Varga Mihály: Az elmúlt 15 év legnagyobb béremelkedése a májusi

Fotó: Varga Imre/Magyar HírlapVarga Mihály az adatokhoz hozzátette: ez a gazdaság növekedésével párhuzamosan a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás eredménye. Úgy vélte, a következő években csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, miközben a bérekre rakódó terhek és a társasági adó mérséklődése a vállalatok költségeit is csökkenti.

Kitért arra is, hogy a családok jelentős adókedvezményt tudnak igénybe venni a gyermekek számától függően. Példaként említette, hogy a kétgyerekeseknél több mint 20 százalékos bruttó keresetnövekedés van az adókedvezmények révén.  Megjegyezte, hogy bár európai összevetésben van még mit behoznia Magyarországnak, de elkezdte behozni azt a hátrányt amit a 2008-as "kormányzati és államháztartási csőd" miatt elszenvedett. A közép-kelet-európai régióban Lengyelország mellett Magyarországon nőttek a legjobban a keresetek - mondta. 

A KSH közleménye szerint az év első öt hónapjában 12,1 százalékkal emelkedtek a bérek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 192 ezer forint volt január-májusban. Idén emelkedett a kétgyermekes családok adókedvezménye, ezt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 200 ezer forintra becsülhető - írta a jelentés.

A májusi 2,1 százalékos és az öthavi 2,4 százalékos inflációval számolva 10,6 százalékos májusi és 9,5 százalékos január-májusi reálbér-emelkedés adódik.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, valamint az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással - tette hozzá jelentésében a KSH.

A vállalkozásoknál 10,4 százalékkal, a költségvetési szférában 15,4 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva tavaly májushoz viszonyítva, és 309 ezer, illetve 318 ezer forintot tett ki.

A prémiumokat, jutalmakat és más egyszeri kifizetéseket nem számolva a vállalkozásoknál 11,8 százalékkal nőttek a havi rendszeres jövedelmek, míg a prémiumok átlagos összege 4,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly májusban. A költségvetési szférában viszont 21,9 százalékkal emelkedtek az egyszeri kifizetések, de ezzel együtt is 15,0 százalékkal emelkedtek a rendszeres kifizetések. 

Az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 9,9 százalékos éves emelkedéssel 321 ezer forintra nőtt, az építőipari 224 ezer forintos átlagkereset 10,7 százalékos emelkedést jelent tavaly májushoz viszonyítva. A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás terén alkalmazottak átlagbér 12,3 százalékkal 190 ezer forintra nőtt. Továbbra is a pénzügyi, biztosítási szektorban voltak a legmagasabb átlagkeresetek 513 ezer forinttal, ami 7,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az állami szektorban a közigazgatásban és a védelem terén 18,0 százalékkal emelkedtek a keresetek és elérték a 367 ezer forintot, míg az oktatásban és az egészségügyben 294, illetve 277 ezer forint volt az átlagbér 9,4, illetve 22,3 százalékkal több a tavaly májusinál. 

A KSH jelentéséből kiderül az is, hogy a versenyszférában foglalkoztatott alkalmazottak száma 64,5 ezerrel (3,3 százalékkal) nőtt egy év alatt, míg a költségvetésben az ezret sem érte el az alkalmazottak létszám-emelkedése. 

A közfoglalkoztatás keretében 47 ezerrel kevesebben 171 ezren dolgoztak, mint tavaly májusban és átlagkeresetük 3,3 százalékkal 82 ezer forintra nőtt.

Reagáltak az elemzők:

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában megjegyezte, a májusi statisztika enyhe negatív meglepetést okozott, de az adat továbbra is több mint kedvező. A munkaerő iránti kereslet eközben tovább emelkedett. A keresetek emelkedésének lassulása elsősorban szezonális hatásokkal magyarázható, melyek a nem havi rendszerességű fizetések alakulását befolyásolják. Idén májusban a nem rendszeres keresetek 2,2 százalékkal nőttek, míg áprilisban  21,3 százalékkal. 

A versenyszféra és közszféra béremelkedésének eltérő üteme továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza.

Nemzetgazdasági szinten 86,8 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma egy év alatt, ugyanakkor 46,6 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, az elsődleges munkaerőpiacon tehát még jelentősebb növekedés ment végbe, azaz egyre feszesebb a munkaerőpiac - mutatott rá Virovácz Péter. 

Ugyanakkor ez a bérnyomás még mindig nem jelent meg a fogyasztási vagy az inflációs adatokban. Mivel hasonlóan magas bérnövekedéssel lehet számolni az év hátralévő részében is, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez a költségsokk az árakba. "Könnyen lehet, hogy erre a kérdésre a választ 2018 elején kapjuk csak meg" - vélekedett az ING vezető elemzője.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szintén a várakozásoktól kissé elmaradó mértékűnek, de  jelentősnek ítélte a bérek májusi emelkedését, amit  a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatásával magyarázott. Kiemelte: a makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres bérnövekedése 11,9 százalékra lassult az előző havi 12,5 százalékról. 

A Takarékbank várakozásai szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,1 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,7 százalékkal nőhetnek a reálbérek. 

A bérnövekedés azonban a mostani átmeneti, havi minimális lassulás ellenére  ennél erőteljesebb is lehet, egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások - írta az MTI-nek küldött kommentárjában a Takarékbank elemzője.