Varga Mihály: Az építőipar teljesítménye januárban "szinte kilőtt"

Varga Mihály szerint a januári építőipari növekedés jó évet alapozhat meg, teljesülhet az idén a 4 százalék feletti gazdasági növekedési várakozás. 
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormány jelentős támogatást vállalt a magánerős lakásépítések ösztönzésére, a lakásépítések száma jelentősen megugrott, tavaly meghaladta a 10 ezret, amire évek óta nem volt példa. 
Hozzátette: az idén várhatóan tovább nő a lakásépítések száma, amit alátámaszt, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek száma tavaly meghaladta a 31 ezret.
Varga Mihály kiemelte: cél, hogy az idén a lakásépítések aránya az építőiparon belül növekedjen és meghaladja a 10-12 százalékot.

Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is - emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők csütörtökön. A szakértők szerint elsősorban az 5 százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.

A miniszter elmondta: arra számítanak, hogy emelkedik az idén az ipari beruházások teljesítménye is, a vállalkozások beruházásait segíti az uniós pályázatok nyerteseinek folyósított előleg és a teljes összeg felhasználása. 
Az építőipari megkötött szerződésállomány mértéke 200 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, így a családik otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett a hazai és az uniós támogatások felhasználása is hozzájárul ahhoz, hogy az ipar, a szolgáltatás területén egyre több építőipari beruházás valósuljon meg - mondta. 
Varga Mihály kitért arra, hogy az építőiparban egyre szűkösebb a rendelkezésre álló munkaerő, ezért felgyorsítják a felnőtt- és szakképzési programokat.
A kormány év közben folyamatosan figyeli majd, hogy mely programok kaphatnak ösztönzést. Ha a magánerős lakásépítések felfutnak, évközben el lehet majd gondolkodni azon is, hogy a különböző régiókban hogyan lehet segíteni a használt lakások felújításának, megvásárlásának támogatását - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte, hogy januárban az építőipari termelés volumene 18,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi alacsony bázist. A közlemény szerint eltérően alakult a termelés a két építményfőcsoportban: az épületek építése 32,8 százalékkal bővült, míg az egyéb építményeké 3,0 százalékkal csökkent.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján januárban az építőipar termelése 4,6 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
Egy évvel korábban, 2016 januárjában 21,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző évihez képest.
Az épületek építésének növekedése januárban is elsősorban ipari épületek, kisebb mértékben sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye a statisztikai hivatal szerint.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 45,8 százalékkal emelkedett, ezzel szemben az egyéb építményeké 26,5 százalékkal csökkent. A speciális szaképítés termelése 24,2 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest - írta a KSH.
A megkötött új szerződések volumene januárban 211,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 287,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 152,7 százalékkal emelkedett. Az épületeknél több szerződést kötöttek sportlétesítmények, ipari, raktár- és kereskedelmi épületek építésére. Az egyéb építmények építményfőcsoportban több nagy értékű szerződést kötöttek gyorsforgalmi utak építésére.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene január végén 122,8 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké - a januári nagy értékű új szerződéseknek köszönhetően - 43,6, az egyéb építményeké 218,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban - áll a KSH tájékoztatásában.

Elemzők: Elindult a fordulat az építőiparban

Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is - emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők csütörtökön. A szakértők szerint elsősorban az 5 százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.

A KSH friss  adataira reagálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: kiemelkedő a januári adat, a kétszámjegyű növekedés szokatlanul nagy dinamikát mutat. A szakértő szerint nem váratlan a jó teljesítmény, mivel a tavalyi bázis nagyon alacsony volt az uniós beruházások elmaradása miatt.
Úgy vélte, erőteljes felfutás várható az idén, 20 százalékos éves növekedés esetén az építőipar 1 százalékponttal járulhat hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. Ez alapján teljesülhet a kormány által várt éves 3,5 százalékos növekedés is - tette hozzá.
Kitért arra, hogy az építőipari vállalatok mintegy 40 százaléka panaszkodik munkaerőhiányra, így kérdés, hogy a nagy rendelésállomány "mikor tud termőre fordulni". 

Az ING elemzője nagy esélyt lát arra, hogy a kedvező költségvetési helyzet miatt a kormány meghosszabbítja a lakásépítés alacsony, 5 százalékos áfakulcsát 2-3 évre, vagy "akár állandóra is", várhatóan az év vége felé.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arra számít, hogy a lakásépítések és épületépítések mellett az egyéb építmények építése is jól szerepelhet az idén. A szakértő szerint a növekedés mértéke a kérdés, amit befolyásolhat az is, hogy az építőiparban lesz-e elegendő munkaerő a fejlesztésekhez.
A szakértő az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: az építőipar egészét nézve várható volt, hogy januárban többlettel zár a szektor, mert alacsony volt a bázis, azaz tavaly januárban gyengén szerepelt az ágazat. Emellett a tavalyi szerződésállományok alapján számítani lehetett arra is, hogy a lakásépítéseket is felölelő épületépítési alágazatban jelentős mértékű lesz a növekedés.

Balogh László utalt arra, hogy a múlt évben 2016-ban 31 559 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, ami 2,5-szeres növekedés jelent a 2015-ös adatokhoz képest, ez pedig szintén azt mutatja, hogy jelentősen bővülhet az új lakások kínálata az idén és a következő 1-2 évben.

Futó Gábor, a Futureal-csoport alapítója kommentárjában kiemelte: a lakáspiac idei történéseit főként az átmeneti időtartamra bevezetett 5 százalékos áfakulcs jövője körüli bizonytalanságok és az építőipari kapacitások szűkössége határozza meg. Mint írta, az ágazat szereplői szerint a kormánynak belátható időn belül kellene döntenie a jelenleg érvényes, csökkentett áfakulcs véglegesítéséről. Ha az áfakulcs visszatér az általános, jelenleg 27 százalékos szintre 2020-ban, az egyszerre érintheti hátrányosan a keresleti és a kínálati oldalt. A kockázat miatt a vevői oldal már 2018 végétől elbizonytalanodhat, miközben a fejlesztők mind azon igyekeznének, hogy még az 5 százalékos időszakban befejezzék a beruházásokat és értékesítsék a lakásokat.

Ez a felfokozott fejlesztői aktivitás ugyanakkor tovább fokozná az építőipart amúgy is sújtó kapacitáshiányt, ami eddig is számottevően emelte a kivitelezési költségeket és ezen keresztül az újlakás-árakat - vélekedett Futó Gábor a közlemény szerint.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az épületek építésének 32,8 százalékos januári bővülése visszaigazolja a piaci várakozásokat. Látszik az ipari-, logisztikai létesítmények bővülése, amit a magasépítők régóta szerettek volna. A tavasz érkeztével felgyorsulnak a szerződéskötések és jelentős munkakezdés indul, "elérkezett a magasépítők ideje" - írta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a januári adatok szerint az új szerződések volumene 212 százalékkal, a hó végi rendelésállomány pedig 123 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, ami jelentős bővülést vetít előre. A szakértő hangsúlyozta, hogy a rendelésállományokon alapuló tényleges építkezések 9-12 hónap múlva jelennek meg a termelési adatokban. A rendelésállomány szintje már a múlt évben is nőtt, ezért az idén több építkezés már megjelenik - jelezte.

Németh Dávid szerint az idei év első hónapjaiban akár 20 százalékos lehet a növekedés az építőiparban, miután a múlt év hasonló hónapjaiban nagyon jelentős, 20-30 százalékos visszaesések voltak. Hozzátette, hogy az épületépítések mellett az uniós forrásokból finanszírozott beruházások is szerepet játszanak a növekedésben.