Gazdaság
Varga Mihály: Egyre közelebb van a teljes foglalkoztatottság Magyarországon
Sosem volt ilyen kevés álláskereső, nőtt a foglalkoztatottak száma
Korábban ilyen nem volt, hogy aki Magyarországon képes és szeretne dolgozni, annak van lehetősége a munka világába visszakapcsolódni - hangsúlyozta a miniszter.
Az adat európai összevetésben is rendívül jó, az uniós tagországok között Magyarország élen jár a foglalkoztatásban - tette hozzá. A kormány a következő években is arra fog törekedni, hogy tovább bővítse a foglalkoztatást.
Elemzők: Tovább javultak a foglalkoztatási mutatók Varga Mihály rámutatott, a foglalkoztatás dinamikus növekedésével a 2010-es kormányváltás óta mintegy 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A növekedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 570 ezerrel nőtt a létszám. A 68 százalék fölötti foglalkoztatási ráta azt is jelenti, hogy van még tartalék a munkaerőpiacon - mondta, hozzátéve: a közfoglalkoztatásban dolgozók száma az elmúlt hónapokban csökkent, elősegítette ezeknek az embereknek az elsődleges munkaerőpiaci visszatérését. Egyre kisebb arányú lesz a közfoglalkoztatás a következő időszakban - jelezte. Varga Mihály kiemelte: folytatni kell a szakképzési- és felnőttképzési rendszer átalakítását, a munkaadói,- és munkavállalói érdekképviseletekkel keresletalapú képzési rendszer kialakítására törekednek, a duális képzésben partner Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarára is számítanak. A legnagyobb arányban a 25 és 55 közöttiek foglalkoztatása nő, de 2011-óta a Munkahelyvédelmi akció programmal a 25 év alattiak, és az 55 év fölöttiek foglalkoztatását külön járulékkedvezményekkel segíti a kormány. Tervezik a részmunkaidős foglalkoztatás bővítését a kismamák és a gyermekesek körében - az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen dolgoznak egy program kialakításán - jelezte Varga Mihály. Kijelentette: az országban jelenleg meglévő 60 ezer bejelentett üres álláshely feltöltésére nem a külföldi munkavállalók bevándorlása a megoldás, hanem azt a belföldi tartalékokból kell megoldani. Erre van tartalék a magyar gazdaságban - hangsúlyozta. Sosem volt ilyen kevés álláskereső Magyarországon A tavaly szeptember-novemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 30 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent - jelentette csütörtökön a KSH. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 10,4 százalékra csökkent, a munkanélküliek egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékra, míg az 55-64 éveseké 0,8 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónap volt, a munkanélküliek 42,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt - tette hozzá a jelentés. A 15-74 éves férfiak körében 23 ezerrel, 87 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 1,0 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nők munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra esett a munkanélküliek számának egy év alatt 7 ezres csökkenésével 91 ezerre. Jelentésében a KSH közölte, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 5,7 százalékkal, 258 ezerre csökkent. Nőtt a foglalkoztatottak száma A KSH azt is közzétette: a
Magyarországon tovább javultak a foglalkoztatási mutatók, az alacsony munkanélküliségi ráta pedig történelmi mélypontnak tekinthető az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt írta, hogy a 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta történelmi mélypontnak tekinthető, a 4 millió 450 ezres foglalkoztatotti létszám pedig egy új csúcs közelében mozog.
Kiemelte: a létszámbővülés pozitív folyamat, hiszen míg az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 85 ezerrel nőtt, a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen közel 48 ezerrel mérséklődött.
Ez a folyamat vélhetően decemberben is folytatódott, így a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra esett és az elemző szerint 2018-ban is tovább javul majd a munkaerőpiac helyzete. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem az üres álláshelyek hiánya, hanem a szabad munkaerő korlátossága miatt a munkanélküliségi ráta idén már csak csekély mértékben csökkenhet, év végére 3,5 százalék körüli arányra számít.
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szerint a feszes munkaerőpiaccal magyarázható, hogy a foglalkoztatási mutatók tovább javultak.
Az elemző pozitívumként értékelte, hogy az aktivitási és a foglalkoztatási ráta is enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest, az előbbi 62,1 százalékról, 62,2 százalékra, az utóbbi pedig 59,7 százalékról, 59,8 százalékra.
Az Erste várakozásai szerint tavaly 4,2 százalék lehetett az éves átlagos munkanélküliségi ráta, ami az idei évben várhatóan 4 százalékra csökken.
Magyarországon a feszes munkaerőpiac támogatja a bérek további emelkedését, így a reálbérek növekedési üteme is erős maradhat 2018-ban. Mindez pedig hozzájárul a háztartások fogyasztásának további bővüléséhez és ezáltal a GDP növekedésének is meghatározó tényezője lehet. Az Erste 2018-ban 3,4 százalékos GDP növekedést jelez előre - ismertette elemzői kommentárjában Nyeste Orsolya.
Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma 85 ezerrel nőtt egy év alatt, a közfoglalkoztatottak száma 38 ezerrel, a külföldön dolgozóké 11 ezerrel csökkent. Más megközelítésből a munkavállalók számának éves növekedése a munkanélküliek 30 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacra frissen belépő 6 ezer aktívvá lett lakosságból táplálkozott. Az aktivitási ráta a 15-74 éves korosztályban 0,6 százalékponttal, 62,2 százalékosra javult, amiben a gazdaságilag inaktívak 64 ezres növekedése mellett beleszámít a korosztály lélekszámának 58 ezres csökkenése.
A 15-24 éves fiatalok körében a foglalkoztatási ráta 29,6 százalékos volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 évesek között a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 84,2 százalékra nőtt. Az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma lényegében stagnált, foglalkoztatási rátájuk 1,5 százalékponttal, 52,5 százalékosra javult.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 1,4 százalékponttal, 74,0 százalékra nőtt, a férfiaknál 82,0, a nőknél 66,1 százalékos volt.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 46 ezerrel nőtt egy év alatt tavaly szeptember-novemberre, amiből 23 ezer a munkanélküliek számának csökkenéséből és 23 ezer a munkaerőpiacra frissen belépőkből eredt. A foglalkoztatási ráta 2,2 százalékkal 76,1 százalékra emelkedett. Ebben a korosztályban a női foglalkoztatottak létszáma 8 ezerrel csökkent, de foglalkoztatottsági rátájuk 0,5 százalékponttal 61,7 százalékosra emelkedett.