Gazdaság
Varga Mihály: A foglalkoztatás bővülése a gazdaság növekedésének köszönhető
Június-augusztusban 3,7 százalékos volt a munkanélküliség
Varga Mihály: A foglalkoztatás bővülése a gazdaság növekedésének köszönhető
A foglalkoztatás bővülése főként a magyar gazdaság növekedésének köszönhető, az újabb beruházások és fejlesztések munkahelyeket teremtenek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.
A miniszter hozzátette a KSH adatihoz: a munkanélküliek számának csökkenése és a közfoglalkoztatásban lévők számának csökkenése is folyamatos.
Rámutatott, hogy a fizetések növekedése egyre több "honfitársat" hív vissza a magyar gazdaságba. A KSH adatai alapján 9 ezerrel csökkent a külföldön munkát vállalók száma Magyarországról. Örvendetes, hogy a közel 10 százalékos reálbér növekedés egyre több ember számára teszi vonzóvá, hogy az országban vállaljon munkát.
Arról is beszélt, hogy a kormány szerdai ülésén tekintette át a közfoglalkoztatás helyzetét. Újabb intézkedéséket fognak javasolni közfoglalkoztatás rendszeréből való átlépésre, valamint felgyorsítanák és erősítenék a képzési programokat.
Kiemelte, hogy Magyarországhoz képest csak Németországban és Csehországban alacsonyabb a munkanélküliség. A térségi összevetésben is az látható, hogy az elmúlt években csak Szlovákiában csökkent nagyobb arányban a munkanélküliség, de ott jóval magasabb bázisról, a foglalkoztatás és az ahhoz köthető béreket nézve csak Lengyelországban volt magasabb a növekedés - tette hozzá.
A következő időszakban törekednek arra, hogy azokat az inaktív rétegeket is megmozdítsák, akik még munkát vállalnának. Példaként említette a közfoglalkoztatásban lévőkön túl a szépkorúakat, akiknek jelentősen megkönnyítik a foglalkoztatást az új jogszabállyal, amely szerint csak a jövedelemadót kell majd a bérből fizetni, egyéb közteher nem terheli őket - tette hozzá a miniszter.
Június-augusztusban 3,7 százalékos volt a munkanélküliség
Az előző három hónapos időszakhoz, május-júliushoz hasonlítva 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma és 0,1 százalékponttal emelkedett a ráta.
A 15-24 éves korcsoportban, amelyből a munkanélküliek csaknem ötöde került ki, az állástalanok száma 6 ezerrel, 34 ezerre csökkent, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalékos volt.
A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra csökkent, az 55-74 éves időseké 0,8 százalékponttal, 2,6 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliség átlagos időtartama 15,9 hónap volt, a munkanélküliek 41,0 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 8 ezerrel, 86 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,3 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A női munkanélküliek száma 14 ezerrel, 87 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint az augusztus végén nyilvántartott álláskeresők létszáma 251 ezer volt, 6,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
KSH: idén 5 százalékkal kevesebb kalászos gabona termett
Az idén az előző évinél 1,3 százalékkal nagyobb területen 5,0 százalékkal kevesebb, 6,9 millió tonna kalászos gabona termett. A változékony időjárás kedvezőtlenül befolyásolta az idei termésátlagokat - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A zabon kívül mindegyik kalászos gabona hozama elmaradt a tavalyitól.
Búzából, amely idén az összes gabonatermés 76 százalékát - 2017-ben 73 százalékát - adta, 6,5 százalékkal nagyobb területről ugyanannyi, 5,246 millió tonna termést takarítottak be, mint tavaly. A hektáronként 5,1 tonna termésátlag 6,1 százalékkal volt alacsonyabb, de az előző öt év (2013-2017) átlagát 0,8 százalékkal meghaladta.
Az árpa betakarított területe 8,8, termésmennyisége 19,4 százalékkal maradt el a tavalyitól. A hektáronkénti termésátlag, 4,670 tonna 11,6 százalékkal lett rosszabb, az előző öt év átlagánál 1,4 százalékkal volt alacsonyabb.
A tritikálé betakarított területe 2016 óta csökken. Idén 6,8 százalékkal kisebb területről 11,7 százalékkal kevesebb termést arattak le, a hektáronkénti termésátlag 5,2 százalékkal, hektáronként 3,76 tonnára csökkent.
Rozst kevesebb, mint 26 ezer hektárról takarítottak be, ami 2,7 százalékkal kisebb terület a tavalyinál. A termés mennyisége 3,4 százalékkal mérséklődött, a termésátlag 0,7 százalékkal romlott.
Zabból 2018-ban az egy évvel korábbinál 39,2 százalékkal kisebb területről 37,6 százalékkal kevesebb termést takarítottak be, a hektáronkénti termésátlag 2,6 százalékkal magasabb lett.
Elemzők: a közfoglalkoztatásból kilépők miatt nőtt a munkanélküliség június-augusztusban
A közfoglalkoztatottak köréből kilépettek közül néhányan még nem találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon - ezzel magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a munkanélküliségi ráta június-augusztusi 0,1 százalékpontnyi emelkedését.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint a június-augusztusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent. Az előző három hónapos időszakhoz, május-júliushoz hasonlítva 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma és 0,1 százalékponttal emelkedett a ráta. A foglalkoztatottak száma 39 ezerrel nőtt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: mivel a foglalkoztatási ráta nem csökkent, miközben az aktivitási ráta még tovább emelkedett, a munkanélküliségi ráta emelkedése vélhetően a közfoglalkoztatottak számának nyári csökkenésével hozható összefüggésbe, akiknek még nem sikerült állást találni az elsődleges munkaerőpiacon.
Nyeste Orsolya az év hátralévő részében - részben a szezonális hatásoknak köszönhetően - nem várja a munkanélküliségi ráta újabb csökkenését, azonban a mutató továbbra is 4 százalék alatt maradhat, jelezve a hazai munkapiac általában vett feszességét. A feszített munkapiac és az emelkedő bérek pedig továbbra is erős fogyasztás-növekedést sugallnak, ami így a növekedés egyik meghatározó hajtóereje maradhat. Az Erste elemzőinek becslése szerint az idén így 4,3 százalékkal nőhet a magyar GDP.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliség minimális emelkedése arra vezethető vissza, hogy a közfoglalkoztatottak leépítése gyors ütemben halad és az elsődleges munkaerőpiac robosztus bővülése sem képes ezt teljesen ellensúlyozni. A közfoglalkoztatásból elkezdődött - többek közt - a papíron szakképzettséggel rendelkezők kizárása. Itt viszont jelentős részben a "roncstársadalom" olyan szegleteiről van szó, akik még a kedvező munkaerőpiaci környezetben sem képesek elhelyezkedni, mivel a legalapvetőbb készségeik is hiányoznak a munkavállaláshoz.
A foglalkoztatási rátában a versenyképesebb EU-s tagállamokkal összehasonlítva továbbra is jelentős, 4-5 százalékos javulásra van lehetőség. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer friss munkavállalót jelent, ezt követően lenne jelenthető ki a teljes foglalkoztatottság.
A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére Horváth András szerint a magyar gazdaság továbbra is 500 ezres munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, bár a képzetlenségi problémák nagyon jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya tovább lassítja a gazdasági növekedést, de egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és beruházásokat.