Vannak tartalékai a munkaerőpiacnak

Zala megyében 12 százalékkal csökkent az álláskeresők száma
Zala megyében 12 százalékkal csökkent az álláskeresők száma az idén márciusra az elmúlt év azonos időszakához képest - közölte a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya pénteken.
Márciusban 9278 álláskeresőt regisztráltak a megye kirendeltségein, a nyilvántartottak száma ezerrel haladta meg a februárit.
A főosztály adatai szerint az elmúlt 2 évben is több százzal emelkedett márciusban a nyilvántartott álláskeresők száma. A növekedés legfőbb oka, hogy az előző évről áthúzódó közfoglalkoztatási programok jelentős része február végén befejeződött. A március elejétől újra induló programok létszámfeltöltése folyamatosan történik, ezért mérséklődött a közfoglalkoztatásban résztvevők száma.
Zala megyében a gazdaságilag aktív népesség 7,3 százaléka volt nyilvántartott álláskereső március végén: a mutató értéke az egy évvel korábbinál 1 százalékponttal alacsonyabb, a februárinál pedig 0,8 százalékponttal magasabb volt.
Az év harmadik hónapjában az elsődleges munkaerőpiacon ezer új álláshely volt Zala megyében.
A hónap során 2,5 ezer álláskeresőt regisztráltak, közülük kevesebb mint százan szerepelnek első alkalommal a nyilvántartásban. A regisztráltak nagy része korábban a közfoglalkoztatásban dolgozott.
Az álláskeresők 20 százaléka, 1,8 ezer ember tartósan, egy évnél régebben, folyamatosan álláskereső, míg egy évvel korábban még 23 százalék volt az arányuk.
A megyében folyamatosan mérséklődik a pályakezdő álláskeresők száma is: március végén az álláskeresők 8 százaléka, 746 fiatal volt pályakezdő, ezzel szemben tavaly több mint ezren kerestek állást a kirendeltségek segítségével. Az első negyedévben 180 pályakezdőt regisztráltak első alkalommal Zala megyében, 30-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Rajtuk kívül az inaktívak, valamint a külföldön dolgozó fiatalok és középkorúak lehetnek a magyar munkaerőpiac tartalékai, számuk összesen meghaladhatja a 300-400 ezret - ismertette.

Úgy vélte, az önkormányzatok számára ugyan "kis fájdalommal jár", hogy a ma a közfoglalkoztatottak által ellátott feladatokat más foglalkoztatási formában kell megoldaniuk, de az adott településnek és a társadalom egészének is "érdeke és előnye", ha minél többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A sokat kritizált közfoglalkoztatás intézményét a kormány mindig csak átmeneti lehetőségnek tekintette, hogy a korábban a munkaerőpiacról kiszorultakat újból visszavezesse a munka világába - tette hozzá.

Felidézte, hogy 2010-ben 11,6 százalékos volt a magyarországi munkanélküliségi ráta és 55 százalék volt a foglalkoztatottak aránya, mára pedig 4,3-4,4 százalékra mérséklődött a regisztrált álláskeresők aránya, miközben a foglalkoztatottság már az európai uniós átlagot is némileg meghaladva elérte a 68 százalékot. Ma nem munkanélküliségről kell beszélnünk, hanem az üres álláshelyekről, jelenleg is mintegy 60-70 ezer állásra keresnek munkavállalót a magyarországi vállalkozások.

A foglalkoztatási gondok megoldását segítik az európai uniós forrásból a kormányhivatalok közreműködésével már régóta zajló programok, amelyek elsősorban a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók felkészítését, elhelyezkedését segítik, de hasonló a célja a dél-zalai foglalkoztatási paktumnak is - jelezte Cseresnyés Péter.

Jakab Sándor, a Nagykanizsa és Térsége Önkormányzati Társulás alelnöke a rendezvényen elmondta: a nagykanizsai és a letenyei járásban lévő több mint 46 ezer lakót számláló 75 település számára hívták életre a dél-zalai foglalkoztatási együttműködést. A 2020-ig tartó programba közel 200, ma még hátrányos helyzetben lévő munkavállalót szeretnének bevonni, közülük 40-et képzésben részesíteni, hogy csaknem 90 ember tartós állást találhasson magának.