Gazdaság
Visszaesett a lakáspiaci lendület
A vidéki ingatlanárak közelítik a budapestieket, de hosszabb távon mindenképpen lassulhat az áremelkedés
A múlt évben konszolidálódás jeleit mutatta a magyarországi lakáspiac, ami abból is látható, hogy az adásvételek száma az előzetes adatok alapján 2,2 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi, kilencszázalékos bővülés után – jelezte lapunknak az Ingatlan.com a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb előzetes jelentésére épülő elemzése. Ebből kiderül, bár nincsenek még végleges adatok, tavaly összesen százötvenezer lakásadásvétel történhetett.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, az egész éves adatok is megerősítik, hogy a vidéki lakáspiac megkezdte a felzárkózást Budapesthez a drágulás terén. A fővárosban a statisztikai hivatal adatai szerint tavaly a használt lakások átlagos négyzetméterára 415 ezer forint volt, amely jelentős, 15 százalékos drágulást jelent, bár ez lényegesen elmarad az egy évvel korábbi, 24 százalékos áremelkedéstől. Miközben a fővárosban érezhetően lassult a drágulás, vidéken felpörgött a piac. A megyeszékhelyeken az egy évvel korábbi 11 után 13 százalékkal, kétszázötezer forintra, míg a kisebb városokban hatról hét százalékra nőtt az áremelkedés, ez pedig 147 ezer forintos átlagos négyzetméterárat hozott.
A tavalyi adatok szerint a fővárosban még mindig a harmincmillió forint jelenti a lélektani határt, mivel a lakásvásárlók 75 százaléka ennél olcsóbb lakóingatlant keres, és a tavaly eladott lakások nyolcvan százaléka kelt el ez alatt. Az ország többi részén is megfigyelhető lakáspiaci lélektani határ: a megyeszékhelyeken a 15,5 millió, más városokban pedig a 14,5 millió forintnál olcsóbb lakások adták a tavalyi teljes forgalom nyolcvan százalékát. A községekben megfigyelhető lélektani értékhatár hétmillió forint volt.
Balogh László elmondta, hogy a lakáspiac lendületének visszaesése még nem jelent irányváltást, tehát az elkövetkezendő időszakban még nem várható az árcsökkenés, viszont tovább enyhülhet az áremelkedés üteme, és erősödhet a vevők alkupozíciója.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, az egész éves adatok is megerősítik, hogy a vidéki lakáspiac megkezdte a felzárkózást Budapesthez a drágulás terén. A fővárosban a statisztikai hivatal adatai szerint tavaly a használt lakások átlagos négyzetméterára 415 ezer forint volt, amely jelentős, 15 százalékos drágulást jelent, bár ez lényegesen elmarad az egy évvel korábbi, 24 százalékos áremelkedéstől. Miközben a fővárosban érezhetően lassult a drágulás, vidéken felpörgött a piac. A megyeszékhelyeken az egy évvel korábbi 11 után 13 százalékkal, kétszázötezer forintra, míg a kisebb városokban hatról hét százalékra nőtt az áremelkedés, ez pedig 147 ezer forintos átlagos négyzetméterárat hozott.
A tavalyi adatok szerint a fővárosban még mindig a harmincmillió forint jelenti a lélektani határt, mivel a lakásvásárlók 75 százaléka ennél olcsóbb lakóingatlant keres, és a tavaly eladott lakások nyolcvan százaléka kelt el ez alatt. Az ország többi részén is megfigyelhető lakáspiaci lélektani határ: a megyeszékhelyeken a 15,5 millió, más városokban pedig a 14,5 millió forintnál olcsóbb lakások adták a tavalyi teljes forgalom nyolcvan százalékát. A községekben megfigyelhető lélektani értékhatár hétmillió forint volt.
Balogh László elmondta, hogy a lakáspiac lendületének visszaesése még nem jelent irányváltást, tehát az elkövetkezendő időszakban még nem várható az árcsökkenés, viszont tovább enyhülhet az áremelkedés üteme, és erősödhet a vevők alkupozíciója.