Gazdaság
Varga Mihály: Már hatásal volt a bérmegállapodás a keresetekre
Tíz százalékkal nőttek az átlagkeresetek
Varga Mihály szerint az alkalmazottak létszáma 102 ezerrel, ezen belül a versenyszférában 87 ezerrel emelkedett januárban az egy évvel korábbihoz képest, ilyen mértékű emelkedésre nem volt példa 2001, az adatszolgáltatás kezdete óta. Örömteli, hogy az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jöttek létre, a közszféra létszáma csökkent - jegyezte meg. A miniszter kitért arra, hogy Magyarország felzárkózása most gyorsabb, mint Csehországé, az elmúlt egy évben jobban nőttek a nettó kereseteket itthon. A tárca azzal számol, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése 2017-ben és 2018-ban is jelentősen hozzájárul a keresetek növekedéséhez.
Kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta, bár a bértárgyalások egyebek mellett a MÁV-nál és az MVM-nél még nem fejeződtek be, az állam a maga bérkérdéseit alapvetően lezárta és úgy látja, a januári növekedéssel megegyező emelés kezd kialakulni az állami szektorban is. Hozzátette, arra számít, a versenyszférában is "ettől alig elmaradó mértékben" lesznek növelések.
A kiskereskedelmi szektort érintő törvénymódosítási kezdeményezésről kérdésre válaszolva elmondta: még folynak a tárgyalások a szereplőkkel, nincsen döntés, nyitottak az új javaslatokra. A miniszter úgy vélte, április végéig van lehetőség döntéseket hozni az ügyben, hogy május elején a parlament elé lehessen terjeszteni a törvénymódosítást.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta, nem látnak problémát a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a bérmegállapodás, béremelések végrehajtásában. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál bővülés van, a friss adatok szerint először haladta meg a 2 milliót az alkalmazottak száma - jegyezte meg. Hozzátette, a bérmegállapodás aláírásakor is felmerült, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyeknél versenyképességi, hatékonysági problémát okoz a béremelés, azonban ezek a vállalkozások valószínűleg hosszú távon sem maradhattak volna versenyképesek.
A miniszter beszámolt arról is, hogy mintegy 150 ezren nézték meg és zárhatták le adóbevallásukat a múlt hét csütörtök óta üzemelő internetes felületen, és ez a szám folyamatosan nő. Az NGM várakozása szerint a 2,5 millió ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ember közül több százezren tudják majd lezárni ilyen módon az adóbevallásukat.
GKI: Leginkább a kisebb cégeknek okozhat nehézséget a minimálbér-emelés
Leginkább a kisebb cégeknek okozhat nehézséget a minimálbér emelése, de az egyes ágazatok közt is lehetnek eltérések, főleg a könnyűiparban magas - közel 40 százalék - a minimálbéren foglalkoztatottak aránya - közölte a GKI Gazdaságkutató Intézet hétfőn az MTI-vel. A minimálbér emelésének vállalati hatásait vizsgáló elemzésben ismertették, a 20 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál 29 százalék, a 21-50 munkavállaló közötti kategóriában 23 százalék, a 250 alkalmazott feletti vállalatoknál viszont csak 14 százalék a minimálbérért dolgozók aránya. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) a 20 fő alatti cégek dolgozóinak 31 százalékát érinti, a nagyvállalatoknál viszont csak 15 százalékukat - írták. Az ágazatok között a könnyűipar mellett az élelmiszer- és építőipar, valamint a kereskedelem munkavállalói között is jelentős, 27-28 százalék a minimálbérért dolgozók aránya, miközben a fémiparban csupán 13, a vegyiparban 15, a gépiparban 16, az egyéb feldolgozóiparban 19, de az üzleti szolgáltatásokban is csupán 20 százaléknyian vannak. Hasonló a rangsor a garantált bérminimum esetében is: a könnyű-, az építő- és az élelmiszeriparban a dolgozói létszám 32-35 százaléka, a kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban pedig minden ötödik munkavállaló alacsony bérű szakmunkás, miközben a gépipari cégeknél csupán az alkalmazottak 12 százaléka - derül ki a felmérésből. A GKI szerint a minimálbér emelését a 4 százalékpontos járulékcsökkentés alig ellensúlyozza, így az a vállalkozások számára nagy terhet jelent. A kisebb vállalatoknál kérdéses, miből tudják előteremteni ennek fedezetét, ez pedig a minimálbérek után befolyó állami bevételekre is hatással lehet - tették hozzá. A GKI februári vállalati felmérése az 5 fő feletti vállalkozásokat vizsgálta, a 931 válaszadó közt felülreprezentáltak a magyar tulajdonú cégek - olvasható a közleményben.
Tíz százalékkal nőttek az átlagkeresetek
A 2,3 százalékos januári inflációval számolva a reálkeresetek 7,5 százalékkal emelkedetek éves összehasonlításban. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, továbbá a költségvetési szféra újabb területeit - többek között az egészségügyi és a kulturális munkakörökben dolgozókat - érintő keresetrendezés volt hatással - tette hozzá a jelentés.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó és a nettó keresetek emelkedése 9,8 százalékos volt. A versenyszférában 9,0, a költségvetési szektorban 12,2 százalékkal emelkedtek a keresetek, és bruttó értékük megközelítette a 288, illetve a 294 ezer forintot a közfoglalkoztatottak nélkül. Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 182 100 forint volt. Idén a kétgyermekes családok családi adókedvezménye emelkedett, a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 189 900 forintra becsülhető, közölte a KSH.
A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkereseteknél nagyobb mértékben, 10,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,1 százalékkal nőttek. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók rendszeres havi bruttó bére 9,3 százalékkal a költségvetési szektorban 12,6 százalékkal emelkedtek a keresetek a tavaly januárihoz képest.
Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 291 ezer az építőiparban 205 ezer forint volt 10,1 illetve 11,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az idegenforgalomban 181 ezer forintos januári bruttó átlagkereset 12,7 százalékos növekedést mutat. Az ingatlanügyletekkel foglalakozók 15,1 százalékkal kerestek többet, ami 253 ezer forintnak felelt meg, és pénzügyi, biztosítási területen alkalmazottak 525 ezer forintos átlagkeresete is 9,7 százalékkal magasabb a tavaly januárinál.
A KSH jelentése szerint a költségvetési szektorban az egészségügyi alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 19,9 százalékkal volt magasabb idén januárban az egy évvel korábbinál, és meghaladta a 279 ezer forintot, az oktatásban hasonló, 278 ezer forint volt az átlag, 6,6 százalékos éves növekedés után. A közigazgatás és védelem terén 14,7 százalékos volt az emelés, és az átlag meghaladta 342 ezer forintot.
Elemzők: Pozitív meglepetést hozott a januári béremelkedés
Pozitív meglepetést okozott elemzőknek a bruttó bérek januári 10 százalékos növekedési üteme, mivel a piaci várakozás 8,5 százalék körüli volt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött hétfői kommentárjában kiemelte, hogy a januári béradat azért is rendkívül fontos, mert az ekkor kimutatott bérnövekedés nagyjából meg szokott egyezni az adott évi átlaggal. Idén azonban inkább felfelé lehet eltérés, tekintettel arra, hogy a közszférában késtek a bérmegállapodások, amelyek akár 10 százalékos béremelésről is szóltak. Ez egyértelműen abba az irányba mutat, hogy idén átlagban kétszámjegyű is lehet a bérnövekedés üteme. A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, mint a versenyszférában, a rendszeres kereset nőtt nagyobb ütemben, vagyis nem a prémiumok emelték a béreket - emelte ki az elemző. Az adatok tanúsága szerint a közfoglalkoztatottak száma tovább csökkent. Mindeközben január folyamán az alkalmazásban állók létszáma 4 százalékkal bővült, vagyis nem csak a bérek, de a foglalkoztatás is dinamikus emelkedést mutat. A foglalkoztatás tekintetében azonban kérdéses a dinamika fennmaradása, tekintettel az egyre jelentősebb munkaerőhiányra.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt, ami a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése is. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése nyomán kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje, amit az idei év elején némileg ellensúlyozhatnak az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák - mutatott rá a Takarékbank elemzője.