondta el Seszták Miklós a Gazdasági Rádiónak. A tárcavezető az interjúban kifejtette, a korábbi tájékoztatáshoz képest ez az időpont egy kicsit távolabbi. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, nemrégiben Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára azt mondta, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében az első pályázatok már nyár végén, ősz elején megjelenhetnek. Seszták Miklós közölte azt is, hogy a közvetlen brüsszeli pénzek kezeléséért is az NFM felel majd. Egyfelől összefognák azokat, másrészt kineveznének egy miniszteri biztost, aki népszerűsítené a pályázatokat, „hogy minél többen tudjanak erről, és minél többen pályázzanak”. Mindez azt jelenti, hogy az uniós tenderek megpályázhatóságát is az NFM koordinálná.
Az állami tulajdonszerzésekkel kapcsolatban Seszták Miklós úgy fogalmazott, hogy a közműcégek vannak napirenden, jelenleg azokat figyelik. Folyamatosak a tárgyalások a Bombardier–MÁV Kft.-vel, közel járnak a megállapodáshoz, s hamarosan a kormányülésen is döntés születhet a felvásárlásról. A Magyar Villamos Művek Zrt. teljes körű felvásárlása kiemelt stratégiai szempont, hiszen annak teljesülése után bizonyos akvizícióknál, fejlesztéseknél, munkáknál nem kell majd közbeszerzési pályázatot kiírni, „hiszen állami cégeknél erre van lehetőség” – fejtette ki a miniszter.
A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) felvásárlásának előkészítésében nem vett részt az NFM, de a lebonyolítás befejezésében már igen, s a döntés azért az MKB-ra esett, mert az volt eladó – foglalta össze a Portfolio a miniszter szavait, aki szerint „a bank megszerzése a magyar gazdaság függetlenné válásának oszlopos lépése volt, hiszen így ötven százalék fölé nőtt a bankrendszerben a magyar tulajdoni arány. Azokat a célokat, amelyeket esetleg a pénzügyi szektor esetében kellene a kormánynak megvalósítania, akkor sokkal egyszerűbb megtenni, ha van egy ilyen tulajdoni arány ” – magyarázta Seszták Miklós. Az MKB bevonásával a kis- és középvállalatok finanszírozását is jobban támogathatják: a növekedési hitelprogramon felül egy újabb szegmenssel is beléphetnek a piacra.