Verseny helyett együttműködés

– A visegrádi négyek mindegyike alapoz a gépjárműiparra. A mostani megállapodás alkalmas arra, hogy elsimítsa a versenyellentéteket?

– Versenyben is vagyunk, de rá kell jönni arra, hogy együttműködés nélkül nehéz megugrani a mostani szintet. A kutatás-fejlesztés ilyen terület: nem érdemes beruházni mindenhol ugyanabba a fejlesztési programba, érdemes koncentrálni a kapacitásokat, főleg a humán munkaerőt, ezzel eredményesebbek lehetünk.

– A szándéknyilatkozatok öltenek konkrét együttműködésben formát?

– Ez még csak a keret. Amikor hazánk a visegrádi négyek soros elnöke lesz, olyan kezdeményező erő leszünk, amely felgyorsítja az együttműködést.

– A digitális átállásához szükséges magasan képzett munkaerőből hiány van. Várható program ezen munkavállalók hazacsábítására?

– Nem. Bízunk benne, hogy a növekvő bérek teremtik meg erre az alapot. Fontos szempont a vásárlóerő-paritás vizsgálata is: például egy nyugati bér nem biztos, hogy ad olyan életminőséget, mint egy hazai magas bér.

– A minimálbér-emelés az alacsony jövedelműeknek jó, a magasan képzett munkaerő nem ebbe a kategóriába tartozik.

– Úgy látom, a munkáltatók is elfogadták, hogy a jó munkaerőt meg kell tartani. Van évente hat-nyolc százaléknyi nettó béremelkedés, erre a folyamatra rásegítünk a járulékcsökkentéssel, hogy a magas fizetésűek is jól járjanak.

– Sokan panaszkodtak, hogy a cégeket „agyonverheti” a béremelés.

– Az alacsony bérekre alapozott gazdaság korszakának vége. Akinek a versenyelőnyét az adja, hogy nyomott béreken foglalkoztat, annak hosszú távon nincs esélye.

– Lesznek adminisztratív eszközök, hogy a munkáltatók a járulékcsökkentésből eredő többletet biztosan kiadják munkabérként?

– Ezt az élet kényszeríti ki. Nem gondolom, hogy egy vállalat számára komoly kihívást jelentene.