Varga Mihály: A versenyképesség javítása az egyik legfőbb kihívás

A főbb feladatok közé sorolta még a bürokráciacsökkentést, a közterhek mérséklését, és az egyes ágazatokban egyre jobban jelentkező munkaerőhiány enyhítését is.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a hatékonyságon is javítani kell. Ezzel összefüggésben példaként hozta fel, hogy míg Magyarország exportja versenyképes, az ország a ledolgozott munkaórákat nézve is versenyképes, azonban egy holland munkás ugyanannyi ledolgozott munkaidő alatt kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar dolgozó, azaz a hatékonyságot tekintve a magyar munkás elmarad holland társától. A miniszter szerint erősíteni kell az ország tőkevonzó képességét is. 

Varga Mihály hangsúlyozta, idén is tovább csökken az államadósság, az államháztartási hiány is kedvezően alakul, az előzetesen várt 2 százalék alatt lesz a GDP-hez mérten. Ezt előrevetíti, hogy az idei év első kilenc hónapjában rekord alacsony szintre csökkent az államháztartás halmozott hiánya - tette hozzá.

A miniszter emlékeztetett arra: a tárca beadta a tavalyi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, ez is jelzi, hogy tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 3,1 százalékkal bővült, az államháztartási deficit  az előzetesen várt 2,4 százalékos szinthez képest 1,6 százalék lett, az államadósság a GDP 74,2 százalékára csökkent. A befektetők látják, hogy jók a magyar gazdaság növekedési kilátásai - tette hozzá.

Elismerte: a világgazdaságban is kedvező folyamatokat lehet érzékelni, pénzbőség van, alacsony az olajár, ami kedvező külső feltételeket teremt a hazai gazdaság bővülése számára.

Kiemelte: idén a magyar gazdaságban 2,5-3 százalékos növekedéssel lehet számolni, az  államháztartási deficit 2 százalék alatt marad. Az is pozitív jelenség, hogy 2016 első nyolc hónapjában a reálkeresetek 7,5 százalékkal nőttek - tette hozzá a miniszter.    Rámutatott: a következő, pénteki hitelminősítői döntés várhatóan kedvező lesz, jó esély van arra, hogy a harmadik minősítő intézet is befektetői kategóriába sorolja majd az országot. 

Mesterházy Attila (MSZP), a költségvetési bizottság elnöke komoly gondnak tartotta az ország versenyképességi helyzetét, problémának ítélte a tulajdonjogi bizonytalanságokat, a korrupciós veszélyeket. A versenyképesség helyzetét különösen a régiós országokkal való összehasonlításban tekintette problémásnak a szocialista honatya.

A szocialista bizottsági elnök arról is érdeklődött, hogy a nemzetgazdasági tárca vezetője hogyan ítéli meg a Magyar Nemzeti Bank, és főleg a jegybank elnökének tevékenységét. Rámutatott: a munkaerőpiaci gondok egyfajta negatív spirált indíthatnak az ország gazdaságában. 

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a kormány olyan jogszabály-módosításokat terjeszt be, amelyek egy-egy személy, ismertebb üzletember gazdasági tevékenységének kedveznek. Úgy ítélte meg: a műemlékek felújításához kötődő adókedvezmények Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos magyarországi tevékenysége során az általa vett kastélyok felújítását segítik, míg a szerencsejáték törvény módosítása Andy Vajna kaszinóüzleteinek kedvez.

Schmuck Erzsébet (LMP) az iránt érdeklődött, mi segíti majd a gazdaság bővülését, ha esetleg megváltoznak a kedvező világgazdasági tendenciák, évek múlva várhatóan kevesebb uniós forrás áramlik az országba, és a multicégek  a növekvő bérek miatt esetleg átteszik tevékenységüket más országba. 

Szelényi Zsuzsanna (független) és Hegedűs Lorántné (Jobbik) a letelepedési kötvény helyzetéről kérdezte Varga Mihályt. Szelényi Zsuzsanna konkrétumokról, a megvett kötvények számáról és a befolyt összegről faggatta a minisztert, és felvetette: a miniszter által felügyelt Nemzeti Adó- és Vámhivatalba vetett bizalom egyre csökken.

Válaszában Varga Mihály kiemelte: elég nagy baj lenne, ha a törvényeket "személyre szabottan" szavazná meg a parlament. Elmondta: mind a műemlékek felújításáról, mind a szerencsejátékokról szóló törvény módosítása társadalmi szempontból hasznos célokat szolgál. 

Varga Mihály szerint a magyar gazdaság már van olyan helyzetben, hogy uniós források nélkül is tud alkalmazkodni az esetleg megváltozó körülményekhez. A gazdaság versenyképessége  a vállalkozói szellemen, az innováció képességén múlik, nem a beáramló pénzeken. Elismerte azonban: a magyar cégek egy részét kényelmessé tették az olcsó uniós források.

Varga Mihály  kiemelte: a pénteki hitelminősítői döntést megvárják, azután határoznak a letelepedési kötvényről. A kormány asztalára az NGM olyan javaslatot tesz le, amely az államadósság hosszú távú finanszírozását vetíti előre, benne a letelepedési kötvény sorsáról, de annak feltételei, kondíciói minden bizonnyal változnak. Közölte: eddig 3915 letelepedési kötvény vásárlásáról szóló engedélyt adtak ki, mintegy 12 220-12 230 ilyen kötvényt adtak el, a befolyt összeg hozzávetőleg 1,1 milliárd euró.

Kiemelte: eddig sem, és a jövőben sem értékeli a jegybankot, azaz nem mond véleményt az MNB tevékenységéről.

A kormánypárti képviselők pozitívan ítélték meg a kormány, benne a Nemzetgazdasági Minisztérium munkáját. Kerényi János (Fidesz) rámutatott: a magyar gazdaság jó pályán halad.