Varga: egyre hitelesebb a magyar kormány brüsszeli megítélés szerint

Az európai és a magyar gazdaság szereplői túljutottak a válságon, ma már nem a múltra kell reflektálni, hanem a jövő felé kell nézni – mondta a nemzetgazdasági miniszter az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának tanácskozásán. Varga szerint a magyarországi események bizonyítják: működhet olyan modell, ahol a szerkezetváltás folyamata nem áll szemben a társadalmi stabilitással.

 Az Európai Bizottság május közepén kiadott, az egyes tagállamokra vonatkozó jelentésében öt ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára, az alelnök és a nemzetgazdasági miniszter többek között ezekről egyeztetett csütörtökön az Országházban.

 A megbeszélés után Varga Mihály elmondta: az egyik vitás kérdés a magyar kormány és az Európai Bizottság között a közmunkaprogram. Magyarország ezt egy sikeres programnak tartja, az ebben résztvevők 13 százalékának sikerült visszatérnie a munkaerőpiacra - mondta a miniszter. Ahogy azt 2010-ben ígértük, segély helyett munkát kívánunk adni mindenkinek - tette hozzá. Kitért arra, hogy az adózási rendszert illetően szintén eltérnek az álláspontok. A magyar kormány álláspontja világos: nem kíván változtatni az egykulcsos, arányos adórendszeren, mert ez beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hozzájárult a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatottság bővüléséhez - mondta.

Valdis Dombrovskis elmondta: jól fejlődik a magyar gazdaság, a 3,6 százalékos tavalyi GDP-növekedés a második leggyorsabb volt az Európai Unióban. A magyar kormány jövő évre vonatkozó előrejelzése derűlátóbb, mint az Európai Bizottságé – mondta. Hozzátette, tárgyaltak arról, szükséges-e kiigazítás az idei és a jövő évi magyar költségvetésben. Az Európai Bizottság szerint idén a GDP 0,5 százalékának, 2016-ban a GDP 0,6 százalékának megfelelő kiigazításra lesz szükség a strukturális hiány tartásához. A magyar kormány vitatja ezt.

Az Európai Bizottság alelnöke - aki az euróért és a szociális párbeszédért felelős biztos is egyben - elmondta: tárgyaltak még a magyar gazdaság versenyképességét érintő más tényezőkről. Ezek közül kiemelte, hogy - sok más tagállamhoz hasonlóan - Magyarországon is helyre kell állítani a banki hitelezést. Az MTI kérdésére, hogy Brüsszel egyik ajánlását lehet-e úgy érteni, hogy az Európai Bizottság szorgalmazza a magyarországi kereskedelmi bankokban szerzett állami tulajdonrész mielőbbi megszüntetését, az alelnök elmondta: az a cél, hogy a bankszektor minden tagállamban ellássa a feladatát. Magyarországon ezt több tényező nehezíti, ilyen a bankszektorra kivetett különadó vagy a nem teljesítő hitelek magas aránya. Emlékeztetett, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy az állam idővel megválik a kereskedelmi bankokban szerzett tulajdonrésztől, az Európai Bizottság bátorítja erre a magyar kormányt - fogalmazott.