Varga Mihály: Tavaly egy havi keresettel több maradt az embereknél

Varga Mihály megjegyezte: a kiugró 2017-es kereseti adatok mögött a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a versenyszférában a foglalkoztatottak létszámának 85 ezres bővülése és a kormányzati életpálya programok állnak. 

A minisztérium nem tapasztalta, hogy a vállalkozásoknak gondot jelentett volna a magasabb bérek kigazdálkodása - jegyezte meg a tárcavezető. A tavalyi adócsökkentések - a társasági adó, illetve a szociális hozzájárulási adó mérséklése - megteremtették a feltételeket mind a beruházásokra, mind a bérek fejlesztésére - tette hozzá. 

Idén a keresetek várhatóan tovább nőnek Varga Mihály szerint. Ehhez jó alapot teremt a minimálbér 8 százalékos, a garantál bérminimum további 12 százalékos emelése év elejétől, illetve a szociális hozzájárulási adó további csökkentése - magyarázta a miniszter.

Tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá a KSH.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 11,2 százalékkal nőttek a keresetek novemberben, és 12,1 százalékkal a prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések nélkül számított rendszeres bérek. 

A költségvetési szektorban 13,5 százalékos volt a keresetek éves összevetésű emelkedése, amiben benne van a jutalmak és egyszeri kifizetések 41,4 százalékos emelkedése. Anélkül 10,4 százalékkal emelkedtek a rendszeres jövedelmek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete novemberben 323 000 forint volt, az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 700 forintra becsülhető.

Az iparban és az építőiparban 359 ezer, illetve 243 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 10,6 százalékkal és 15,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kereskedelem és gépjármű javítás területén 14,7 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az idegenforgalomban és vendéglátásban pedig 12,1 százalékos volt az emelkedés, amivel 293 ezer, illetve 194 ezer forintra nőttek. A pénzügyi, biztosítási üzletágban foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 550 ezer forint volt, 2,4 százalékkal több a 2016 novemberinél, míg az ingatlanszakmában 24,5 százalékkal nőttek a bérek 310 ezer forintra.

A költségvetési szférában 352 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A közigazgatás és védelem területén alkalmazottak bruttó keresete egy év alatt 17,0 százalékkal 397 ezer forintra nőtt tavaly novemberre, az oktatásban 8,1, az egészségügyben 14,1 százalékos volt a növekedés és 325 ezer, illetve 313 ezer forintra emelkedtek a keresetek, a szociális ellátás területén 145 ezer forint volt az átlagkereset, 22,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 

A KSH adataiból az is kiderül, hogy a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 48 ezerrel, 152 ezerre csökkent tavaly novemberre, a vállalkozásoknál alkalmazottak száma pedig 46 ezerrel emelkedett.

A képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatására a várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek tavaly novemberben. Idén is hasonló folyamatokra van kilátás, bár az ütem mérséklődik, alacsonyabb lesz a béremelkedés és magasabb az infláció így a reálbérek növekedése mindkét oldalról fékeződik - állapították meg a piaci elemzők a keresetek a KSH jelentését kommentálva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy látja, a decemberi adat várhatóan nem változtat azon a tényen, hogy 2017 egészében kétszámjegyű lehet a reálbér-növekedés tekintettel a várhatóan 13 százalékos nettó bérnövekedésre és a 2,4 százalékos inflációra.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megállapította, 2018-ban is emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőhiány szintén felfelé húzza a fizetéseket. Ugyanakkor a tavalyinál valamivel visszafogottabb növekedés várható: a nettó fizetéseknél 10 százalék feletti növekedésre lehet számítani, a reálbérek pedig 8 százalékos emelkedést érhetnek el.

Horváth András, a Takarékbank elemzője idén 9 százalékos átlagos bérnövekedést vár a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés nyomán. A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó lehet a reálbér növekedése.