Gazdaság

Van recept a versenyképességre

Iparfejlesztési törekvéseinkkel összhangban, a tengerentúli tőkét az eddigieknél is hatékonyabban kell hazánkba csábítani

Már rövid távon javulhat a beruházási környezet hazánkban a piaci szereplők számára - jelentette ki a lapunknak adott interjúban a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Nikoletti Antal szerint a humán tőke fejlesztése, az oktatás, a társadalmi konszenzus, a bürokrácia csökkentése, a tudásalapú és ismeretre épülő gazdaság megteremtése teszi lehetővé a külföldi befektetők és a fiatal magyar vállalkozó generáció számára a kedvező légkör létrejöttét.

Nikoletti-Antal
Nikoletti Antal szerint Európa „észbe kapott”, és most azon dolgozik, hogy visszaszerezze vezető szerepét a világgazdaságban (Fotó: Varga Imre)

- Kicsi, nyitott gazdaság vagyunk globális megközelítésből, hogyan lehet röviden definiálni a mostani világgazdasági helyzetet?

- A 2008-as világgazdasági válság utóhatásai mellett újabb és újabb kihívásokkal szembesülünk, és a problémák megoldása helyett egymásba érő politikai-gazdasági válságfolyamatok szemtanúi vagyunk. Eközben zajlik az a digitális forradalom, amely a teljes világgazdaságot, világkereskedelmet alapjaiban formálja át. Magyarországnak ebben a komplex szituációban kell sikeresen helytállnia, megfelelő gazdaságpolitikai lépéseket tennie, fókuszpontok, konkrét gazdaságpolitikai intézkedések meghatározásával. A humán tőke fejlesztése, az erősödő szövetségek, a tudásgazdaság megteremtése teszi lehetővé a kedvező befektetési légkör létrejöttét, így Magyarország hosszú távú versenyképességét.

- A legutóbbi világgazdasági krízisről elevenek a negatív emlékeink, de most mire fókuszáljunk?

- Kétségtelen, hogy a 2008-as, vagyis a legutóbbi hagyományos világgazdasági válság utórengésit még mindig érezni lehet. A ciprusi bankválság, a görög gazdasági-pénzügyi patthelyzet, a migrációs nyomás mind megoldásra vár. A Brexit sem kizárólag Nagy-Britannia, hanem az Európai Unió és tágabb értelemben csaknem az egész kontinens nehézségeit jelzi, és a kontinensek világgazdasági szerepének átalakulását vetíti előre. Az orosz-ukrán feszültség ugyan éppen takaréklángon van, de Kína és India gazdasági szuperhatalommá nőtte ki magát, és az afrikai népességrobbanás is alapvetően átformálja majd a világgazdasági erőviszonyokat. Nem hogy a problémák megoldása felé haladnánk, hanem látszólag egyre több feszültséggel, ellentmondással szembesülünk.

- Számunkra mi lehet a célravezető stratégia egy ilyen időszakban? Hogyan tudunk fejlődni, ha az aktuális válságkérdéseket félretéve, tágabb kontextusban gondolkodunk gazdaságfejlesztési lehetőségekben?

- Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi helyzetben az együttműködés képessége, az okos adaptálódás nem a gyengeség jele, hanem éppen ellenkezőleg. A kedvező világgazdasági pozícióhoz a megfelelő partnerek kiválasztásán túl, illúziók nélküli, realitásokra építő, hosszabb távú gazdaságfejlesztés szükséges. Nem elég az ágazati preferenciákat meghatározni, meg kell teremteni azt az üzleti környezetet, amely kitermeli a jövő vállalkozóit.

- Milyen reformok szükségesek, milyen gazdaságpolitika hozhatja hosszú távon a legracionálisabb eredményt?

- Nincs recept arra, hogy mi a legjobb megoldás egy-egy gazdasági régióban, de mutatnak hasonlóságokat a pozitív példák. Kivétel nélkül mindegyik kiemelten jól teljesítő ország különösen nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, és megkerülhetetlen a szorosabb konszenzus a gazdasági szereplők között. Túlhaladta az idő azt a teóriát, amely szerint a tudásalapú gazdaság előretörésével a fejlettebb nyugati térségek képesek lesznek akár jogilag is érvényesíteni az innováció, a kutatás-fejlesztés gyümölcseit az olcsón gyártó fejlődő országokkal szemben. Mára a keleti gyártók, a fejlődő országok akkora tőkét halmoztak fel, hogy sorra vásárolják fel az európai ipar zászlóshajóit.

- A csapból is az ipari digitalizáció folyik, de a magyar gazdaság ezen a téren képben van-e?

- Az ipari digitalizáció csak most kezdődött. És úgy tűnik, Európa észbe kapott. Azon dolgozik, hogy visszaszerezze vezető szerepét a világgazdaságban. Ennek okán a nyugati országok sorban állnak elő saját iparstratégiájukkal. A stratégiaalkotás folyamata önmagában is hasznos, hiszen a közös irányvonalak, a szövetségek megtalálása érdekében létrejönnek olyan klaszterek, munkacsoportok és egyeztető fórumok, ahol átbeszélik a felmerülő témákat, és megpróbálják megtalálni a közös nevezőt. Két hibát tudunk véteni: az egyik, ha túl sokféle iparág fejlesztését célozzuk meg, a másik, hogyha nem diverzifikáljuk eléggé a fókuszpontokat.

- Miért az ipar felé fordulunk, hiszen a fejlett gazdaságok főként a szolgáltatásokat preferálják?

- Az ipar állandóan befektetéseket igényel a folyamatos fejlődés érdekében. Éppen ezért szükség van a külföldi tőkére. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy Európa iparilag legfejlettebb országaiban kiemelten magas az egy főre eső külföldi tőke állománya. A több évtizedes elzártság után az a tőkevákuum, ami a rendszerváltozás idején jellemző volt, a visegrádi országokat és Közép-Európát a legfavorizáltabb befektetési tereppé tette a nyugat-európai befektetők számára.

- A folyamat azonban megfordult, nem?

- Másképpen fogalmazok: a 2008-as válsággal jelentősen lassult a folyamat, a befektetések kiszámíthatatlanabbá váltak. Annak ellenére, hogy az FDI szerepe a gazdasági növekedésben vitathatatlan, a jelenlegi trendekből kiindulva, egyre nehezebben tartható fenn az a koncepció, hogy a külföldi tőke legyen a gazdasági növekedés alapja a kelet-közép- és délkelet-európai régióban. Ugyanakkor tény, az európai kontinens nyugati és keleti részei közötti konvergencia megállíthatatlan, a Kelet-Közép-Európában lévő külföldi működő tőkének hetvenhét százaléka az EU–15-öktől származik. Ahogy a kereskedelem, úgy a befektetők hazánkba vonzása esetében is szükség van diverzifikálásra.

- Fókuszban az ipar, hogyan lehet összekapcsolni a tőkevonzással?

- Iparfejlesztési törekvéseinkkel összhangban hatalmas potenciál van például az amerikai tőke hazánkba vonzásában, amely fejlesztené termelési folyamatainkat, segítene lépést tartanunk a digitalizációval, ráadásul európai elosztóhelyként funkcionálhatnánk a tengerentúli befektetők szemében. Ugyanakkor az ázsiai országok szerepe is fontos. 2008 óta jelentősen nőtt ugyan a közép-, kelet- és délkelet-európai országokban a Kínából és Hongkongból származó külföldi működő tőke, az FDI állománya, de legtöbb ország esetében még így sem éri el a teljes FDI-állomány egy százalékát.

- Milyen most Magyarország megítélése a befektetők körében?

- Felmérések szerint a kevésbé vonzó országokban a közbeszerzés átláthatósága, a korrupció, a szakmai képzés hiányossága képezi a legfőbb akadályt a befektetők számára. Nálunk, Csehországban és Szlovákiában viszont a befektetések fő gátját a szakképzett munkaerő végessége jelenti. A válság következtében több magyar szakember is Európa fejlett országaiban keresett munkát. Elemzők szerint az idén és az elkövetkező években a politikai tényezők hatására a beruházási környezet javulhat Magyarországon.

- Neuralgikus pontja a magyar gazdaságnak a versenyképesség: hogyan lehet ezt javítani?

- A humán tőke fejlesztése, az oktatás, a társadalmi konszenzus, az erősödő szövetség a racionalitás talajára visszataláló Nyugat-Európával, a bürokrácia nagymértékű csökkentése, a tudás alapú és ismeretre épülő gazdaság megteremtése teszi lehetővé a külföldi befektetők és a fiatal magyar vállalkozó generáció számára kedvező légkör létrejöttét. Így a hosszú távon versenyképes magyar gazdaság megteremtését.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom