Gazdaság
Visszakaphatják otthonukat az eladósodott családok
Fónagy János: A volt tulajdonosok a kedvezményes, egyösszegű visszavásárláson kívül kérhetnek részletfizetést, de bérlőként továbbra is az ingatlanban maradhatnak
– A napokban közölték, végérvényesen megoldódni látszik a devizahitelesek válsága, miután megnyílt a lehetőség arra, hogy rendkívül kedvezményes formában vissza lehet vásárolni az ingatlanokat. Milyen értesítést kaptak, illetve kapnak az érintett családok a Nemzeti Eszközkezelőtől?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy részese voltam annak, amikor 2011-ben leraktuk a program alapjait, illetve létrehoztuk az Eszközkezelőt. A kormány tavaly év végén döntött arról, hogy a korábban bajba jutott devizahitelesek a program keretében kapják vissza lakásukat, házukat. A kedvezményes ajánlat több mint harminckétezer ingatlant és közel százötvenezer embert érint, akik a 2011-ben létrehozott Eszközkezelő segítségével úgy menekültek meg a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonukban maradhattak.
– Mire kell felkészülniük az ügyfeleknek?
– A programba bekerült valamennyi érintett írásban kap legkésőbb március 31-ig egy részletes, névre szóló levelet. Ebben az Eszközkezelő személyre szóló tájékoztatást ad arról, hogy az érintett milyen feltételek mellett, konkrétan milyen összegért vásárolhatja vissza otthonát. A levél kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell nyilatkozni arról, hogy egy összegben vagy részletben vásárolják vissza az ingatlant, és dönthetnek úgy is, hogy továbbra is bérlőként maradnak a lakásban.
– Hogyan állapítják meg a vételárat?
– A levelek részletesen tartalmazzák, milyen lehetőségek állnak a volt tulajdonosok előtt. Egyösszegű vétel esetén az ingatlan ára megegyezik az Eszközkezelő által az ingatlanért kifizetett korábbi vételárral. Vagyis nem a jelenlegi piaci árakon juthatnak hozzá ismét a családok a lakásukhoz, hanem annyiért, amennyiért a társaság annak idején megvásárolta. Ez a vételár ráadásul tovább csökken a bérlők által 2018. december 31-éig kifizetett bérleti díjjal. Ezen felül egyösszegű vásárlás esetén, ha az ingatlan Budapesten, a fővárosi agglomerációban vagy megyei jogú városban található, további tizenöt, más vidéki városban huszonöt, egyéb településen harmincöt százalékkal csökken a vételár. Mindezen felül az ügylet során az állam semmilyen kamatot nem számol fel, és a tulajdonszerzés kapcsán felmerülő anyagi és eljárási kötelezettségeket is átvállalja.
– Ha ilyen kedvezményes formában lehet hozzájutni az otthonhoz, miképpen lehet garantálni, hogy a lakás továbbra is a család tulajdona maradjon? Vagyis azt, hogy ne az üzleti érdekek kerüljenek az előtérbe?
– Egyösszegű visszavásárlás során, a településekre vonatkozó százalékos kedvezmények igénybevétele esetén az ingatlanra ötévi elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzünk be.
– Mik a feltételek a másik két lehetőség esetében?
– Részletfizetésnél a vételár ugyancsak megegyezik az eredetivel. Itt is az addig kifizetett bérleti díjjal csökken a végösszeg, és nincs kamat. A havi törlesztőrészlet megállapítása pedig a jelenleg fizetett bérleti díj figyelembevételével történik, amely átlagosan 11160 forint. Részletvétel esetén az állam maximum harminc éves futamidőt tesz lehetővé. A harmadik választási lehetőség, hogy az ügyfél továbbra is bérlő marad az eddigi feltételek mellett. Arra kérünk mindenkit, hogy a tájékoztató levél kézhezvételétől számított hatvan napon belül mindenképpen nyilatkozzanak arról, melyik lehetőséget kívánják igénybe venni.
– Mi történik akkor, ha nem válaszolnak a levélre?
– Abban a nem várt esetben, ha valaki nem együttműködő és semmiről nem nyilatkozik, akkor a törvény szerint emelt lakbért kell majd fizetnie. Látva ugyanakkor az érdeklődést, bizakodó vagyok, hogy ezzel az egyszeri, rendkívül kedvezményes visszavásárlási lehetőséggel sokan élnek majd.
– Nyilván sokakat váratlanul ér az ilyen megkeresés, és ilyen rövid idő alatt nehéz dönteni egy ennyire fontos kérdésben. Milyen segítséget tudnak ebben a helyzetben nyújtani?
– Természetesen biztosítjuk a szükséges feltételeket és minden tájékoztatást megadunk ahhoz, hogy az érintettek a megadott határidőn belül kellő körültekintéssel dönthessenek. Az Eszközkezelő ennek érdekében megerősített telefonos ügyeletet tart, és a Belügyminisztérium együttműködésének köszönhetően kétezerháromszáz településen a helyi önkormányzatnál is lehet érdeklődni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kedvezményes ajánlattal az egyösszegű vétel esetén nemcsak a bérlő, hanem a közvetlen hozzátartozók is élhetnek. Ha valaki hitelt venne fel, de nem hitelképes, akkor a közeli hozzátartozója is megvásárolhatja az ingatlant. Tehát minden intézkedés azt szolgálja, hogy a családok visszakapják az otthonukat.
– Az otthonvédelmi akcióterv 2011-ben indult. Összefoglalná röviden, honnan indultak, és milyen intézkedéseket tettek a devizahitelesek érdekében? A mostani lépéssel lezárul a folyamat?
– A 2002 és 2010 között regnáló szocialista-liberális kormányzat számos súlyos intézkedései között megszüntette az otthonteremtési célú, kedvezményes lakáshitelezést. Ezzel belekényszerítették az embereket a devizahitelekbe, aminek az lett a keserű következménye, hogy 2010-re nemcsak az állam és az önkormányzatok, hanem a családok is eladósodtak, vagyis nem csökkentek, hanem növekedtek a terheik. A kormány 2010 után a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében számos intézkedést hozott. Befagyasztottuk a devizahitelezést, bevezettük az árfolyamgátat, lehetővé tettük a végtörlesztést, a forintosítással lezártuk a devizahitelezés korszakát, és elszámoltattuk a bankokat. Ezek mind olyan segítségek, amelyekkel összesen több mint egymillió család otthonát mentettük meg. A 2011-ben létrehozott Nemzeti Eszközkezelő egyike volt ezeknek a mentőöveknek. A családok bérlőként bent maradhattak az ingatlanukban, így nem veszítették el azt. Így összesen közel harmincnyolcezer otthont, családot, és több mint százötvennégyezer embert tudtunk megmenteni.
– Ez a program, mármint a lakások visszavásárlása, mennyi pénzbe került az államnak?
– Az ingatlanvásárlásra az indulás óta – ez 2018. novemberi adat – százharminchét milliárd forintot költöttünk el. Ezzel több mint háromszázhuszonnégy milliárdnyi hitelintézeti követelés megfizetése alól mentesültek az adósok.
– Mi lesz a Nemzeti Eszközkezelővel, ha megoldódnak az adósok problémái?
– A program lezárult, ugyanakkor az Eszközkezelő idén még nagy feladatok elé néz, hiszen a visszavásárlási folyamatot a társaság bonyolítja le.
– Az ócsai szociális lakóparkban élőknek mi lesz a sorsuk?
– A január 1-jével hatályba lépett törvény szerint az ócsai lakóparkban lévő ingatlanok átkerültek Ócsa önkormányzatának tulajdonába. Ennek oka kézenfekvő: a szociális bérlakások üzemeltetése alapvetően önkormányzati feladat.
– Vidéken lényegesen nagyobbak a kedvezmények, mármint ami az egyösszegű vásárlást illeti. Miért döntöttek így?
– Amióta a Fidesz-KDNP kormányzati feladatokat lát el, szinte minden intézkedésünket átszőtte, hogy megőrizzük a vidék lakosságmegtartó képességét, javítsuk létezési feltételeit, ezzel is támogatva a kistelepülési életformát. A kormány célja társadalmi érdek is egyben, hogy segítsük a nehéz anyagi helyzetben lévőket annak érdekében, hogy minden család saját otthonban élhessen.