Gazdaság

Varga Mihály: A kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét

A nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a jövő évi költségvetést+VIDEÓ

A kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben mielőtt átadta 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot Gulyás Gergelynek az Országgyűlés alelnökének.  A nemzetgazdasági miniszter szerint a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember előbbre léphessen.

varga-gulyás
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) átnyújtja a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének - MTI Fotó: Kovács Tamás

Mint mondta, a nyugdíjemelés a tervezett inflációval megegyező. Ha a fogyasztói árak a kormány által prognosztizáltnál kevésbé nőnek jövőre, a nyugdíjak reálértéke nő, ha az infláció a tervezettnél magasabb lesz, akkor kompenzálják a nyugdíjasokat, tehát őket nem érheti hátrány - tette hozzá. 

Gulyás Gergely: Hiteles a költségvetés 
A jövő évi költségvetés tervezete hiteles és valós képet ad a várható folyamatokról - hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, hogy 2010 előtt is nyilvános esemény volt a költségvetési javaslat átadása, ám annak szerinte se jelentősége, se értelme nem volt, hiszen szavai szerint semmi nem teljesült a javaslatban foglaltakból. A kormányváltás után azonban a kormány évről évre hiteles és valóságos költségvetést nyújt be, így a mostani dokumentumot is komolyan lehet venni - mondta.
Vannak ugyan előre nem látható események, ezekre azonban megfelelő tartalékokat képez a kormány - tette hozzá.

Kiemelte, hogy 2011-2015 között 21,5 százalékkal, az infláció felett 8,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, tehát az eddig felhalmozott plusz reálérték-emelkedés "visszapótolta azt a nyugdíjasok számára, amit az előző kormányok elvettek".

Jelezte azt is, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése további reálnyugdíj-emelést jelent, hiszen a nyugdíjasok fogyasztói kosarában ezek nagy súllyal szerepelnek, az árcsökkenés a nyugdíjasok számára "egy újabb kisebb rezsicsökkenést" jelent.

Az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a tárcavezető, aki szerint a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.

Ismertette, hogy január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak. Emellett növelni fogja a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez. 

Objektum doboz

A legfontosabb élelmiszerek mellett az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken, 18 százalékra, ahogy az internet hozzáférésé is.     
Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb - mondta Varga, aki megemlítette azt is, hogy a jövő évi költségvetés új szerkezetben készült, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lesz, a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet. 

Felkerült a parlament honlapjára a javaslat

A jövő évi költségvetés 17 ezer 375 milliárd forint bevételi főösszeggel, 18 ezer 541 milliárd forint kiadási főösszeggel és 1166,4 milliárd forint hiánnyal számol. Az uniós módszertan szerinti (ESA) deficit 894,5 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka. A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 14 ezer 698 milliárd forintot tesznek ki.   A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1132 milliárd forint, kiadási főösszege 1604,4 milliár forint, hiánya pedig 472,4 milliárd forint.  A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1545,2 milliárd, kiadási főösszege 2239 milliárd, hiánya pedig 694 milliárd forint.

Varga Mihály kedden az eredetileg tervezett délelőtt 10 óra helyett délután 15 óra után adta át a 2017-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem a házelnök, hanem Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős, fideszes alelnöke vett át az Országházban.

A jövő évi költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolt, így az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik - mondta Varga.

Többletforrást jut az oktatásra 327 milliárd, egészségügyre 167 milliárd, tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára 66 milliárd többletforrás van a javaslatban. A rendvédelem 114, az önkormányzatok 5 milliárd, az igazságügy 26 milliárd, a külügy 10 milliárd többletforrásra számíthat. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal több pénzt kaphat.

Bővülnek a családi adókedvezmények és az otthonteremtési támogatások

Jövőre tovább bővülnek a családi adókedvezmények, és az otthonteremtési támogatások is, szögezte le a tárcavezető, aki azt is hozzátette: a családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz. 2019-re fokozatosan kétszeresére, gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege.     

Elemzők: A gazdaságélénkítésen van a hangsúly
 A jövő évi büdzsében nem a költségvetési hiány csökkentésén, hanem a gazdaságélénkítésen van a hangsúly - hangsúlyozták az MTI által megkérdezett makrogazdasági elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az előzetes számok alapján nagy meglepetések nincsenek, az látszik, hogy nem a költségvetési hiány csökkentése az elsődleges cél. Elsőre a számokból úgy tűnik, hogy konzervatívan tervezték meg a költségvetést. A tartalékok beépítése is fontos ahhoz, hogy tartani tudják a hiánycélt, így az is elképzelhető, hogy 2,4 százaléknál kedvezőbb lesz a tényleges hiány. 
Kiemelte: fontos, hogy az oktatásra mintegy 270 milliárddal forinttal, míg az egészségügyre 167 milliárddal forinttal jut több, hiszen ezekben a szegmensekben szükség van a többletfinanszírozásra. Az is fontos, hogy a minőségét és a hatékonyságát javítsák ezeknek a rendszereknek. A legfontosabb azonban az, hogy az alapvető élelmiszerek, így a tej, a baromfi és a tojás áfája 5 százalékra csökken. A 2017-es tervekből kiderül, hogy 211 milliárd forint jutna az otthonteremtés támogatására (így a csokra, a 2017-től működő nokra, az államilag támogatott kedvezményes hitelekre, és az áfacsökkentésre). 
"A részletek mindenképpen érdekesek lesznek, például, hogy a bürokráciában beígért kiadáscsökkentésből mi valósul meg, illetve, hogyan valósul meg az átmenet a közmunkaprogramból a versenyszférába. Az előzetes adatokból az is látszik, hogy az élőmunkát terhelő adók csökkentése nincs a fókuszban, pontos képet azonban csak a részletek után lehet alkotni" - fűzte hozzá Németh Dávid. 
Török Zoltán, a Raiffesein Bank vezető elemzője szerint a jövő évi költségvetési tervezet fordulatot mutat a korábbi években megszokott fiskális politikai irányhoz képest. Az előző években a szigorú gazdálkodás, a hiány és az adósságcsökkentés volt a költségvetési politika központi célja. 
Török Zoltán kiemelte: a jövő évi tervekben azonban a hangsúly a gazdaságélénkítésen van. A már korábban megismert célzott adócsökkentések mellett a meglepetést a kiadási oldalon jelentkező pénzosztás jelenti. A többletpénzre ugyan szüksége van az egyes területeknek (például oktatásnak, egészségügynek), de egyelőre nem lehet megítélni, hogy vajon az extra forint-milliárdokat mennyire ésszerűen és hatékonyan költik-e el. A hazai költségvetési politikában bekövetkező fordulatnak erős korlátot szab az EU részéről elvárt alacsony államháztartási hiány folytatása. Így összességében "fékezett habzású költségvetési lazítást" tervez a kormány jövőre húzta alá a Raiffesein Bank vezető elemzője.   
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője úgy vélte: a kormány igyekszik kompenzálni a gazdaság növekedési ütemének lassulását, amely az uniós források csökkenése miatt következne be. A költségvetés kiadásainak növelése mutatja, hogy a felpörgetett lehívás ellenére hosszabb időt vesz majd igénybe a 2014-2020-as uniós ciklus programjainak beindulása.
Hozzátette: az uniós támogatások kiesése csökkentené a beruházások számát, a kisebb támogatások gazdaságcsökkentő hatásának egy részét azonban ellensúlyozhatja a magyar költségvetésből történő finanszírozás. Úgy tűnik, egyelőre a beruházási programok voltak a legfontosabbak, a személyi jövedelemadó csökkentésére ugyanakkor még a későbbiekben is lesz lehetőség - vélekedett.
Samu János kifejtette: változatlan világgazdasági konjunktúra mellett, az 1-2 százalékos európai növekedés a magyar gazdaság nagyobb, 2-3 százalékos bővülését teszi lehetővé, ami folyamatosan támogatja majd a költségvetés mozgásterét. Az EU-s támogatások lehívása által idővel a beruházási kiadásokra is kisebb lesz az igény, ennek eredményeként 2018-tól javulhat a költségvetés egyenlege, vagy további adók is mérséklődhetnek - mondta.
A családok otthonteremtési kedvezményének (csok) a 2017-es költségvetésre gyakorolt hatását az elemző szerint egyelőre nem lehet megbecsülni, a tervek szerint az előre tervezetthez képest idén 100 milliárd forinttal rontja majd az egyenleget, ez az összeg a jövőben azonban tovább emelkedhet - mondta a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője.

Az emelés részeként 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege - mondta. Meghirdetik az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját is, a költségvetésből 211 milliárd forintot fordít a kormány a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek része a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az új lakások építésére vonatkozó áfacsökkentés - sorolta. 

170 milliárd forint tartalék
 A jövő évi költségvetési törvényjavaslat a korábban már megszokott konzervatív módon készült, az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett - mondta Varga Mihály, aki azt is kiemelte: az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forint - mondta Varga Mihály. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, aminek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges - jelezte.

Új intézmény segíti a versenyszférában az elhelyezkedést
A miniszter kiemelte: a segély helyett munkát elv folytatásával a kormány új jogintézményt vezet be, az elhelyezkedési juttatással segíti a jövőben a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését a versenyszférában.
A foglalkoztatásban bekövetkező szerkezeti változtatás lényege a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenetnek kell lennie, erre szolgál az elhelyezkedési juttatás. A jövőben támogatást kapnak azok a munkavállalók, akik a közfoglalkoztatási jogviszony lejártát megelőzően állást találnak maguknak. Emellett 2017-től a közfoglalkoztatás időtartalma is beszámít az álláskeresés időszakába, ennek értelmében jogosulttá válnak a munkahelyvédelmi akció kedvezményére tartós munkanélküli kategóriában.
"A munkaadókat  is támogatjuk, elsősorban az uniós forrásokból finanszírozott munkaerőpiaci programokon keresztül"- tette hozzá. Emellett megmaradnak a korábbi támogatási formák, az ifjúsági garanciaprogram, valamint a munkahelyvédelmi akció, amelyek jelentős járadékkedvezményt nyújtanak - fogalmazott a miniszter.

Fidesz: Nőnek az adókedvezmények
Jelentősen nőnek az egészségügyre és a köznevelésre fordítandó források, illetve az adókedvezmények a 2017-es költségvetésben - közölte a Fidesz-frakció,, amelynek kommünikéje leszögezi: a jövő évi költségvetés biztosítja, hogy 2017-ben mindenki léphessen egyet előre: a gazdasági növekedésből származó bevételeket a családokra, a további adócsökkentésre és az otthonteremtési program folytatására fordítják.
Tovább nőhet a kétgyermekesek családi adókedvezménye, 27 százalékról 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája. Folytatódik a pedagógusok, a rendőrök, a katonák életpályaprogramja, és már zajlanak az egyeztetések az egészségügyi, a szociális dolgozók bérrendezéséről - sorolták.
"A polgári kormányzás óta az ország és a családok is évről évre erősödnek, míg a baloldal pénzügyi válságba sodorta az országot, sorozatos megszorításokkal és adóemelésekkel sújtotta a magyar embereket" - hangsúlyozta a Fidesz.

Jobbik: A függőség és a kiszáradt gazdaság büdzséje
A Jobbik alelnöke a függőség és a " kiszáradt gazdaság " költségvetéseként hivatkozott a kormány kedden benyújtott javaslatára. Z. Kárpát Dániel budapesti sajtótájékoztatóján jelezte: noha a javaslatot teljességében még nem ismerik, a sarokszámok egyértelművé tették a helyzetet.
Úgy fogalmazott: Magyarországon az "elmúlt nyolc évet" az elmúlt hat évben kellett volna rendbe rakni, ám ez nem történt meg. Önálló, magyar munkahelyeket, értékeket, biztonságot teremtő költségvetési és gazdaságpolitika helyett a függőséget konzerváló, a külföldi tőkének, multicégeknek kedvező javaslat született, ami nem minden tekintetben szolgálja a hosszú távú magyar létérdekeket.
Az ellenzéki politikus az infrastruktúra-fejlesztések, egészségügyi, oktatási és munkahelyteremtő beruházások szükségességét hangsúlyozta.

Elégedettek a munkaadói érdekképviseletek
A munkaadói érdekképviseletek szerint kiegyensúlyozott a jövő évi költségvetés tervezete.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatói Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára konzervatív, kiegyensúlyozott költségvetésnek tartja a 2017. évi tervezetet, úgy fogalmazott, abban nincs olyan elem, amely struktúrájában, léptékében nagy változást hozna. Ugyanakkor nyitott kérdésnek nevezte a kafetériát, de úgy vélte, bármilyen kormányzati döntés is születik majd, annak mértéke nem rengeti meg a jövő évi büdzsét.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta: abban érdekeltek, hogy a gazdaság fejlődjön, a foglalkoztatás bővüljön, az államadósság csökkenjen, és mindezt a költségvetés tervezetében viszontlátják. Hozzátette, hogy a kis- és középvállalkozásokat segítő kormányzati szándék visszaköszön a költségvetés tervezetében.
Kiemelte, hogy a költségvetési hiány az előző évekhez képest "nem tűnik rossznak", pozitívum az adósságráta csökkentése, megjegyezte ugyanakkor, hogy nem látszik a közeledés az egyszámjegyű személyi jövedelemadóhoz. 
Az oktatásra és az egészségügyre pluszforrás véleménye szerint "lehetne több is", hiszen mindkét terület igényli a többletforrást, ami hosszú távon megtérülne, az oktatás átszervezésében szerinte benne van a költségmegtakarítás lehetősége. 
Vadász György kérdésesnek nevezte, hogyan hat majd a foglalkoztatásra, a bürokrácia csökkentésére az a kormányzati terv, hogy 45 állami költségvetési intézményt megszüntessenek 2016-2017-ben. 
Dávid Ferenc elmondta: a VOSZ üdvözli, hogy 2017-ben a hiány 2,4 százalék lesz, a GDP 3,1 százalékkal bővül, és 1 százalék alatti inflációval számol a kormány.    
A főtitkár kiemelte, hogy az éttermi szolgáltatás áfájának mérséklése a vendéglátói szakmának, a belföldi turizmusnak kedvező lesz. 
A VOSZ támogatja, hogy a pénzintézetek terheinek mérséklődésével a vállalkozók még kedvezőbben juthassanak hitelhez, illetve egyetértenek az online pénztárgépek körének bővítésével, a gazdaság fehérítésének hívei - fogalmazott a VOSZ főtitkára, aki szerint a munkahelyvédelmi akcióterv költségvetésből kiolvasható  bővítése a munkavállalók mobilitását segítheti.

Szóvá tette azt is, hogy a kormány otthonteremtési támogatásait kevesek tudják igénybe venni, a Jobbik ezek helyett állami hátterű bérlakás-építési programot szorgalmaz.
Z. Kárpát Dániel úgy értékelt: a kormány a felső középosztálytól felfelé lévő társadalmi csoportoknak kedvez, míg pártja az alsó középosztály leszakadását szeretné megakadályozni módosító javaslataival.
Megjegyezte azt is, hogy szakadék van a kormánypártok és a Jobbik áfacsökkentési tervei között. Ezt úgy magyarázta: a Fidesz és a KDNP javaslata a fogyasztói kosár 6-7 százalékát érinti, míg a Jobbik az alapvető élelmiszereket, a fogyasztási, továbbá a gyermekneveléshez szükséges cikkeket is legfeljebb 5 százalékos áfa-körbe sorolná.
A jobbikos politikus megítélése szerint az ország "búcsút inthet" az egy számjegyű személyi jövedelemadónak és az államadósság csökkentésének, s nem rendeződik a hitelkárosultak helyzete sem.

DK: A Fidesz számára továbbra sem az ország érdeke a fontos
A Demokratikus Koalíció a költségvetés kedden benyújtott tervezetének adatait úgy értelmezi, hogy az "Orbán-rezsim" és a Fidesz számára továbbra sem az ország érdekei fontosak.
A párt ügyvezető alelnöke önleleplezőnek nevezi, hogy hat év kormányzás után a kormányzat akkor akarja az egészségügyet a költségvetés nyertesévé nyilvánítani, miután "tönkretették az orvosokat, az ápolókat és a betegeke". Molnár Csaba úgy fogalmaz: a most kínált magasabb összeg nagyjából a kórházak újratermelődő adósságára elég, fejlesztésre, reformra, béremelésre, műtéti várólisták csökkentésére alkalmatlan. 5-600 milliárd forint hiányzik csak az egészségügy költségvetéséből, és amit ígérnek, az köszönőviszonyban sincs a jogosan megfogalmazott igényekkel - jelenti ki az EP-képviselő.
A politikus azt írta, hogy a DK szerint "marad a lopás, mint a költségvetés alapja". A nyugdíjasokat megalázták, a fiatalok számára semmilyen új esély nem kínálkozik, amely miatt megfontolják az itthon maradást, ami pedig az oktatást illeti, az ígért többletforrás arra sem elég, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tavalyi adósságát kifizessék - fogalmaz.
A DK a részletes vitában sem vesz részt, és módosító indítványokat sem nyújt be, mert az Orbán-kormány egész gazdaság- és társadalompolitikája súlyosan elhibázottnak tartják - közli Molnár Csaba.

Együtt: önző és rövidlátó a költségvetés
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt - a Korszakváltók Pártja politikusa önzőnek és rövidlátónak nevezte a jövő évi költségvetés kedden benyújtott tervezetét.
A független képviselő közleményében azt írta, a javaslatot az jellemzi a legjobban, ami hiányzik belőle. Nincsenek benne a "Matolcsy-alapítványoknál" halmozódó százmilliárdok és hiányzik a holnapról való gondolkodás - közli. A benyújtott büdzsé nem mutat semmiféle kiutat a ma problémáiból, ugyanis Magyarország legnagyobb baja ma az, hogy a magyar emberek félnek a holnaptól - fogalmaz.

A költségvetési bizottság tagja kijelentette, hogy a régióban egyetlen állam sem költ ilyen sok pénzt magára, a "Fidesz-államgépezet" működtetésére, államtitkárokra, politikai propagandára, bürokráciára és az állami cégek működtetésére, miközben mindez csakis a korrupciót szolgálja.
A politikus elfogadhatatlannak tartotta, hogy százmilliárdokat költenek "luxusberuházásokra", a kormány Várba költözésére, a Liget-projektre, stadionprogramra és "személyes birtokok felvirágoztatására". Eközben a képzett fiatalok elmenekülnek az iskolákból, az egészségügyből, alig marad, aki tanítson, ápoljon, gyógyítson. Az "elsíbolt" és magánosított százmilliárdok hiányoznak az óvodáknak, iskoláknak, egyetemeknek, a kutató-fejlesztő központoknak, az egészségügynek, de a versenyképességet megalapozó hazai gazdaságnak is - állítja a képviselő.
Eközben nincs adósságcsökkentés, nincs beruházás, nincs piaci munkahelyteremtés, ezért holnap még kevesebb lesz a versenyképes, jól képzett munkaerő, nőni fog a szegénység, az egészségügy pedig egyre alkalmatlanabb lesz az emberek ellátására - írja a politikus.
Szelényi Zsuzsanna azt kéri, hogy a korai fejlesztésre, óvodai fejlesztésre, szisztematikus tanári bérfejlesztésre, nyelvtanulásra, nyitott, autonóm, rugalmas felsőoktatásra és innovációra fordítsanak nagyobb forrásokat.
Az Együtt a következő hetekben olyan módosító javaslatokat nyújt be a költségvetéshez, amelyek a brutális forráskivonás és pillanatnyi osztozkodás helyett Magyarország holnapjáról szólnak és arra törekszenek, hogy ne kevesek kampányszerű gyarapodása, hanem széleskörű társadalmi felzárkózás váljon lehetővé - szögezi le.

PM: A jövő évi büdzsé az emberek többségének a leszakadást jelenti
 A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a 2017-es költségvetés az emberek 80 százalékának a leszakadást jelenti. Az ellenzéki párt keddi közleménye szerint a jövő évi költségvetés nem oldja meg azokat a "rendszerszintű" problémákat, amelyek bizonyos ágazatokat összeomlással fenyegetnek, ehelyett a büdzsé megalkotói csak ígéreteket tesznek a közszféra, az egészségügy és az oktatás dolgozóinak.    "A nagy bajban lévő egészségügy, oktatás helyzetét, a gyermekszegénységet csak tünetileg próbálják kezelni, hogy azok a választásokig össze ne omoljanak" - véli a PM. Hozzátették, nem a tehetősebbeknek kedvező éttermi fogyasztások áfáját, hanem a gyermek- és szociális étkeztetés forgalmi adóját kell csökkenteni.
"A korrupció és az esztelen pazarlás megszüntetése, a többkulcsos személyi jövedelemadó megteremti az alapjövedelem bevezetésének lehetőségét, ezzel együtt a biztonságot és a felemelkedés esélyét" - írták.