Gazdaság

Varga Mihály: Teljesülhet a tervezett 2,5 százalékos növekedés

Elemzők: Az egész éves gazdasági teljesítményt is javíthatja a vártnál jobb GDP adat

A gazdaság növekedési lendülete továbbra is tart, és ha nem lesz váratlan gazdasági sokk, akkor a bruttó hazai termék gyarapodásának mértéke tartható lesz – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a második negyedéves GDP-adatot kommentálva.

Varga Mihály 20160813
Varga Mihály (Fotó: Hegedüs Róbert)

Remélhetően a gazdaság erősödésének dinamikája tovább erősödik a második fél évben, és ez a lendület jó ideig kitart, megfelelően a kormány várakozásainak – mondta tegnap a nemzetgazdasági miniszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a bruttó hazai termék (GDP) adatát kommentálva. Varga Mihály kiemelte: a 2,6 százalékos második negyedévi ütem jóval meghaladja a várakozásokat, a szaktárca ugyanis 1,9-2 százalékkal, a piaci elemzők pedig 2,1 százalékkal számoltak. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban nagyobb volt a bővülés, mint amire a kormányzat számított.

A termelési adatok alapján az látható, hogy a második negyedévben a gazdaság szinte valamennyi ágazata jól teljesített. Ideértve az ipari, a mezőgazdasági, illetve a szolgáltatói szektor eredményeit is. Ez azonban az ipar egyik alágazatáról, az építőiparról még nem mondható el – hangsúlyozta Varga, hozzátéve: amennyiben a visszahúzó hatások csökkennek, akkor nem kell változtatni a 2,5 százalékos növekedési előrejelzésen. A miniszter úgy látja, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az áfacsökkentés lökést adhat az építőiparnak. A vizsgált időszakban egyharmadával több lakásépítési engedélyt adtak ki, 12 ezer darab csok-igénylés már van – mondta.

A növekedéshez a keresleti oldalon jelentősen hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom első félévi mintegy hatszázalékos bővülése, amelyben szerepe volt a foglalkoztatás növekedésének. A fogyasztást a bérek emelkedése mellett a visszafogott inflációs környezet és a kedvező foglalkoztatási adatok is jelentős mértékben erősítették; ez utóbbit jól szemlélteti, hogy a második negyedévben mintegy 140 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás éves alapon. Magyarországon erőteljes bérfelzárkóztatás valósul meg, ami a kormány számára sürgetővé teszi a munkaerő átstrukturálását, az átképzések felgyorsítását. A reálkeresetek utoljára 2012-ben csökkentek, 2013 óta gyorsuló ütemben növekednek, idén január–május között 7,5 – a közfoglalkoztatás nélkül 8,2 – százalékkal emelkedtek – emelte ki a tárcavezető.

A 28 uniós tagállam a második negyedéves alapon 0,4, éves alapon 1,8 százalékkal növekedett, amit a magyar bővülés jócskán meghalad.

Varga Mihály összegzésképp kijelentette: az idei év második felében a GDP növekedése érdemben és fenntarthatóan gyorsulhat.



Erősebb lett a gazdaság növekedése
A GDP 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – nem vezetett a lakosság eladósodásához A több fogyasztás

A bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 0,9 százalékos emelkedés után – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedés üteme több elemzőt is meglepett.
9 20160813
A magyar gazdaság a második negyedévben 2,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest az első negyedévi 0,9 százalékos emelkedés után – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap. Az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint azt követően, hogy 0,7 százalékkal csökkent az első negyedévben. A naptárhatás kiszűrésével 2,2 százalékos volt a GDP éves összevetésű emelkedése az első negyedévi 0,8 százalékos ütemet követően.

A GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumenindexe – a statisztikai módszertan szerint kiszűrve minden egyszeri és rendkívüli tényezőt – 1,7 százalékos növekedést jelez az előző év azonos időszakával szemben, ami egy százalékponttal magasabb az első negyedévinél, de elmarad a tavaly negyedik negyedévi 2,8 százaléktól. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá, de az első negyedévvel ellentétben az ipar és a mezőgazdaság most nem fékezte, hanem támogatta a növekedést. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor továbbra is visszahúzta a GDP emelkedését.

Az év első felében 1,7 százalékos volt a GDP emelkedése a nyers és 1,5 százalékos a naptárhatással kiigazított adat szerint. A második negyedévi GDP részletes adatait szeptember 6-án közli második becslése alapján a KSH, a harmadik negyedévről november 15-én adja ki első becslését.

Ami az elemzői véleményeket illeti, a Századvég a távirati irodával azt közölte, a fogyasztás növekedését a kedvező munkaerőpiaci folyamatok (alacsonyabb munkanélküliség, magasabb bérek) magyarázzák, amelyek a személyi jövedelemadó csökkentésével együttesen a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének emelkedéséhez vezettek. Ebből az is következik, hogy a fogyasztás bővülése nem a lakosság eladósodásán keresztül valósult meg.

A CIB-csoport jelezte, várhatóan módosítja majd az éves előrejelzését, igaz, majd csak a részletes adatok ismeretében. A pénzintézet a második negyedévi előzetes adat alapján második százalékhoz közeli, azt mérsékelten meghaladó éves GDP-növekedési ütemet valószínűsít 2016-ra. Az Erste Bank elemzői a részletek megismeréséig fenntartják korábbi, kétszázalékos éves GDP-növekedési előrejelzésüket, de most úgy látják, amennyiben a német gazdaság jól teljesít, magával húzhatja a magyart is.

A Takarékbank szerint a következő negyedévekben tovább élénkülhet a növekedés: a fogyasztás dinamikája stabilan erős maradhat, a foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedésének köszönhetően.


Húzóerőnek számítanak a szolgáltatások is
2 perces interjú: Virovácz Péter vezető elemző, ING

– Mi a véleménye az „izmosodó” második negyedéves GDP-adatról?

– Mivel az ING előrejelzésénél valamelyest magasabban alakult a GDP adat, ezért akár a korábban előre jelzett 2,2 százaléknál is kedvezőbb lehet majd az idei év átlagos teljesítménye. Bár ahhoz, hogy a kormányzat által várt 2,5 százalék elérhető legyen, az idei év második felében átlagosan 3,2 százalékos, vagyis kiemelkedő, növekedés lenne szükséges.

– Beszélhetünk-e konszenzus feletti bővülésről?

– Igen. Magyarország második negyedéves teljesítménye az elemzői várakozások felett alakult, hiszen míg a hazai elemzők az éves növekedést 2,1 százalékra becsülték, a KSH előzetes adatai alapján a teljesítmény a piacon optimistának számító előrejelzéseknél is jobb. A kedvező eredmény ugyanakkor többé-kevésbé várható volt, látva az elmúlt negyedév adatait. Ezekből tudunk ugyanis csak egyelőre következtetni, hogy pontosan mi is hajtotta a növekedést, hiszen a részletes adatokat a KSH csupán szeptember elején teszi majd közzé. A KSH már most hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások és az ipar mellett a mezőgazdaság is jól teljesített.

– Ezenkívül miben látja még a húzóerőt?

– A termelési oldalról vélhetően a szolgáltatások húzták a növekedést. A kiskereskedelmi forgalom stabil növekedést mutatott az április–június időszakban, mind negyedéves, mind éves összevetésben. Az ipari teljesítmény is kedvezően alakulhatott, hiszen a termelési és értékesítési volumenek alapján is pozitív lehetett a GDP-növekedéshez való hozzájárulása, ezzel kiküszöbölve az első negyedéves csorbát. Az építőipar is mutatott már biztató jeleket, főként a csütörtökön közzétett júniusi adatok alapján, ami arra mindenképpen elég volt, hogy negyedéves bázison már bővüljön az építőipar teljesítménye. Mindezen folyamatokat átfordítva a felhasználási oldalra, vélhetően a fogyasztás lehetett az elsődleges húzóerő.

– A jobb adat alapján erősödhet a beruházási kedv is?

– Úgy gondolom, hogy igen. A vártnál jobb növekedést látván, vélhetően kedvezőbben alakulhatnak majd a beruházások is, főként akkor, ha az uniós források is „meglódulnak”.


Feléledt újra a járműgyártás
Jól hasított az elektronikai termékek exportja

A hazai ipari termelés mértéke 0,3 százalékkal elmaradt júniusban az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Viszont a termelés az év első hat hónapjában 2,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban 2,4 százalékkal csökkent a májusi 0,6 százalékos zsugorodás után.

A feldolgozóipar júniusi kibocsátása 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az exportértékesítések 0,8 százalékkal csökkentek, a belföldi eladások 0,6 százalékkal haladták meg a tavaly júniusit. A járműgyártás kibocsátása 3,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi nyolc százalékos növekedés után, a számítógépek és elektronikai termékek gyártása 10,8 százalékos éves növekedést ért el. Ez a feldolgozóipari kivitel exportjának felét adó két alágazat rendre 2,4, illetve 9,9 százalékkal növelte kivite-lét, ami kevesebb az előző havi 7,0, illetve 14,1 százalékos adatnál.

A gépek és berendezések gyártása 29,7 százalékkal visszaesett a tavaly júniusihoz mérve, amit a magas bázis magyaráz, ahogy a májusi kiugró, 12,7 százalékos növekedésben is az alacsony bázis játszott szerepet.

Ami az euróövezet ipari termelését illeti, júniusban az előző havihoz képest, 0,6 százalékkal nőtt a tagálla-mok teljesítménye .


Görögország
Élénkült a turizmus
Az idegenforgalom élénkülése miatt a második negyedévben a várakozásokat meghaladó mértékben bővült a görög GDP. Így a negyedéves összevetésben 0,3 százalékkal emelkedett az első negyedévi 0,1 százalékos csökkenéssel szemben. Az elemzők csak 0,1 százalékos erősödésre számítottak.

Németország
Váratlan javulás
A német gazdaság teljesítménye a vártnál nagyobb mértékben bővült a második negyedévben. A statisztikai hivatal első becslésként azt közölte, hogy a hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal nőtt a június végével záródott három hónapban és 1,8 százalékkal éves összevetésben.

MSZP-vélemény
Fizetésemelés kellene
Az MSZP szerint – amelyet az MTI idézett – a nemzetgazdasági miniszter által frissen közölt számok semmit nem érnek, az embereknek fizetésemelésre van szükségük. Ennek forrásaként jelölték meg a GDP-növekedés 6-700 milliárd forintos többletét. Szerintük a feketegazdaságot is csökkenteni kellene.