Varga Mihály: csekély a görög válság hatása Magyarországra

Banai Péter Benő példaként említette a több mint 20 százalékos görög, és a 7 százalékos magyarországi munkanélküliséget, valamint a GDP-arányosan 180 százalékos görög, és a 2011 óta folyamatosan csökkenő, 2014 végén 77 százalék alatti magyar államadósságot.

Jelentős mértékű eséssel kezdtek a nyugati tőzsdék hétfőn. A DAX öt százalékos mínuszban nyitott, de a nap folyamán ennek jelentős részét, felét le is dolgozta. A BUX 14.30 órakor 21 720,66 ponton állt, ami a kezdeti két százalékos esés után 0,4 százalékos  mérséklődésnek felel meg. Az állampapír hozamok is megugrottak, a görög kötvények árai 20-30 százalékkal is gyengültek. A magyar piacon visszafogottabb volt a csökkenés, a tízéves állampapír hozama 3,8 százalékról 4 százalékra növekedett. A befektetők kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak, és ahogy korábban is, ez a dollár és a svácji frank erősödését eredményezte, valamint a német és amerikai állampapírok hozamának meredek esését. Ami a forintot illetti, ott kismértékű gyengülést regisztráltak, az euróval szemben a forint a 315-os szintet tesztelte, ami egyszázalékos értékvesztés és öthónapos mélypont. A dollárral és a frank is három egységgel feljebb került. 

Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa piacai valamelyest megszenvedték ugyan hétfőn a görögországi tőkekorlátozások bejelentése utáni első kereskedési napot, de a veszteségek nem nevezhetők különösebben jelentősnek. A Capital Economics elemzői mindaddig viszonylagos derűlátással ítélik meg a közép-európai részvény- és devizapiacok kilátásait, amíg a görög válság járványhatásait sikerül kordában tartani. A ház szerint a meglehetősen lanyha hétfői piaci reakció fő tényezője valószínűleg az, hogy a térség gazdaságainak csekély közvetlen kapcsolatai vannak a görög gazdasággal, és úgy tűnik, hogy a válság Görögországra korlátozódik.

 Londoni elemzők: befejeződhet az MNB enyhítési ciklusa

A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a görögországi helyzet közép- és kelet-európai járványveszélyéről összeállított hétfői értékelésükben ugyanakkor tartós piaci nyomás esetére is valószínűtlennek nevezték, hogy az MNB monetáris szigorításba kezdene az idei év vége előtt, tekintettel az infláció várható alakulására, és arra, hogy a forintárfolyam inflációs átszűrődési rátája jelentősen csökkent az utóbbi években. Az RBS londoni elemzői szerint az MNB intervencióra szánhatja el magát, ha a forint néhány napon belül a 325-330 forint/eurós sávba gyengülne, de ha ugyanez néhány hét alatt menne végbe, a ház szerint a magyar jegybank nem feltétlenül interveniálna.