Varga Mihály: Eredményesek a befektetőbarát kormányzati intézkedések

A Pénzügyminisztérium MTI-nek csütörtökön küldött közleménye szerint a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a beruházások növekedését az otthonteremtési program, a hatéves bérmegállapodás eredményeként 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs és az uniós források hatékony felhasználása is támogatta.

A beruházások kiegyensúlyozott növekedése a tárcavezető szerint a következő évekre is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat.

Magyarország beruházási rátája az elmúlt két évben kitartóan emelkedett, a magyar adat a Pénzügyminisztérium becslése szerint 25 százalék felett alakulhatott 2018-ban, amely számottevően felülmúlja mind a visegrádi országok, mind az Európai Unió átlagát - összegezte.

A bruttó állóeszköz-beruházások 2010 első negyedéve és 2018 harmadik negyedéve között több mint 53 százalékkal nőttek, az ütem kiemelkedőnek számít a régióban - ismertette Varga Mihály.

A tavalyi negyedik negyedév 3174 milliárd forint értékű beruházással, 16,9 százalékos bővüléssel járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez - mutatott rá Varga Mihály kiemelve, a fejlesztések lendületét mutatja, hogy a negyedik negyedévben 3,8 százalékos növekedést regisztráltak negyedéves összevetésben.

A dinamikus növekedésben komoly szerepet játszottak a feldolgozóipar kapacitásbővítő fejlesztései, valamint az, hogy az építési beruházások is 24 százalékkal bővültek - hangsúlyozta.

Varga Mihály kiemelte, hogy a 19 gazdasági ágazat közül 15-ben dinamikus volt a beruházás-növekedés. Az energiaiparban a beruházási teljesítmény 18 százalékkal emelkedett, az oktatásban 6,9 százalékkal, az egészségügyben 46 százalékkal bővültek a beruházások. A háztartási szektor beruházásait tekintve a miniszter szerint kedvező, hogy az építési engedélyek számának elmúlt években megfigyelt emelkedése egyre inkább visszatükröződik a lakásépítések növekedésében. Tavaly 17,7 ezer lakás épült az országban, amely 23 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban - fejtette ki.

Tavaly éves szinten a nemzetgazdasági beruházások volumene 17 százalékos emelkedéssel az eddig mért legmagasabb szintre emelkedett, a negyedik negyedévben szintén 17 százalékos volt a bővülés az előző év utolsó negyedéhez képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2018 negyedik negyedévében az előző negyedévit 3,8 százalékkal, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 37 százalékkal haladta meg.

A nemzetgazdasági ágak döntő többségében tavaly az utolsó negyedévben, 2017 hasonló időszakához képest, emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú területek közül leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt, 44 százalékkal, elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések következtében.

Az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye ugyancsak erőteljesen nőtt (21 százalék), és a lakásépítések folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például irodaházak, logisztikai csarnokok) történő beruházások is kiugróan növekedtek.

A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő feldolgozóipar fejlesztései az előző negyedévekét lényegesen meghaladó mértékben bővültek (18 százalék), négy alágat leszámítva mindenhol emelkedtek. A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben az elektronikai iparban, valamint a villamos berendezések gyártása területén nőtt.

A beruházások teljesítményértékének közel hattizedét képviselő építési beruházások volumene 24 százalékkal, a gép- és berendezés-beruházásoké 8,9 százalékkal nőtt 2018 utolsó negyedében 2017 utolsó negyedéhez képest.

A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a korábbi negyedévekénél mérsékeltebben, 15 százalékkal bővültek.

A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően emelkedett nagymértékben (55 százalék) a beruházások volumene.

Az államháztartás a korábbi időszakoknál mérsékeltebb szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházás-növekedésben. Néhány, nagyrészt költségvetési finanszírozású területen - az uniós forrásból történő fejlesztések mérséklődése miatt - csökkenő, vagy a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó ütemben nőttek a beruházások. Az oktatásban - néhány nagy értékű, a felsőoktatásban megvalósult projekt eredményeképpen - 6,9, a humán egészségügyi, szociális ellátásban - főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt - 46 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.

A kereskedelem, gépjárműjavításban 2015 végétől mért folyamatos beruházásnövekedés a tárgyidőszakban megtört, 9,5 százalékkal csökkent, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak a magas bázishoz képest alacsony volumenű beruházásai miatt.

2018 egészét nézve az előző évhez képest az építési beruházások 22 százalékkal, a gép- és berendezésberuházások 11 százalékkal nőttek.

A beruházások több mint felét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,8 százalékkal, a költségvetési szerveknél 31 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.

Az év egészét tekintve az összes nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 6,3 százalékkal, a szállítás, raktározásban 33 százalékkal, az ingatlanügyletek területén 17 százalékkal növekedett a beruházások volumene.

A jellemzően költségvetési finanszírozású területek közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 35 százalékkal, a humán egészségügyi és szociális ellátásban 31 százalékkal, a víz- és hulladékgazdálkodásban 17 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene. Mérsékelt volt a növekedés az oktatásban (14 százalék) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (8,9 százalék).

Idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, 2019-ben várhatóan 11 százalék felett emelkedhetnek a beruházások - így értékelte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott beruházási adatait az MTI-nek küldött kommentárjában. 

A KSH közölte: a negyedik negyedévben és 2018 egészében is 17 százalékkal nőttek a beruházások az előző év azonos időszakához viszonyítva.  

A beruházások 2019-es növekedését az elemző szerint alátámasztja az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. 

A beruházásokat idén a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások is gyorsítják - mutatott rá Suppan Gergely. A Liget program, az Egészséges Budapest Program, a paksi beruházás, a múzeumi, oktatási és sport beruházások és várfejlesztések önmagukban is évente több 100 milliárd forinttal növelhetik a beruházásokat a következő években - mutatott rá a szakember.  

A Brüsszelbe kiküldött, a teljesítésalapú számlák eddig a jelenlegi, 2014-2020-as ciklus hozzávetőleg 31 százalékánál tartanak, így az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg - jegyezte meg. 

A beruházásokat szintén húzzák a feldolgozóipari, döntően járműgyártással kapcsolatos beruházások is, tavaly kezdődött el a Mercedes újabb kecskeméti gyárának építése - hívta fel a figyelmet a szakember. A vállalatokat technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése - tette hozzá. 

A tartósan alacsony kamatok, történelmi csúcshoz közeli üzleti és fogyasztói bizalmi és hangulat indexek is támogathatják a további beruházásokat. 

Suppan Gergely arra is kitért elemzésében, hogy a beruházások még robosztusabb növekedését a kapacitás- és munkaerőhiány fékezi. 

Az elemző a tavalyi adatokat kommentálva megjegyezte: az előző évi magas bázis ellenére is szárnyaltak 2018-ban a beruházások, ami a szinte minden ágazatban megfigyelhető boomnak köszönhető.

A világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményt az építőipar negyedik negyedéves, erőteljes 21 százalékos növekedése is előre vetítette - jegyezte meg. 

A beruházásokat részben az állami és uniós finanszírozású projektek húzták, de a robosztus teljesítmény nem csak az uniós beruházásoknak köszönhető - mutatott rá az elemző. A költségvetési szerveknél a beruházások 15 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, míg a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében is 10 százalékos volt az emelkedés - tette hozzá. 

A feldolgozóipar fejlesztései kiugró mértékben, 18,5 százalékkal nőttek - emelte ki Suppan Gergely. A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben az elektronikai iparban és a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására.