Varga Mihály: A jövő évi büdzsé a munkából élők költségvetése

Az ideihez hasonló nemzetiségi támogatás szerepel a tervezetben
A tizenhárom magyarországi nemzetiség teljes támogatására nagyjából ugyanakkora összeget különítettek el a jövő évi tervezetben, mint az idei büdzsében - mondta el kedd este Ritter Imre német nemzetiségi szószóló, aki arra számít, hogy a parlamenti eljárásban támogatási többlet érhető majd el. Az Országgyűlés nemzetiségi bizottsága költségvetési albizottságának elnöke elmondta: az idei támogatási keret 8 milliárd 689 millió forint, és a jövő évre vonatkozó tervezetben is nagyjából ez az összeg szerepel. A nemzetiségi pályázati kereteknél látható mintegy 38 millió forintos emelés - tette hozzá. Ritter Imre közölte: az eddigi egyeztetések alapján azt látja, hogy az összesen 5,5 milliárdos igényből 3,5 milliárdot el tudnak fogadtatni. Ennek gerincét - mintegy 2,5 milliárd forint - a nemzetiségi óvodák helyzetének javítására fordítandó támogatás adhatja - jegyezte meg.

A Nemzeti Kulturális Alap - zömében a játékadó NKA-t megillető részéből származó - tervezett bevétele 11,06 milliárd forint. A Bethlen Gábor Alap 26,13 milliárd forintból gazdálkodhat 2018-ban a javaslat szerint, ebből a Magyarság Háza program támogatására 216 millió forint juthat.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap működésére 82,07 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat, az összeg legjelentősebb részét, 39,4 milliárd forintot a magyarországi innováció támogatása teszi ki. 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jövőre 5,99 milliárd forintból gazdálkodhat, titkárságára 4,1 milliárd, kutatóintézetekre 217 millió, pályázatokra 200 millió forintot költhet. A Pesti Vigadó művészeti programjaira 13 millió, a Nemzeti Szalonra 84 millió, a gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatására 725 millió forint jut jövőre a törvényjavaslat szerint.

Jelentős összegből gazdálkodhat jövőre a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF), amelynek működésére 10 milliárd forintot szán a javaslat, míg a nemzeti filmvagyon kezelésével és védelmével kapcsolatos feladatokra 806,6 millió forintot különítenek el.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének központi támogatására 40 milliárd forintot irányoztak elő, a tervezett saját bevétel 22,51 milliárdot tesz ki. Az MTA kutatóközpontjai és - intézetei 32 milliárdos működési kiadás mellett 1,7 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra, felújításokra, a támogatott kutatóhelyekre jutó támogatás összege 3,1 milliárd, a Lendület Programra 2018-ban összesen 3,54 milliárdot terveznek.

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára 9,8 milliárd forintot, a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum fejlesztésére 1,39 milliárd forintot szán a költségvetési törvényjavaslat.

A települési önkormányzatok által fenntartott és támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására összesen 12,8 milliárd forint juthat jövőre, ebből a színházművészeti szervezetekre 9,73 milliárd, táncművészeti szervezetekre 182,9 millió, zeneművészeti szervezetekre 2,93 milliárd forintot szánnak. 

Kiemelt támogatás a külhoni magyaroknak
A külhoni magyarság kiemelt támogatásra számíthat jövőre: a költségvetési támogatás több soron, és a feladatok alapján egyes tárcáknál elkülönítve jelenik meg a jövő évi költségvetés tervezetében. A Miniszterelnökségnél 8,4 milliárdos tétel szerepel, a Bethlen Gábor Alapkezelő 26 milliárdból gazdálkodhatna.
A határon túli magyarok programjaira, nemzetpolitikai tevékenységre a Miniszterelnökség fejezetében idén több mint 6,5 milliárd forintot különítettek el, ez nőne 8,4 milliárdra. A Bethlen Gábor Alapkezelő 26 milliárd forintjából a nemzetpolitikai célú támogatás 19,7 milliárd, az alapkezelő működési költsége 1,15 milliárd.
A Magyarság Háza program 216 milliós kerettel szerepel a költségvetés tervezetében. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetésében csaknem 2 milliárd forinttal jelenik meg az idei 1,22 milliárddal szemben. A határon túli oktatás területén köznevelési kiadásokra 231,6 millió, felsőoktatásra 801 millió szerepel. Határon túli oktatási feladatokra 800 millió volt az idei összeg. Szerepel a költségvetésben a Rákóczi Szövetség is, 50 millió forinttal.
A Nemzetstratégiai Kutató Intézet az idei évhez hasonlóan 1,2 milliárdból gazdálkodhatna jövőre. A gazdaságfejlesztési előirányzatok között a Vajdaság 7,5 milliárd, Kárpátalja csaknem 5 milliárd, Horvátország és Muravidék 500-500 millió, Erdély és Felvidék 1-1 milliárd forinttal szerepel.

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai között a közművelődési érdekeltségnövelő támogatásra, muzeális intézmények szakmai támogatására összesen 806 millió forintot irányoznak elő. Kulturális illetménypótlékra 3,6 milliárd forintot különítenének el a költségvetésben.

Az állatkerti Pannon Park beruházási projekt támogatására 2018-ban 1,7 milliárd forintot, a 2015. évi milanói világkiállítás magyar pavilonjának karcagi újraépítésére 1,1 milliárd forintot különítenek el. Az egykori internáló-, kényszermunka és hadifogolytábor helyszínére tervezett Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozására 369,1 millió forintot szán a költségvetési tervezet.

A Miniszterelnökség fejezetében a Nemzeti Örökség Intézeténél a tervezet 1,58 milliárdos működési kiadással, 50,2 millió forintos bevétellel számol, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet működésére 166,2 millió, a határon túli műemlék-felújítási programra mintegy 250 millió forint jut.

A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. 329 millióval gazdálkodhat kulturális fejlesztési célokra, a Várgondnokság 824 millióval, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. pedig összesen 2,6 milliárddal. A Millenáris mintegy 19 millióval kalkulálhat, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont soron 870 millió forintos kiadási tétel található. A Nemzeti Hauszmann Terv 2,45 milliárd forintot kaphat felhalmozási kiadásként, a Népi Építészeti Programra 1,5 milliárd, a Nemzeti Kastélyprogramra 1 milliárd, a Nemzeti Várprogramra 200 millió forintot terveznek.

Kulturális diplomáciai projektek támogatására 650 millió forintos működési kiadással kalkulál a Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely a felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok számára 650 millió forintot fordíthat a költségvetés tervezet szerint.

Számos nagy kulturális beruházás szerepel az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018-as fejezeti költségvetésének tervezetében: a Liget Budapest projektre 41,1 milliárd, a Magyar Állami Operaház nagyberuházásaira 18,7 milliárd, a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére 3,5 milliárd forintot szán a javaslat.

A közgyűjtemények az előterjesztés szerint 21,3 milliárd forinthoz jutnak, ebből összesen 3,8 milliárd forint a beruházások és felújítások költségeit fedezi majd.

A művészeti intézmények költségvetési támogatása 20,3 milliárd forintot tesz ki jövőre, ebből 1,9 milliárdot költenének beruházásokra, felújításokra.Az egyéb kulturális intézmények finanszírozására 2,2 milliárd forintot fordítana az állam; ebből a keretből beruházásokra és felújításokra több mint 140 millió juthat.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között a határon túli kulturális feladatok támogatására 97,5 millió szerepel. Bár a filmes támogatások többségét a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság osztja szét, az Emmi fejezetében is rendelkezésre állhat filmszakmai támogatásokra 145 millió forint.

A Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis beruházásra 3 milliárd, míg az Operaház Andrássy úti épületének felújítására csaknem 15,8 milliárd forintot szán a tervezet, emellett a Budapest Music Center Modern Opera beruházása 500 millió forint támogatást kaphat.

A Liget Budapest projektre - több különböző címen - 41,1 milliárd, a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére és kialakítására 3,5 milliárd, a Makovecz Imre Alap támogatására 1,4 milliárd, a hódmezővásárhelyi Emlékpont Központ támogatására pedig 22 millió forint juthat.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatására 229 millió, kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatására pedig 750 millió forintot fordíthat jövőre a kormány. Ezen felül a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezésének támogatására 1,95 milliárd forintot irányoz elő a tervezet. 

A közgyűjtemények nemzeti értékmentő programjának 505 millió forintot szán a javaslat, míg közművelődési szakmai feladatokra 1,6 milliárd, kulturális szakemberek továbbképzésére pedig 120 millió forint juthat.

A Magyar Rádió zenei együtteseit 300 millió, a 100 Tagú Cigányzenekart 30 millió forinttal tervezi támogatni a kormány. A művészeti nyugdíjsegélyek megtérítésére 1,6 milliárd, az előadóművészeti törvényhez kapcsolódó működési és művészeti pályázatokra 1,4 milliárd, míg művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatására 638 millió forint az előirányzat.

A MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítására 800 millió, a Várpalotai Trianon Múzeum támogatására 100 millió, egyéb kulturális alapítványok működési és programok támogatására 1,3 milliárd forint, kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek támogatására pedig 649 millió - ebből a Magyar Írószövetségnek 30 millió - forint áll majd rendelkezésre.

Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására 3,1 milliárdot fordítana a javaslat.

A Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ számára 79 millió, a Budapesti Roma Oktatási és Kulturális Központ támogatására 80 millió, a roma kultúra támogatására pedig további 52 millió forintot irányoz elő a 2018-as költségvetés tervezete.

Több mint 54 milliárd forinttal tervezi emelni a helyi önkormányzatok előirányzatát az ideihez képest a kormány a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztésében, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.

A fejezetre 695,5 milliárd forintot irányozott elő a kormány, míg erre az évre 641 milliárd forint szerepelt itt.

A működés általános támogatására 156,4 milliárd forint jut, ami 7,5 milliárddal haladja meg az ideit; az önkormányzatokhoz köthető köznevelési feladatokra pedig 192,6 milliárd forintot szánnak, ami 8,2 milliárdos bővülés.

Az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti kiadásaira 155,3 milliárd forintot tervez a kormány, és új soron nevesítik a korábban ezzel együtt szereplő gyermekétkeztetést. Utóbbira 79,3 milliárd forintot tüntettek fel, összességében pedig a két sor támogatása 36 milliárd forinttal bővül a 2017-eshez képest.

Az indítvány szerint kulturális feladatokra 7,2 milliárd forinttal többet fordíthatnak a helyhatóságok, ezen a soron 38,4 milliárd forint szerepel; a kiegészítő támogatások előirányzata pedig 3,2 milliárd forinttal bővül.

A javaslat szerint az önkormányzatok számára átengedett bevételek - adók és bírságok - mértéke és fajtája 2018-ben is változatlan marad.

Az önkormányzatok jövőre is változatlan összeget vehetnének fel lakosságarányosan hivataluk működéséhez, és továbbra sem változna a közvilágítás, a köztemető-fenntartás és a közutak fenntartásának alaptámogatása.

Az előterjesztésben 3 120 millió forint szerepel a polgármesteri illetmények támogatására, továbbá 5 milliárd forinttal emelnék az óvodapedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítők bértámogatásának előirányzatát.

Budapest helyi közösségi közlekedésének támogatását a dokumentum 12 milliárd forintban jelölte meg, ami 3 milliárddal kevesebb a 2017-es összegnél.

A költségvetési javaslatban megcímkézve szerepel egyebek mellett 2 milliárd forint a békásmegyeri vásárcsarnokra; 1,87 a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésére; 1,7 milliárd forint a budapesti Pannon Park projektre; 1,1 milliárd a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítésére Karcagon; 620 millió forint a Normafa Parkra és további 550 millió sportterületi fejlesztésekre; továbbá 723 millió forint a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalására.

Az egyházi alapintézmények működésére fordítható összeg, valamint a személyi jövedelemadó egy százaléka kiegészítésének keretét is emelik, erre a célra 2018-ban több mint 9,1 milliárd forintot terveztek be. Az üldözött keresztények segítésére több mint félmilliárd, a hittanoktatás támogatására 3,1 milliárd forintot fordítanának jövőre.

Az uniós források döntő részét elköltenék 2018 végéig 
A kormányzati célkitűzés szerint a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak döntő hányadát 2018 végéig elköltenék. Ennek érdekében lehetőség nyílik a rendelkezésre álló uniós támogatási keret egészének kötelezettségvállalással való lefedésére, valamint a 100 százalékos forrásfelhasználás érdekében a kormány egyetértésével bizonyos mértékig többletkötelezettség vállalására is. Az indoklás szerint a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint uniós forrás ütemezett, gyors lehívása mellett ebben a periódusban elsődleges cél, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre. Ennek érdekében a vállalkozások általános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a kiemelt turisztikai fejlesztéseket és a foglalkoztatás növelését 2018-ban minden korábbinál több támogatás szolgálja.
A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy a közlekedési, energia és távközlési ágazatokban a 2014-2020-as programozási időszakban új uniós forrás, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) tagállami forráskerete jelenik meg. Magyarország két pályázati körben benyújtott projektekkel a mintegy 323 milliárd forintos tagállami keret 99 százalékát lefedte.
A nagyobb költségigényű projektek közé tartozik a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése, a Rajna-Duna folyosó Komárom-Révkomárom határon átívelő hídja, a Budapest-Hatvan vasútvonal fejlesztése, a GSM-R rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalakon. A beruházások egy része tavaly elkezdődött, a 2018. évi kiadásokat főként előlegként fizetik ki. A korábbi időszakhoz hasonlóan 2018-ban is több jogcímen érkezik jelentős összegű támogatás, amelyek a hazai költségvetésben nem jelennek meg, felhasználásukra azon kívül kerül sor.
Ennek oka, hogy ezekhez a támogatásokhoz nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, továbbá a kedvezményezettek körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat közösségi jogszabályok, vagy az Európai Bizottság döntése határozza meg. A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatások dominálnak, amelyek 2018. évi várható kifizetése 410,1 milliárd forint. Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatás, az agrárpiaci támogatási jogcímen 15,4 milliárd forint uniós támogatással lehet számolni. Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, egyebek között a kutatásfejlesztési, környezetvédelmi, oktatási, valamint a kulturális, kreatív ágazatokat érintő programok keretében megpályázható források.

A javaslat külön mellékletben rögzíti az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartóinak köznevelési feladatai és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatást. Ezek között például a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan tankönyvtámogatást és átlagbéralapú támogatást állapít meg a bevett egyház által az állam és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett oktatáshoz.

Az egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatására jövőre 300 millió forintot biztosítana a költségvetés.

Az egyházak hitéleti támogatásának kiegészítésére több mint 1,7 milliárd forint jutna jövőre. A vallási tevékenységet végző szervezetek támogatására több mint 120 millió forintot fordítanának.

Az 5000 lakosúnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre 2,6 milliárd forintot szánnak, a külhonban szolgálatot teljesítők jövedelempótlékára 420 milliót, a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatására pedig 300 millió forintos keretet terveznek.

A nem átadott korábbi egyházi ingatlanok utáni járadék jövőre több mint 18,3 milliárd forint lehet. Az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra - a felhalmozási kiadásból - több mint 1,4 milliárd forintot terveznek jövőre. Az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására - a működési és felhalmozási kiadást összeadva - jövőre több mint 3 milliárd forintos keret jut.

Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására - a működési és felhalmozási kiadást összeadva - 12,8 milliárd forintos, a vallási tevékenységet végző szervezetek támogatására pedig több mint 120 millió forintos a tervezett jövő évi keret.

Az üldözött keresztények segítésének feladataira 300 millió forintos ösztöndíjprogramot és egy 224 millió forintos intervenciós támogatási keretet is rögzít a jövő évi költségvetés tervezete.

Több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi büdzsében az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására. Az indoklás szerint a megszokott, úgynevezett "konzervatív módon" készült a tervezet, az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett, az országvédelmi alap előirányzatát az ideivel megegyező, 60 milliárd forint értékben, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát, amire 110 milliárd forintot tervezett, ami szintén megegyezik a 2017-es kerettel.  A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként létrehozott stabilitási tartalék, több mint 30 milliárd forint értékben, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges - írták.

Az államháztartásról szóló törvény alapján az év első felében a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának csak 40 százaléka használható fel.

Az országvédelmi alap a javaslat szerint csak abban az esetben és olyan mértékben használható fel, amennyiben a hiánycél elérése biztosított.

A növekedési kockázatok kezelésére irányuló felhasználást az is biztosítja, hogy az alap felét csak az év végén, a gazdasági és költségvetési folyamatok alakulására vonatkozó megalapozott előrejelzések alapján használhatja fel a kormány.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2018. évi 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint az államadósság csökkenése akkor is elérhető, ha a gazdaság bővülése a negatív kockázatok érvényesülése esetén 4 százalék alatti szintet érne el - szerepel a javaslatban.

A 2018-as büdzséjavaslatból kiderül az is, hogy az - elsősorban ágazati életpályák és bérintézkedésekre képzett - céltartalékok 87 milliárd forintot tesznek ki, a 2017-re tervezett 205 milliárd forint után, ezen belül a nyugdíjprémiumra 32,2 milliárd forint céltartalékot képeztek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ideihez hasonló mértékű forráshoz juthat a költségvetésből jövőre, míg a Közbeszerzési Hatóság büdzséje emelkedhet, a Központi Statisztikai Hivatalé (KSH) pedig enyhén csökken az ideihez képest.

A GVH büdzséje változatlan: az idén és jövőre is 2,37 milliárd forintot tartalmaz, és ehhez 33,1 millió forint saját bevételt kell elérnie. Beruházásra az intézménynél 85 millió forintot terveznek.

Az ÁSZ szintén az ideihez hasonlóan 9,3 milliárd forintból gazdálkodhat, 296,8 millió forintot költhet beruházásokra.

A Közbeszerzési Hatóság idei költségvetése 1,678 milliárd forint, ez jövőre 1,884 milliárd forintra nő a javaslat értelmében, amiből 2,1 milliárd forint forrása saját bevétel. Beruházásra a hatóság 316,2 millió forintot fordíthat 2018-ban.

A KSH költségvetése kis mértékben csökken, jövőre 10,61 milliárd forint a hivatal kiadása, amelyből csaknem 506 millió forintot beruházásra szánnak. A hivatalnak több mint 790 millió forint saját bevételt kell elérnie 2018-ban.

A Miniszterelnökség és a hozzá kapcsolódó intézmények, programok, előirányzatok összesen 846 milliárd forintos kiadással számolhatnak 2018-ban a kedden beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 955 milliárd forinttal. 

A fejezet több mint 51 milliárd forintos bevétellel számol, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 795 milliárd forint lesz jövőre. 

Ezen belül magának a Miniszterelnökségnek a jövő évi költségvetése szűk 30 milliárd forint, amelyből a személyi és dologi kiadások bő 20 milliárd forintot visznek el, beruházásokra 8,5 milliárd forint juthat. A tárca mintegy 6,6 milliárd forintnyi működési bevétellel is számol. 

Rendkívüli kormányzati intézkedésekre, ahogy 2017-re is, jövőre is 110 milliárd forintot szánnak, az Országvédelmi Alap ismét 60 milliárd forintból gazdálkodhat, a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja ismét 20 milliárd forintos kiadással jár, az ágazati életpályákra és bérintézkedésekre azonban a tárca fejezetéből jövőre 66 milliárd szolgál majd, szemben az idei 180 milliárddal. 

A fővárosi, a megyei és a járási kormányhivatalok 227 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amelyből a beruházásokra bő 6 milliárd forintot költhetnek, a többi személyi és dologi kiadásokat fedez. A hivatalok 41 milliárd forintnyi működési bevétellel számolnak. 

A Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelésére csaknem 107 milliárd forintot irányoz elő a tárca. 

A Nemzeti Hauszmann Terv beruházási kiadása 2 milliárd, a Modern városok program beruházásaira 150 milliárd jut, kulturális örökségvédelmi feladatok beruházásaira pedig 1,5 milliárd forint, míg a Ludovika Campus beruházásaira csaknem 4 milliárd, és további 1 milliárd a működési kiadására. 

A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatainak ellátásához 1,8 milliárd forintos működési költség biztosított jövőre. A kormányablakok még 1,5 milliárd forintot fordíthatnak beruházásra. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mintegy 9 milliárd forintból gazdálkodhat, az Információs Hivatal mintegy 14 milliárd forintból, az unió melletti állandó magyar képviselet pedig szűk 5 milliárd forintból.

A Köztársasági Elnökség költségvetése némileg, 100 millió forinttal, emelkedik, így 2,4 milliárd forint lesz a következő évben, ebből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje 1,4 milliárd. Nőnek a személyi juttatások és a protokollköltségek, csökkennek viszont a munkaadói járulékok és a szociális hozzájárulási adó.

Szinte minden területre több pénz jut jövőre, arányaiban azonban az állam működésére fordított összegek nőnek a leginkább, miközben mérséklődik a jóléti funkciók, a gazdasági kiadások és az államadósság-kezelés súlya.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból, amelynek összértéke pénzforgalmi szemléletben 19 382 milliárd forint, az idei 17,1 százalék után, jövőre 18 százalék jut az állam működési funkcióira, 3480 milliárd forint. 

Ebből a legnagyobb részt, 2238 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 1101 milliárd forint jut, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 566 milliárd, külügyekre 114 milliárd, alapkutatásra 85 milliárd forintot szánnak, ez utóbbi az idén még 96 milliárd volt. Új tétel a listán a műszaki fejlesztés 2,6 milliárddal. A törvényhozó és végrehajtó szervekre fordított pénzek aránya nő e körben leginkább, 5,3-ról 5,7 százalékra.

A védelmi kiadások aránya 0,1 százalékponttal 1,8 százalékra emelkedik, miközben a rendvédelmi és közbiztonsági kiadásoké jelentősen, 4,2 százalékról 4,6 százalékra nő. Az előbbire 349 milliárd, az utóbbira 892 milliárd forintot szánnak jövőre. A rendvédelem és közbiztonság körébe sorolt kiadásokból a legtöbbet (528 milliárdot) a rend- és közbiztonságra költi az államháztartás. A büntetés-végrehajtás igazgatási és működési kiadásai 113 milliárd forintra nőnek, és az igazságszolgáltatás is az ideinél többet 167 milliárd forintot kap 2018-ban.

A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya  a kiadásokon belül 54,9 százalékról 54,2 százalékra csökken, összesen 10 506 milliárd forintot tesz ki. Oktatásra csaknem 1988 milliárd forint jut, így aránya a kiadásokban 0,1 százalékponttal 10,3 százalékra mérséklődik. Ugyanennyivel emelkedik viszont az egészségügy részesedése 8,5-ről, 8,6 százalékra, e területre 1660 milliárd forintot szánnak 2018-ban. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5516 milliárd forintot terveznek az idei 5223 milliárd után, ezzel részesedésük az összkiadásból 28,6-ról 28,5 százalékra csökken.

Bár emelkedik a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összeg 626 milliárd forintra, arányuk 3,4 százalékról, 3,2 százalékra mérséklődik. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése is 3,9-ről 3,7 százalékra csökken.

A gazdasági funkciókra tervezett 4110 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 21,3-ról 21,2 százalékra csökken. Ezen belül a legnagyobb tétel a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9-ről 8,7 százalékra mérséklődik, ezen belül 4,3-ról, 4,1 százalékra csökken a közúti, míg 2,1-ről 2,3-ra nő a vasúti közlekedésé. A környezetvédelem a vesztesek közé tartozik, az eddigi 388 milliárd helyett 362 milliárd forintra számíthat, részesedése 2,1 százalék helyett 1,9 százalékára csökken jövőre.

Az államadósság kezelésére fordított pénzek aránya az idei 5,5 százalékról 5,4 százalékára csökken, erre 2018-ban 1044 milliárd forintot terveznek, az idei 1009 után.